Register
A password will be e-mailed to you.

<< Bevezető
<< előző rész: Noé bárkája

ELMÚLT a vízözön, megapad lassan-lassan a szennyes víz, végre 150 nap múlva Noé is kiszállt a bárkából. Noé családjával hálaáldozatot mutatott be az Úrnak. S ez az áldozat megnyerte Isten tetszését. Maga a mindenható Isten szólalt meg, s a következő ünnepélyes ígéretet tette: íme, megígérem, hogy soha többé nem fogom vízözön által eltörölni az élőket a földről, s ígéretem zálogául, emlékeztető jeléül a szivárványt helyezem az égboltra.

S ezzel kigyúlt az égen a szivárvány, az isteni ígéret pecsétje, s azóta már természeti törvény gyanánt fel-feltűnik eső utn e gyönyörű égi jel, biztosítva az embert arról, hogy Isten vízözönt többé nem fog a földre bocsátani.

Ebben a szép szivárványban látják a szentatyák s főleg a középkori egyházi tudósok s írók a Boldogságos Szűz Mária előképét. Valamint a szivárvány az égen folyton emlékezteti magát Istent a Noénak tett ünnepélyes ígéretére, hogy a Boldogságos Szűzanya, Mária is ilyen szivárvány ott az isteni trón előtt, folyton figyelmeztetve Istent irgalmára, ünnepélyes ígéretére: „Amint élek, éppúgy nem akarom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen.” Szent Antonin (Summa p. IV.fit.15) a következő szavakat adja a boldogságos Szűz ajkaira: „Ott állok fiam mellett, hogy ha Isten e világot szét akarja zúzni büntető kezével, megjelenjek szemei előtt, mint a szivárvány, s ő visszaemlékezve ígéretére, irgalmas legyen az emberek iránt.”

S hogy is ne lenne irgalmas, ha a boldogságos Szűzre tekint? Hisz Mária visszaemlékezteti őt a megváltás nagy munkájára, a kilenc hónapra, mely idő alatt a Szűzanya méhében nyugodott; visszaemlékeztei ama munka, megaláztatás, szegénység és szenvedés közt eltöltött 33 évre, melynek minden percét az emberek üdvözítésére fordította.

Ha rátekint Jézus Krisztus a boldogságos Szűzre, ez égi szivárványra, ott a Mennyország Királynője dicsőségében is ráismer a fájdalmas Anyára, s visszaemlékszik a kálváriára, a keresztre, a gyalázat halálára. „Ő, tudniillik a boldogságos Szűz”, mondja Bernardin de Busto (Summa aurea IX, 936.), „az örök szövetség szivárványa, hogy el ne vesszen minden ember.” Ezért aki a boldogságos Szűz közbenjárását magának biztosította, az nem félhet Isten haragjától, mert biztos lehet arról, hogy Mária Istent meg fogja engesztelni.

Noé utódai valahányszor kigyúlni látták sötét vihar után a szivárványt, nyugodtan s örömmel tekintettek e szép égi tüneményre, Isten ünnepélyes írására, mert ebből olvasták az isteni ígéretet, hogy tudniillik az özönvíz borzalmaitól nem kell többé félniük. Mint Noé utódaira nézve a szivárvány a remény és megnyugvás szülője volt, úgy Mária az újszövetség szivárványa, reményt és megnyugvást fakaszt a keresztény kebelben. „Ha borús életegünkön” – írja gyönyörűen szent Alfonz – nem jelentkeznék a békével biztató szivárvány, Mária, reményvesztett sivár kebellel rohannánk a lejtőn lefelé a kárhozatba.”

Ha elgondolja az ember egyrészt Isten végtelen szentségét és igazságosságát, ha látja a Szentírásból, mily rettenetesen szokta Ő a bűnt büntetni s ha másrészt visszagondol az ember saját személyes bűneire, melyek tán csak az ifjúság 8-10 éve alatt is  több ezerre növekedtek, s ha meggondolja az ember, hogy Isten egykoron minden bűnt számonkér tőlünk, nem fog-e a kétségbeesés, a reménytelen, zsibbasztó félelem az ember szívén erőt venni?

Igaz, vannak szentségek is, de vajon teljesen bizonyosak vagyunk-e, hogy a szentségeknek megvolt lelkünkben a kellő hatásuk? Igaz, hogy a szentségek maguktól működnek, de megvolt-e bennük a kellő előfeltétel, előkészület, hogy a szentségek hatása biztos legyen? Ha mindezt meggondoljuk, könnyen félelem foghatná el a szívünket. De ott van a borús égen a dicső szivárvány, Mária – őt látván félelmünk eloszlik, bizalmunk erősödik, reményünk visszatér. Mert ő „az örök szövetség szivárványa, hogy el ne vesszen minden ember.”

Amint Isten nem törölheti el többé vízözönnel a világot, mert ezt ünnepélyesen megígérte, s ezen ígéret záloga a szivárvány, úgy azon ember sem veszhet el, akiért a boldogságos Szűz a közbenjáró. Mikor fog halálunk órája ütni, az bizonytalan, de bizonyos az, hogy előbb ütni fog, mint mi gondoljuk, s az is bizonyos, hogy a halál rettenetes. Ha azonban őszinte szívvel tiszteljük egész életünkben a Boldogságos Szent Szűzet, ő el fogja oszlatni halálunk keserűségét; lelkünknek a halálos küzdelmekben elsötétült egén meg fog jelenni ő, az ég szivárványa, a hit, remény és szeretet szép színeiben; de meg fog jelenni az Úr színe előtt is, hogy Őt ígéretére emlékeztetve irántunk irgalomra bírja.

Valahányszor az „Üdvözlégy, Mária” imádságot mondjuk, ennek végső szavainál gondoljunk halálunk órájára, s kérjük a boldogságos Szűzet buzgó szívvel, hogy legyen a halálunk órájában a mi „édes és szeretetre méltó szivárványunk”, ahogy őt szent Bonaventura nevezi. (Laudes B.M.V.)

Érdekes, hogy a középkori írók közül többen a szivárvány színeiben a boldogságos Szűz ernyeit látták viszatükrözve. A piros szín jelzi szeretetét, a sárga részvétét, a viola lelki mélységét, a zöld szüzességét. (Summa aurea IX, 935.)

A  teljes könyv /Dr Mihályfi Ákos: Szűz Mária az Ószövetségben/ beszerezhető a váci Piarista Rendházban ill. Templomban,  vagy utánvétellel megrendelhető:
* Kriksz Judit
* Telefon:  +36-30/36 888 34

> Mária előképe az Ószövetségben: SÁRA

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.