Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Az őrangyalok létezése bepillantást enged számunkra a Mindenható “titkaiba”: hogy mi módon kormányozza a világot, amikor minden egyes ember, és egyes templomok, nemzetek, városok, közösségek, szervezetek fölé is kijelöl egy-egy őrangyalt.

Szentek gondolatai az őrangyalokról
.
“Tedd barátoddá az őrangyalodat, szerezz neki örömet azáltal, hogy hozzá folyamodsz, tiszteld meg imáddal, hiszen mindig veled van, követ mindenüvé, csak vedd észre törődését!”
(Szent Bernát)
.
“Talán nem is tudunk róla, hogy ki a mi legjobb barátunk! Ő az, akit Isten mintegy maga helyett küldött mellénk állandó kísérőnek, úgy is mondhatnánk, hogy kaptunk az Ég Királyának udvarából egy felkent herceget”
(Szent Gertrúd)
.
“Arra gondolj, hogy micsoda nemességet kapott a lelked, hiszen létezésed kezdetétől fogva egy őrző lélek van melléd kijelölve!”
(Szent Jeromos)

“Az angyalok értünk imádkoznak. Nem mintha a jó Isten nem tudná, mire van szükségünk. Ó dehogy! Csak épp hamarabb kapjuk meg irgalmának ajándékát és kegyelmének áldását!”
(Szent Augusztina)

Történetek

A haldokló meggyógyulása
Tours-i Szent Gergely írja emlékezéseiben, hogy kisfiú korában édesapja súlyosan megbetegedett, haldoklott. Megfogadta, hogy fáradhatatlanul imádkozni fog a gyógyulásáért. Már az első átimádkozott nap után, éjjel, álmában megjelent az őrangyala, és így szólt:
“Kelj fel, írd fel Jézus nevét egy papírra, és tedd apád feje mellé a vánkosra!”

Reggel a fiú elmesélte álmát az édesanyjának, aki ezt felelte:
“Tedd meg, Fiam, amit mondtak neked.”
Gergely azon nyomban megtette. Édesapja pedig – akiről már mindenki lemondott és halálára számítottak – pár napon belül tökéletesen felépült.

Ami egy ima meghallgatása mögött van
Egy alkalommal Szent Gertrúd elragadtatásba esett a szentmisén, s ebben az állapotában megjelent előtte az őrangyala. Azt látta, hogy az imát, amit az imént ő éppen elmondott, Isten szent felsége elé viszi, és kéri az ima meghallgatását. Gertrúd érezte az áldás erejét, ami a fejére érkezett, magához tért, és boldogan mondott hálát.

Aki az önszeretetet helyett a kötelességet választotta
Az eset 1585-ben, Spanyolországban történt. Centeneares atya egy viharos éjjel üzenetet kapott: sürgősen ki kell szolgáltatnia az utolsó kenetet egy haldoklónak. Az idő katasztrofális volt, ráadásul a címet sem tudta pontosan, ahova mennie kellett, így egy pillanatig tétovázott, hogy mit tegyen. Majd hirtelen döntött: magához vette a Szentostyát, és nekiindult a jeges éjszakának.

Ahogy kilépett a templomajtón, odalépett hozzá két fiatalember. Köszöntötték az atyát, jobbról és balról barátságosan belékaroltak, és biztos léptekkel vezették az eldugott falusi utca felé, ahol várták. Az atya furcsállotta az ifjak szokatlanul szép ruházatát, de azt mégjobban, hogy mindketten égő gyertyát tartottak szabad kezükben, amit sem a viharos erejű szél, sem a zuhogó eső nem oltott el. De annyira hálás és megilletődött volt, hogy nem kérdezősködött. Hazafelé a két ifjú ismét a kapuban várt rá, és hazáig kísérték.

A templomba érkezve az atya visszahelyezte a megmaradt Ostyát a tabernákulumba, és letérdelt. A két ifjút is látta maga mellett térdelni, de mire felállt, nyomtalanul eltűntek. Az atya értetlenül nézett körül. Sehol, senki.

Aztán eszébe jutottak a szép tiszta ruhák, az egyenletesen lobogó gyertyák. Szívében világosság gyúlt. Újra letérdelt, és ezt suttogta:
“Köszönöm, Atyám, hogy két angyalodat küldtem hozzám segítségül.” Csordultig töltötte a hála és az öröm a szívét. Másnap a szószékről elmondta a hívőknek: az angyalok soha nem hagynak magunkra minket, ha tiszta szívvel vállaljuk a legnehezebb kötelességeinket is.

Akire nem hatnak a természeti erők
Észak Amerikában, Flaggstad városban egy tanárnő kirándulni vitte a tizenéves osztályt. Erdei gyümölcsöket akartak gyűjteni a másnapi biológia órára. A lányok buzgón szedték az epret, a szamócát, a fiúk pedig fára másztak. Útjukat egy folyócska szelte át, mely egy kanyar után igen kiszélesedett, és az átkeléshez hídon kellett átmenniük. Ám néhány fiú engedélyt kért, hogy átgázolhassanak a nem túl mély vizen. A vidám hangulat megőrzése érdekében a tanárnő igent mondott.

Három fiú gázolt bele a vízbe, amit a többiek a hídról néztek. Az egyik fiú váratlanul eltűnt a szemük elől, mintha egy mély lyukba lépett volna. A másik kettő hiába kereste, hiába kiáltoztak utána az amúgy sekély vízben.

A fiú egyszercsak felbukkant, ám újra eltűnt. A tanárnő halálra rémülten imádkozott. Ekkor fékezett egy autó mellettük, és kipattant belőle egy magas férfi, aki anélkül, hogy körülnézett volna, ahogy volt, ruhástul, belegázolt a vízbe. Csak néhány pillanat, és már hozta ki a karján a sok vizet nyelt, ijedt fiút. Letette a földre, ő pedig beugrott a kocsijába, és ahogy jött, úgy el is tűnt pár pillanat alatt egy kanyarban. Az osztály és a megdöbbent tanárnő még köszönetet sem tudtak mondani neki.

A kimentett fiú tágra nyílt szemekkel bámult az autó után. Egyedül ő látta közelről a férfit.

“Jól vagy?” – kérdezte a tanárnő.
“Tanárnő, kérem, nem lett vizes a ruhája! Úgy hozott ki engem a folyóból, hogy az ő ruhája teljesen száraz maradt!” – dadogta a fiú.
De ekkor már sírt, valami különös megindultság hatása alatt. A gyerekek némán állták körül. Tudták, hogy valami rendkívüli történt.

Honnan ismered meg az őrangyalod?

Történelmi tény, hogy amikor a rómaiak elfoglalták Jeruzsálem városát, és háromszázan állták körül a Templomot, mind hallottak egy hangot: “Vonuljatok vissza innen!”

Hányszor érezzük, hogy egy nyugodt halk hang sürget bennünket, ne mondjunk ki egy haragos szót, ne küldjünk el egy bántó üzenetet, ne hallgassunk valakire… Ilyenkor angyalunk szeretne megvédeni bennünket attól, hogy hibát kövessünk el. Ha rossz úton járunk, felébreszti lelkiismeretfurdalásunkat, beleülteti a szívünkbe az igazságérzetet és szerénységet, de az önzetlenséget is.

Szent Denist “Philangelusnak”, azaz az angyalok barátjának is nevezték. Ő írta:

“Kössetek barátságot az őrangyalotokkal, tekintsétek őket földi pajtásaitoknak, amíg fiatalok vagytok. Később győzedelmes harcostársotok lesz a Gonosz elleni harcaitokban, és nagy szószólótok az Atyánál. Ne feledjétek: őrangyalotok az örökkévalóságig társatok.”

XI.Pius pápa pedig így tanította a gyermekeket:

“Minden nap elején és végén forduljatok az őrangyalotokhoz. Hívjátok, hogy legyen veletek, várjátok őt! Én ezt teszem kicsi korom óta. Ha napközben nehezebb ügyeim támadnak, ismét hívom, és észlelem, ahogy tisztázódnak a szemem előtt a nehézségek. Valósággal érzem a jelenlétét, a közelségét, és nehogy azt higgyétek, hogy veletek nem pontosan így történne!  Csak este ne felejtsétek el megköszönni áldott segítségét.”

 

 

 

 

 

 

 

 


2017 márciusa óta 85.277 Forint adományt kaptunk. Köszönjük!
Kérjük, küld támogatást Te is, mert
> a metropolita.hu önfenntartó
 > NEM engedélyez reklámokat


Ft
Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Hasonló bejegyzések

5 hozzászólás

  1. Lengyel Attila

    Egy saját történet, hogyan segített az Őrangyalom. Kárpátalján voltam évekig a Ferences misszióban. 2008 vagy 2009 telén, Ádvent 3. vasárnapján rögtön az első szentmise alatt belázasodtam, alig bírtam végig mondani. Előttem még legalább 90 km és 3 szentmise! A sekrestyés hazament teát főzni és gyógyszerért, én pedig az ónos esőben tovább indultam, vacogva a láztól és a fájdalomtól. Két falu között defektet kaptam.. Végállomás – gondoltam. Telefonálok, Gárdonyi sorait fontolgattam az Egri csillagokból, amit a haldokló apród mond: “jelentsék a kapitánynak, hogy meghaltam…”
    Félretéve a viccet, a szakadó ónos esőben a kétségbeesés határán kértem az Őrangyalokat…
    Egyszer egy zöld ruhás férfi – ennyi a személyleírás – kopogtat az ablakon és annyit kérdez, van-e kabátom, takaróm. – Van. dadogtam. Magamra borítottam és a következő emlékképem az volt, hogy defekt kicserélve és a férfi sehol.
    Én pedig sokkal jobban éreztem magam. Mind a négy szolgálati helyemre időben eljutottam és végig bírtam mondani a szentmiséket. Utána 2 nap kényszer pihenő volt és nagyjából rendbejöttem.
    (Különben 7 év alatt, amíg ott voltam, egyetlen egyszer sem kellett kereket cserélnem, mert mindig megálltak segíteni a helyiek!!)

    Válasz
  2. csillag emese

    megkonyeztem , mikor ezeket a sorokat olvastam.Hisz reg ota tudok az angyalok letezeserol ,de soha nem folyamodtam hozzajuk. ezutan maskent lesz.

    Válasz
  3. csillag emese

    Cumpikam szeretlek es ezt kuldom neked, olvasd el!!! mami

    Válasz
  4. Arwen adatlap-képe
    Arwen

    köszönöm ezt a cikket nektek, régóta úgy gondolom, hogy sokkal jobban kellene becsülnöm (becsülnünk) az angyalokat. Most új lendületet kaptam a tiszteletükhöz…

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.