ELSŐ ÓRA – 17 és 18 óra között Jézus búcsút vesz Legszentebb Anyjától

ELSŐ ÓRA

17 és 18 óra között
Jézus búcsút vesz Legszentebb Anyjától

Előkészületi ima

Uram, Jézus Krisztus, leborulok isteni jelenléted előtt, és kérem Legszeretőbb Szívedet, segíts meg engem ennek a 24 órának szomorú átelmélkedésében, amelyben annyira kívántál szenvedni értünk, imádnivaló testedben és legszentebb lelkedben egészed halálodig a kereszten. Kérlek, segíts kegyelemmel, szeretettel, mély együttérzéssel és szenvedéseid megértésével, miközben most végigimádkozom az 1. Órát.

És akikért kevés az én imám, felajánlom értük imaként Neked a vágyamat, mert őszintén szeretnék imádkozni értük minden olyan órában is, amikor a kötelességeimet végzem vagy alszom.

Fogadd el, irgalmas Uram, szerető szándékomat, legyen hasznomra és mindenki hasznára, mintha hatékonyan és szent módon végeztem volna el ezt a szent elmélkedést.

Hálát adok neked, ó Jézusom, hogy az imádság által elhívtál a Veled való egyesülésre. És hogy még jobban tetszésedre legyek, átveszem gondolataidat, nyelvedet, Szívedet, hogy általuk imádkozhassak, önmagamat beleolvasztva Akaratodba és Szeretetedbe; és kinyújtom a karjaimat, hogy megöleljelek, fejemet a Szívedre helyezem, és elkezdem.

***

Ó mennyei Édesanyám, közeledik az elválás órája, és én csatlakozom hozzád.
Ó Anyám, éreztesd velem Szeretetedet, és engedd, hogy viszonozzam!
Add át nekem Fájdalmadat, mert veled együtt szeretném lépésről lépésre követni imádott Jézusomat.

…Jézus közeledik. És te futsz Elé, hogy találkozz vele Szeretetben túlcsorduló lelkeddel!
De Őt oly sápadtnak és szomorúnak látod, hogy a szíved összeszorul,
az erőd elhagy és úgy érzed, az összeomlás szélén állsz. Ó édes Anyám, tudod-e, miért jött eléd az imádnivaló Jézus? Azért jött, hogy elbúcsúzzon tőled, hogy elmondja neked utolsó szavait, és hogy meghallgassa a te utolsó szavaidat, fogadja utolsó öleléseidet.

Ó Édesanyám, minden gyengédséggel, amire szívem képes, hozzád simulok, hogy veled együtt én is részesülhessek az imádott Jézus ölelésében. Haragszol ezért?
Nem inkább vigasztalás-e Szívednek, hogy egy veled egyesült lélek
osztozik szenvedéseidben és jóvátételedben?

Ó Jézus, ebben a Te végtelenül gyengéd Szíved számára oly nyomasztó órában, milyen tanítást adsz nekünk az Anyád iránti gyermeki és szeretetteljes engedelmességről!

Milyen édes harmónia van közted és közte!
Milyen édes a Szeretet varázsa, ami felemelkedik az Örökkévaló Trónjához és szétosztja magát minden teremtmény üdvösségéért!
Ó, mennyei Édesanyám, tudod-e, mit akar tőled az imádandó Jézus?
Semmi mást, mint az utolsó áldásodat.

Igaz, hogy lényed minden részéből csak áldás és dicséret árad Teremtődnek. De búcsúzóul Jézus ezeket az édes szavakat akarja hallani a te szádból:
„Megáldalak, Fiam!”
Ez az áldás kárpótol a teremtmények bűneiért, és leszállni az ő édes és gyengéd Szívébe.

Egyesülök veled, édes Anyám. És a szél szárnyán akarok utazni a Mennyországon keresztül, hogy az Atyától, a Szentlélektől és az összes angyaltól kérjek egy „áldást” Jézusnak, és hogy elhozhassam Neki ezeket az áldásokat.
És itt, ezen a földön, minden teremtményhez el akarok menni, és megkérni minden szájat, minden szívdobbanást, minden lépést, minden lélegzetet, minden tekintetet, minden gondolatot, hogy mondjanak egy „áldást” Jézusnak. És ha néhányan visszautasítják, én akarom kimondani helyettük.

Ó édes Anyám, mindenhová elfutok: a Szentháromsághoz, az angyalokhoz, minden teremtményhez, a nap fényéhez, a virágok illatához, a tenger hullámaihoz, a szél minden leheletéhez, a tűz minden szikrájához, minden mozgó levélhez, minden pislákoló csillaghoz, a természet minden megnyilvánulásához, hogy kérjek tőlük egy „áldást” Jézusnak,
Azután eljövök hozzád és a te áldásaidhoz, amelyekhez hozzáadom a sajátjaimat.

Édes Anyukám, látom, hogy vigaszt és megkönnyebbülést nyertél általuk. Mindezeket az áldásokat felajánlod Jézusnak, kárpótlásul a káromlásokért, amelyeket kap a teremtményektől.

De miközben ezeket az áldásokat felajánlod Jézusnak, hallom, amint meghatott Hangod azt mondod Neki: „Fiam, áldj meg engem is!

Ó Jézusom, édes Szerelmem, áldj meg engem is Édesanyáddal együtt! Áldd meg gondolataimat, szívemet, kezemet, lépteimet, cselekedeteimet. Áldj meg minden teremtményt!

Ó Édesanyám, ahogy elmerülsz Jézus alakjának szenvedésében és szomorúságában, hirtelen szemed elé tárul az eljövendő Szenvedések szívszorító látványa, melyeket hamarosan el kell majd viselnie. Látod, amint Arcát nyál borítja, Fejét tövisek szúrják át, Szemét lekötik, Testét korbácsütésekkel kínozzák, Kezét és Lábát szögek szúrják át. És megáldod Őt.

Bárhová is megy, áldásoddal elkíséred. Én is elkísérem Őt veled.
Amikor majd Jézust korbáccsal ütik, szögekkel átütik, megpofozzák, tövissel koronázzák, mindenhol megtalálja az én „áldásomat” is a tiéddel együtt.

Ó Jézus, ó Mária, mennyire együtt érzek mindkettőtökkel!
Szenvedésetek ezekben az utolsó pillanatokban mérhetetlen. Úgy tűnik, mintha az egyik Szíve tépné a másik Szívét. Gyöngéd Anya, szakítsd ki szívemet a földből, és kösd szorosan Jézus Szívéhez! Tartsd közel hozzá, hogy osztozhassak Szenvedéseiben, és a te szenvedéseidben.

Míg átölelitek egymást, utolsó pillantásokat adtok egymásnak, utolsó csókjaitokat.

És ahogy én a ti két Szívetek között vagyok, hadd fogadjam én is ezeket az utolsó csókokat, utolsó öleléseket, utolsó mély tekinteteket.

Hát nem látjátok, hogy nem élhetek nélkületek?

Befejező ima:

Szeretetreméltó Jézusom, szenvedésed ezen órájában elhívtál, hogy Veled legyek, és én itt vagyok. Úgy tűnt nekem, mintha tanúja lettem volna imáidnak, megváltó művednek, Passiódnak, ahogy gyötrődve és szenvedéssel telve könyörögsz a lelkek megváltásáért a legmeghatóbb és legékesebb hangon. Igyekeztelek mindenben követni Téged; és most, amikor el kell hagyjalak Téged szokásos feladataim és elfoglaltságaim miatt, kötelességemnek érzem azt mondjani neked: „Köszönöm” és „Áldalak”!

Igen, ó Jézus, ezerszer és ezerszer ismétlem Neked: Köszönöm, és „Áldalak” mindazért, amit értem és mindenkiért tettél és szenvedtél. Hálát adok Neked és áldalak minden csepp Véredért, ami elfolyt, minden lélegzetvételedért, minden emberi szívdobbanásodért, minden lépésedért, szavadért, pillantásodért, keserűségedért és hogy elviseltél annyi sértést. Mindenért, ó, Jézusom, leborulok lábaidhoz, és „Köszönöm” és „Áldalak”!

Kérlek, ó Jézus, engedd, hogy egész lényem folytonos köszönet, hálaadás és imádás legyen Feléd, hogy ezáltal áramoljon bennem és mindenkiben a Te áldásod. Kérlek, ó Jézus, ölelj a Szívedre, és legszentebb Kezeddel pecsételd le lényem minden porcikáját áldásoddal, hogy ne származhasson belőle más, mint folyamatos imádás és himnusz Neked.

>> A MÁSODIK ÓRA