Az igazi férfi 5. rész

Jézus példabeszédekben rejtette el a szentet, az Egyház pedig a liturgia nyelvében, a latin nyelvben.

A példabeszéd egyszerre burkolja be és nyilvánítja ki. A példabeszéd nem ad direkt hozzáférést a titokhoz, a tiszteletlen tekintet, tiszteletlen értelem elől eltakarja azt. Jézus, mikor tanítványai megkérdezték: „Miért beszélsz nekik példabeszédekben?” (Mt 13,10), így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de nekik nem. Akinek van, annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek nekik példabeszédekben, mert van ugyan szemük, de nem látnak, van ugyan fülük, de nem hallanak.” (Mt 13,11-13)

A mai ember nem tud mit kezdeni a szentséggel, mint ahogy semmivel nem tud mit kezdeni, ami nem hoz direkt hasznot neki. Abbeli törekvésében, hogy a szentet valamilyen módon mégis „gyümölcsözővé” tegye a maga számára, mivel tisztelni nem tudja, hát legalább meg akarja bámulni, meg akarja fogni, meg akarja örökíteni, azaz valahogyan a birtokába akarja venni, hatalmába akarja kényszeríteni. Ezt jól meg lehet figyelni a templomi látogatók bámészkodásán. Mindenhova belesnek, mindent megtapogatnak, ha tehetik még az oltárra is felmásznak, a pap székébe is beülnek – ahogy tették ezt futó kamerák előtt a pápa Lourdes-ban tartott miséje után, ahol még a pápai trónszékben is fotóztatták magukat, és az „ottfelejtett” konszekrált szentostyákat táskáikba gyömöszölték..!

Ha az államok alkotmányából kihagyják Istent, akkor az élet miért lenne érinthetetlen? Ennek akkor semmi értelme nincs, ez önellentmondás! Ha nincs Isten, ha nincs legfőbb Tekintély, akitől minden más tekintély a legitimitását kapta, akkor miért kellene bárkinek is jónak lennie? Ha nem kényszerítik rá, akkor miért kellene valakinek bármilyen törvényt, szabályt, parancsot betartania?

> Egy mai popsztár, Lady Gaga, fekete pata formájú csizmában..
.
A minap arról beszéltek a rádióban, hogy mit kellene tenni, hogy a fiatalkorúak, sőt lassan már 10 év alatti gyermekek ne kövessenek el bűncselekményeket, pláne ne öljenek. A szakértők arról tanakodtak, hogy a mai gyerekeket – az egykori hippi nemzedék sarjait –, akik otthonról már semmilyen értékrendet nem kapnak, hogyan lehetne ránevelni az erkölcsi érzékre. Miközben a megoldást keresték, egyiküknek sem jutott eszébe, hogy vallás, Isten, tekintély nélkül nincs erkölcs, nincs erkölcsi érzék, nincs semmilyen erkölcsi gát!

Az ereklye-tisztelet is Isten, vagyis Krisztus-központú. A szentek ereklyéi is Tőle kapják szent mivoltukat, azaz természetfeletti értéküket. A szentek csontjaiban a szenvedő, meghalt és feltámadt Krisztust tiszteljük.

A család szintén Istentől kapja tekintélyét, ahogy a felkent uralkodó is. Maga a felkenés Isten „szerzőségének” a „meghosszabbítása, Isten tekintélyéből való részesedés, az isteni tekintély egy részének átruházása. A földi hatalom csak Istentől, a Teremtőtől, vagyis a tulajdonostól nyerhet legitimitást, így részesedik Isten „szerzői” hatalmából az emberek élete felett. Ezt a „szerzői jogot” a mai ember azonnal megérti, ha pénzről van szó. Minden könyv, fotó stb. adatai között fel van tüntetve a „szerzői jog védelme”. De mivel a mai ember tagadja Isten létét, Isten „szerzőségét” a világ felett, Istennek semmiféle „szerzői, beleszólási jogát” nem ismeri el a világ, országa, családja és saját dolgaiban.

Isten e törvényének a tagadása is Lutherrel kezdődött, amikor a házasságot már nem fogadta el, nem tekintette és nem kezelte szentségként.

Isten törvényének, a természeti törvénynek a hierarchikus rend felel meg. A felkent uralkodó az embert Krisztus királyságával kötötte össze. Egy mai legitim király a kétezer évvel ezelőtt földön járt Krisztussal kötne össze bennünket.

Ahol hol megszűnik az Isten-kötöttség, ott nincs, nem lehet erkölcs. Az emberek együttéléséhez szükség van szabályok betartására. Ha nincs Isten, következésképpen nincs erkölcs, erkölcsi érzék, ott ezt csak törvényekkel, szabályokkal lehet elérni, tehát létrejön a totalitárius állam, a diktatúra, az a kor, melyben az ember minden lépését, tettét a legapróbb részletekig rendeletek, szabályok, törvények szabályozzák.

Ez az, aminek ma szemtanúi és szenvedő alanyai vagyunk. Mivel az emberekből kisded koruktól kezdve szisztematikusan kiirtják az Isten-hitet, automatikusan ezzel együtt mindennemű erkölcsi érzéket is kinevelnek, illetve ki se engedik fejlődni. Az ilyen démonizált ember féken-tartására pedig egyre több törvény szükségeltetik. Mindazt a gátat, amit régen egy gyermek természetszerűen megtanult a szüleitől, nevelőitől, most paragrafusként kell ráerőszakolni.
.
Vegyünk egy nagyon egyszerű példát: régen a gyereknek megtanították, hogyan kell köszönnie, hogyan kell a felnőttekkel, másokkal érintkeznie. Ma már ez a legegyszerűbb illendőség is iskolai tantárgy lett, mert a gyerekek nem hozzák otthonról magukkal.
.
Vajon egy katolikusnak ma mennyiben kell még engedelmeskednie az Istent tagadó világi hatalomnak? Azokban a kérdésekben, ahol a törvények még elismerik a természeti jogot, engedelmeskedni kell, amelyek már ezt is figyelmen kívül hagyják, ott egy katolikusnak már nem kötelessége az engedelmesség.
.
A családban az asszonyé a „tűzhely”, a férfiúé a házi oltár, és régen e kettő csaknem egyformán szent volt. A tűzhely jelentette a mindennapi élet középpontját, ennek maradványa a mai asztali imádság. De a tűzhely többi funkciója és jellegzetessége, a mai emberre kényszerített életmóddal szinte teljesen eltűnt, csakúgy, mint annak tudata, hogy az imádság, az oltár elsősorban a férfiú és nem az asszony feladata.

Az ember méltóságához tartozik továbbá a leggyengébbek védelme. Ahol a tisztelet kultúrája létezik, ott és csak ott létezhet, jöhet létre a szeretet kultúrája. Ahol a tisztelet nagy, ott a szeretet is nagy. Szent József szeretete a tisztelet, a szent és a másik ember nagyrabecsülésének a gyakorlását jelentette. Ő azért szeretett nagyon, mert nagyon tisztelt.

Ma a szeretet lehetetlenné válik, mert a tiszteletet nevetségessé tették, megrágalmazták, végül kiirtották. Ezáltal a mai ember – akit pedig Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett – képe már jobban hasonlít egy démonhoz, mint Istenhez.

Szent József fő ünnepe március 19-én van. Számos könyvben az áll, hogy ennek a dátumnak eredete nem ismert. Ez nem igaz. Március hónap Mars istenről kapta nevét, a rómaiak neki szentelték ezt a hónapot, és benne háromnapos ünnepséget tartottak tiszteletére. Mars azonban nemcsak a hadakozás istene volt, hanem eredetileg a szüzek őre is: protector et custos, a szüzeket védő és őrző isten. Ezért választották a keresztények márciust Szent József, a Szűz és a Gyermek védője és őrzője, hónapjának.

Szent József a Messiást hirdető próféták sorába tartozik. Ahogy Keresztelő Szent Jánosnak az volt a feladata, hogy készítse az útját a nála nagyobbnak, úgy utalt Szent József saját magán kívülre, e világ legnagyobbjára, Jézusra. Ő töltötte be, csakúgy, mint Keresztelő Szent János, a vőlegény barátjának szerepét. Az ókorban ugyanis, nem a vőlegényé, hanem barátjának feladata volt, hogy a menyasszonyt megnézze, és vele a vőlegényt megszerettesse, úgy, hogy eközben a figyelmet saját magáról teljesen elterelje.

Ahogy egy Rómába vezető út mentén a tábla, melyre Róma van felfestve, nem maga jelenti Rómát, hanem csak az odavezető irányt mutatja, állt és áll ma is Szent József a Jézus felé vezető úton, és mutatja az irányt Hozzá, az üdvösséghez.

>> 6. rész