Stoffán György írása 2024.03.24. Neked írok, akinek a nagymamája még serényen készült erre a csodálatos ünnepre. Ezernyi dolga volt, hiszen a Nagyhét, a szenvedés hete az otthoni, gyakorlati felkészülést, majd a szent három nap szertartásai a lelki felkészülést jelentették. Nem volt könnyű összeegyeztetni, hiszen készülni kellett, mert jött a család. Kalácsot sütött, sonkát és tojást főzött, kitakarította a házat, és a kertet, a veteményt is gondozni kellett. Mindezt persze, nem egészen a család kedvéért, hanem a szenvedő, majd a halottak közül feltámadt Krisztus iránti szeretetből tette. Te már úgy emlékszel minderre, hogy jött a Húsvét, elutaztatok a mamához, ahol remekül érezted magad, igaz, a szombati vacsorával várni kellett, mert a mama a templomban volt, de ti addig néztétek a tv-ben a sok ostoba műsort. Templomba már nem mentetek, mert a szüleid fáradtak voltak… és különben is: otthon is lehet imádkozni… Azt, hogy hogyan és kihez, miért és egyáltalán érdemes-e, azt már nem tanították meg. Egyedül a mama, ott vidéken akart elvinni a templomba, de neked nem volt kedved. Locsolni azért még elmentél, mert az aprópénz, amit ott vidéken kaptál, nem jött rosszul. De, később már azt is szégyellted. Ma megint elkezdődik a Nagyhét. A mama már rég nem él, a házát is eladták a szüleid, és abból lett lakásod. Te már tősgyökeres városi vagy, jó állásod van, és már péntektől lefoglaltad a wellness-szállást és odautaztok a gyerekkel péntek reggel. Nagypéntek reggel! Fogalmad sincsen, miért mennek az emberek a templomba, ott, ahol te és a családod wellnesseztek. Valami talán még rémlik… Talán a kereszt, amelyre azt a Jézust, vagy kit feszítettek föl valamiért. Ez a keresztények jelképe, vagy mi?… A gyereked már ennyit sem tud. Nem tudja ki volt Jézus Krisztus, mit tanított és miért kellett meghalnia. Nem ismeri, mert nem tanítod meg neki, mi az a tisztelet, a szánalom, a fájdalom, és nem érzi át – ahogyan Te sem –, hogy milyen szörnyű, amikor ártatlan embert vádolnak hazugsággal, és megölik, mert sok ellensége van a hatalomban. Sem a gyereked, sem te nem tudjátok felfogni azt a szeretetet, amikor egy ember az életét adja a többi emberért, mert te már nem vállalnál ilyen „baromságot”. Másért meghalni? Mindenki ott dögöljön meg, ahol van… neked jó a fizetésed, és mindened megvan, így, az sem érdekel, hogy a gyereked osztályában vannak, akik szegényebbek, szerényebben élnek… te és a gyereked lenézitek őket. Pedig, hidd el, ezek a gyermekek is érnek annyit, mint a tied, és ők érzik mi a szeretet, mert ők nem tudják megkapni a legújabb telefont, hanem helyette szeretetet kapnak… és talán elmennek a templomba a wellnessezés helyett, és otthon, családi körben eszik meg a húsvéti vacsorát. Mert hidd el, aki nem ismeri Jézus tanítását, szenvedését és feltámadását, csak a jólétnek, a dúskálásnak él, szeretni sem tud igazán! Hiszen, te is kihagyod a szüleidet az ünnepből, mert te megérdemelsz egy kis pihenést… lehet, hogy ők már elmennek a templomba és bánják, hogy téged nem vittek gyermekkorodban. Ki, és hol rontotta el a nagymamád által képviselt szellemiséget, hitet, ünnepet? Mindenki! Egyszerre! Az oktatásügy, azaz, az állam, a szüleid, akik a saját, majd a te jólétedért álltak bele a mókuskerékbe, ahol csak a pénzhajhászás, a megélhetés hamis indoka volt, de a templomra, Istenre nem szakítottak időt. Járattak ugyan egy darabig hittanra is, az angol, a karaté, a boksz-tanfolyam, a művészi torna, és az úszás mellett. Rombolt az egyház is, amikor valami jól képzett vénlány azzal rémisztgetett a hittanórán, hogy porrá fogsz égni a Pokol bugyraiban, ha rosszul viselkedsz. Így többet nem is mentél hittanórára, és emiatt az emléked miatt, a gyerekedet is távol tartod a hitoktatástól. Pedig nem ez a jellemző! Mindennap látsz valami szörnyűséget a tv-ben, ártatlan emberek pusztulását, terrorcselekményeket, rombolást, bombázásokat, és azzal riogatnak, hogy itt is lesz háború. Ám, egyetlen televíziós csatorna, egyetlen rádió sem hív templomba, nem mondja el neked, Jézus szenvedéstörténetét, a tanárok az iskolában nem beszélnek erről a fájdalmas, de a feltámadás örömével végződő ünnepkörről. Sőt: ma már az egyházi iskolások sem kapják meg a teljes Nagyhetet szünetnek, mint a kommunista diktatúra alatt, mert ma már az oktatási kormányzat határoz meg mindent… és igyekszik a vallási ünnepeket megsemmisíteni. A katolikus és protestáns sajtóorgánumok is csak belterjes pletykalapok csupán, ahelyett, hogy magazinokat, képes kiadványokat adnának a világiak kezébe, hogy megismerjék Jézust és az Ő tanítását! Mindenre van pénz, de a hitterjesztésre, a világ lelkének a megmentésére nincs! Ennek vagy az áldozata te is! Veled együtt elvesztette a magyarság keresztény hitét, és te, azon rengeteg ember közé tartozol, akik majd később bánják, hogy ide jutott a nemzet, a magyarság. Mert hittél a jólét mindenhatóságában, hitted a politikai álkereszténység nagy szavait, az új világ tanításait, de nem ismerhetted meg Jézust, a szeretetet, a méltóságot, az alázatot, a másik ember tiszteletét, a kereszténységet, hanem egy idegen, és lélektelen, pénzcentrikus, kapitalista moslék, értékromboló világának áldozata lettél. Ám, ne aggódj! Majd amikor a gyereked miatt, a feleséged hűtlensége miatt, vagy az egyedül töltött öregkorod miatt szenvedsz, akkor óhatatlanul eszedbe jut a nagymamád által mesélt történet Jézusról, az Ő tanításairól, szenvedéséről, haláláról. És eszedbe jut majd a nagymama ragyogó szeme, amikor a feltámadási miséről hazaérve örömmel terített meg, s tette föl az asztalra a szentelt ételeket a lepattogzott szélű, réges-régi pecsenyéstálon, amit csak az ünnepeken vett elő. És akkor eszedbe jut majd maga a Megváltó is, Akihez fohászkodhatsz, és Aki akkor, a te fájdalmadban és megalázottságodban lehajol hozzád és átölel azzal a szeretettel, amellyel vállalta érted a halált, és megadta a Feltámadásban az örök élet ígéretét. Neked is. Csak te nem foglalkozták ezzel. És megbocsájtja, hogy a gyerekedet is erre a sorsra juttattad a pénzhajhász, istentelen, hitedet elhagyó életeddel, a jólét imádata okán. Bár, lehet, hogy a gyereked meghallja az Ő hívását és az unokád már ministránsként szolgál ezeken a szent napokon… Hiszen, Isten útjai kifürkészhetetlenek. A Nagyhét elkezdődött… ha olvastad ezeket a sorokat, akkor csak egy kicsit nézz magadba, idézd fel a nagyi húsvéti örömét és kérd Jézust, hogy amit kihagytál eddig az önző életedből, engedje pótolni… Áldott Ünnepet kívánok mindenkinek! Stoffán György írása 2024.03.24. * * * Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat! Add meg elérhetőségedet, ezzel is segíted a szervezet munkáját, így tudunk értesíteni a projekt megvalósulásáról. Támogatás rendszeressége*Havi támogatásEgyszeri támogatásTámogatás összege*1000 Ft3000 Ft5000 FtEgyedi összegTámogatás összege*1000 Ft3000 Ft5000 FtEgyedi összegEgyedi összeg* Egyedi összeg* Név* Vezetéknév Keresztnév Email* Személyes üzenet* Elfogadom a Támogatási, adatkezelési, és adattovábbítási feltételeket Az Ön által adományozott összeg 0 Ft CommentsEz a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni. Δ Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!). Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6. Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05 HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005 Válaszolj Válasz elvetéseAz e-mail címed nem publikáljuk.KommentelésNév* Email cím* Weboldal Δ
