Pió atya gondolatai

„Egyáltalán ne félj, hanem tartsd magad nagyon szerencsésnek, amiért méltóvá és részesévé lettél az ember-isten fájdalmaiban. Ezért ez nem elhagyatottság, hanem szeretet és nagy szeretet, amit Isten mutat neked. Ez az állapot nem büntetés, hanem szeretet és nagyon finom szerelem. Áldd hát az Urat, és engedd meg magad a Getszemáné poharának megivásában.”

„Amikor nem tudsz nagy léptekkel haladni az Istenhez vezető úton, elégedj meg kicsiny lépéseiddel és várj türelemmel, amíg majd futni tudsz vagy inkább repülni. Jó gyermekem, fogadd el, hogy most még csak kis méhecske vagy, akiből nemsokára fürge, nagy méh lesz, mézet készítő.”

„Szeretni, szeretni, szeretni, semmi több.”

„Amikor eszembe jut Jézus szigora, és bánkódni készülök, elkezdek gondolkodni szelídségén, és teljesen megvigasztalódom. Szívemet sebeibe helyezem, derűs és boldog vagyok, mert Jézus mindig velem van, és nem szégyell ott lenni, és továbbra is megnyilvánul bennem Szíve teljes pompájával, szeretetének csodálatos kiterjedésével.”

„Biztonságos és barátságos jelenlétem beragyogja a legsötétebb órádat.”

„Egyetlen órányi imádsággal többet szerez az ember, mint amennyit a világ ér: egy kis ájtatos imával az ember elnyeri a Mennyek Országát.”

„A szív valódi alázatát inkább érezni és megélni kell, mint megmutatni. Mindig meg kell aláznunk magunkat Isten előtt, de nem azzal a hamis alázattal, amely csüggedéshez vezet, ami elcsüggedést és kétségbeesést generál. Az igaz alázatban magunkat mindenkinél alacsonyabb rendűnek érezzük, és a saját érdekünket nem helyezzük a másiké elé, és ettől a szívünk könnyű és vidám.”