Register
A password will be e-mailed to you.

<< Chambon Mária Márta életrajza, engedelmesség, szegénység, buzgóság

Az életrajz 8. része

Az Üdvözítő Mária Márta nővért arra tanította, hogy az Egyház igazi diadala a lelkekben van.

Hogy nővérünk ennek az isteni oktatásnak megfeleljen, az Úr azt akarta, hogy olyan nagy legyen a szíve, hogy az egész világ beleférjen, és hogy ebben a szívben az apostolok lángbuzgalma égjen. »Jöjj, — mondta neki — jöjj a lelkek meghódítására!… Jöjj, »gyüjts« velem lelkeket! Mindenfelé együtt fogunk menni!…« Többször úgy tűnt fel neki, mintha bebocsátást nyerne Jézus lángoló Szívébe, s az Úr körülhordozná őt a földkerekség minden táján, hogy Vele együtt lelkeket gyűjtsön.

A kedves misszionáriusnő ebben a munkában töltötte el éjszakáinak egy részét, és boldog volt, ha az ő költségére »az aratás« gazdag volt. Egy alkalommal számot adott erről főnöknőjének: »Éjszakámat lélekmentésben töltöttem el — mondotta —, felhasználva a hatalmat, amelyet Isten, az én jó Mesterem Szent Sebei révén rendelkezésemre bocsájtott.« Úgy tűnt neki, hogy lelkeket arat, mégpedig olyan bőségesen, amilyen gazdagok szoktak lenni gyümölcsszüretei.

Ez az örökös közbenjárás csodálatos apostolságát jelezte, amelyet Jézus főképpen a bűnösök és a tisztítótűzben szenvedők javára kívánt tőle. »A mostani idők nagy nyomorúsága — szólt Jézus bizalmasan választottjához — az, hogy oly kevés lélek üdvözül! Szünet nélkül imádkozzatok a bűnösökért! Főképp a szerzetesek kötelessége, hogy a bűnösöket imáik, önfeláldozásuk és szabályaik megvalósítása által megtérítsék.«

A chambéryi Vizitáció megfelelt az isteni Mester óhajainak, amennyiben »az irgalmasság olvasójának« ájtatosságát szokásba hozta. Az Üdvözítő nem szüntette be erre vonatkozó gyakori felszólításait. Egyre sürgetőbben mutatott rá Szent Sebeire, mint a kegyelem forrására a bűnösök számára.

»Már régóta óhajtom látni, hogy megváltásom gyümölcseit szétosztjátok. Minden egyes szónál, melyet az irgalmasság olvasója közben kimondotok, Véremnek egy cseppjét hullatom valamely bűnös lélekre. Valahányszor az emberek bűneit szent Sebeim által letörlitek, többet tesztek, mint amennyit Veronika tett. Amit ő letörölt Arcomról, az könnyű volt, de a bűnök igen nehezek!«

S különösen választott jegyeséhez fordulva, így szólt: »Akarod, hogy elárasszam Véremmel a bűnösöket, akik visszaélnek azzal, és lábbal tapossák? Akarod-e azt Atyámnak érettük felajánlani?«

Azután látni engedte neki az egész világon szanaszét élő rengeteg bűnöst, s így szólt: »Azért mutatom meg őket neked, hogy semmi időt ne vesztegess el.«

Egy napon e lelkek úgy tűntek fel előtte, mintha a sárban lennének elmerülve. A Szeplőtelen Szűz anyai és részvevő szemmel nézte őket: »Ők jók és értékesek, — szólt alázatos gyermekéhez, — vidd őket Fiam trónjának zsámolyához!« S Mária Márta nővér látta, hogy amint az Üdvözítő Vére megöntözte őket, hirtelen nagy szépségbe öltöztek.

Az egyik dolog, ami Jézust leginkább szomorítja és haragját leginkább kihívja, a vasárnapi munkaszünet megsértése.

Mária Márta nővér egy szombati napon meglátogatta szerény temetőnket, és minden egyes sírnál elmondott egy Requiemet és a Szent Sebekhez szóló kedvenc fohászait, midőn hirtelen az isteni Mester következő panaszszavait hallotta: »Leányom, vannak keresztények, akik holnap dolgozni szándékoznak… Mondd meg főnöknődnek, nyújtson Nekem ezért engesztelést.« Másnap, vasárnap, mikor kedves nővérünk a kertbe ment, az Üdvözítő így szólt hozzá: »Emeld fel szemedet és nézd!« Körülnézett és észrevette, hogy a földeken, amelyek a zárdát körülveszik, sokan végzik hétköznapi munkájukat: »Látod, leányom, ez az, ami kikényszeríti Isten büntetéseit.«

A panaszokhoz néha fenyegetéseket is fűzött: »Ha majd az ítélet napján az emberek látni fogják mindazt, amit földi életemben értük tettem; majd ha látják munkáimat, szenvedéseimet, szeretetemet, igen nagy lesz bánatuk, hogy mindezt nem fordították jobban hasznukra!« Máskor a világ bűnei által felingerelt isteni Igazságosság megrendítő képét mutatta. Nővérünk kimondhatatlan szenvedés közepette úgy érezte, mintha az isteni Igazságosság s elveszett testvérei bűneinek súlya őreá nehezednék, s megalázkodva így kiáltott fel: »Istenem, ne nézd a mi nyomorúságunkat, hanem tekintsd irgalmasságodat!« Újból a Szent Sebek fohászait mondogatta, ami Isten Igazságosságát lecsendesiti. »Ajánld fel azokat nekem gyakran, hogy a bűnösöket megnyerd nekem, mert lelkeket szomjazom.«

Midőn a lémenci plébánia templomban, vagy az egyházmegye egyéb plébániáin húsvéti lelkigyakorlatokat vagy missziókat tartottak, kedves nővérünknek meg kellett kétszereznie imáit és áldozatait; közre kellett működnie a missziós atyák munkájával; elő kellett készítenie az utat az isteni kegyelem számára, a hiányokat pedig kipótolnia. »Anyám és Én tapossuk a sajtót, — szólt Jézus. — Vannak, akik sokat dolgoztak, és még sincs semmijük. Vannak lelkek, akik visszanyerték az életet, mások azonban a röghöz tapadnak ; rajtad áll, hogy ezeket is megfogd, és életet önts beléjük. Leányom, a lelkeket Lábaimhoz kell vezetni, mind közelebb Hozzám. Olyan leszek közöttük, mint a jó Pásztor, hogy megtérítsem őket.«

Hogy választottja buzgóságát felélessze, az Üdvözítő néha látnia engedte a csodákat, amelyeket a lelkekben véghez visz.

1868 március 27-én a szerzetesi testület különösen a lémenci húsvéti lelkigyakorlatok sikeréért imádkozott.

»Leányom, — szólt az isteni Mester ki akarlak vezetni a klauzurából.« Az ártatlan gyermeket e szavak eleinte nagyon megfélemlítették. Erre lélekben a plébánia templomba ragadtatva érezte magát. Az Úr eléje állt, kezében egy kelyhet tartva, amely meg volt töltve drágalátos Vérével. »Leányom, — szólt — akarom, hogy szemtanúja légy a kegyelmeknek, amelyeket szétosztani jöttem.« S Mária Márta nővér látta, amint az Üdvözítő szentséges Vérének egy-egy cseppjét a lelkekre hullatja. Sőt abban a kimondhatatlan vigasztalásban is részesült, hogy láthatta, amint ezt az Úr az ő édesatyja és édesanyja lelkével is megtette, mialatt szentséges Ajkai ezeket a szavakat ejtették:»A kegyelmek, amelyeket ily módon adok, nem vesznek kárba.«

A haldoklók érdekében kedves nővérünk buzgósága még felülmúlhatatlanabb volt.

Az isteni Mester így szólt: »Oltáraim díszítésével igen nagy örömöt szereztek. Ha azonban lelkeket szereztek Nekem a Paradicsom számára, vigasztalásom hasonlíthatatlanul nagyobb. Szent sebeim érdemeit gyakran fel kell ajánlani azokért, akik az éjszaka, vagy a nap folyamán meghalnak.«

A kéziratokban részleteket is találunk egyes éjszakák lefolyásáról, amelyeket kedves nővérünk azoknak a lelkeknek a társaságában töltött, akiket Jézus, mint olyanokat mutatott be neki, akik közel álltak ahhoz, hogy átköltözzenek az örökkévalóságba. »Ezek a lelkek mind reád vannak bízva; jó halált kell számukra kieszközölnöd.«

A lelkek! Mária Márta nővér elvállalta őket, annál nagyobb buzgósággal, mennél inkább dicsőítette Istent azok üdvössége és tökéletessége. Oly jól megértette, hogy ő csak azért van a világon, hogy Isten dicsőségét előmozdítsa, és Őt megszerettesse.«

Ebben, valamint minden másban az Úr világosította fel és ösztönözte őt: »Leányom, Én szüntelenül óhajtom, hogy az emberek megváltásom gyümölcseit javukra fordítsák. De akár hűségesek ebben, akár nem, dicsőségemet mégis elő kell mozdítaniok !«

Kedves nővérünk egyszer lelki szemeivel látta, hogy a Jézus Szent Sebeiből előtöró három fényes sugár ragyogja be a Megváltó érdemei által megmentett lelkeket. Mindaz, aki hozzájárult, hogy számukra ezt a jótéteményt kieszközölje, szintén nagy dicsőségben részesült, ami viszont növelte Isten dicsőségét.

» Midőn a lelkeknek segítetek szenvedéseim gyümölcseiből hasznot meríteni, — magyarázta az Üdvözítő — nagyobbítjátok az Isten birodalmát.« Az alázatos klauzurás misszionáriusnő buzgó szíve erre lelkesen a következő felkiáltással válaszolt, amely teljesen őreá vall: -»Jézusom, lelkeket szomjazom, a Te dicsőségedre!«

>> folytatódik

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.