Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház és érseki palota történetével, helyreállításával és régészeti kutatásának eredményeivel ismerkedhet meg a főváros közönsége az Erdély ezeréves püspöksége című kiállításon, amely kedden nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeumban.

Képen fent: A gyulafehérvári katolikus érsekség

A gyulafehérvári püspökség – később érsekség – ezer éves  fennállásának alkalmából rendezett tárlat megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta: rajtunk múlik, hogyan sáfárkodunk a kapott örökséggel, gyarapítjuk vagy elfecséreljük azt.
 
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke felidézve a püspökség alapítását kiemelte: a kiállítás jó alkalom arra, hogy számot vessünk, mit tettünk hozzá az elődök áldozatához.
 
"A határok átléptek ugyan rajtunk, éppen kilencven esztendeje, de ma mégis úgy köszönthetjük a millenniumi kiállítást, hogy nagy adósságot törlesztve, a nemzeti összetartozás ünnepélyes kimondásával és törvénybe iktatásával – december 5-e szégyenét  letörölve – a határok felett ismét egységes lehet nemzetünk" – fogalmazott a kormányfő helyettese.
 
Hozzátette: abban a városban köszöntjük az ezer esztendős gyulafehérvári egyházat, ahol alapítójának, Szent István királyunknak intő jelként közöttünk maradt jobbját őrizzük és tiszteljük.
 
Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennek az évezrednek az igazi kincsei valójában azok a püspökök, papok, tudós emberek és hívek, akik őrizték a hitet, védelmezték a magyarságot, szolgálták az erdélyi kultúrát, alakították a politikát, azok az emberek, akik szabadságukat vagy életüket adták Gyulafehérvár egyházáért, hitükért, magyarságuk megvallásáért.
 
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek azt mondta: a kiállítás bemutatja a fájdalommal, szenvedéssel, de ugyanakkor dicsőséggel teli történelmet. A gyulafehérvári székesegyház és palota ezeréves egyházmegyei történelmük kőbe faragott tanúja, a székesegyház a három Hunyadi és a két Szapolyai kőkoporsójával, valamint az ismeretlen fejedelmi és püspöki sírokkal Erdélyország történelmének a pantheonja is – mutatott rá.
 
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány vezetője, a tárlat  egyik szervezőjeként arról beszélt, hogy régi adósságot törlesztenek, hiszen az ezeréves püspökség és székesegyház  méltatlanul háttérbe szorult Magyarországon.
 
A Daniela Marcu Istrate régész vezetésével 2000-2008 között  lezajlott ásatások eredményeit és leleteit bemutató tárlat a római kortól a kora újkorig ívelő korszakot tárja az érdeklődők elé Gyulafehérvár történetéből. A római erőd falai között kialakuló középkori város legfontosabb, ma is álló emléke a Szent István alapította püspökség központja: a Szent Mihály székesegyház, a történeti Magyarország egyik legkorábbi, ma is álló épülete. Itt helyezték el Izabella királyné, János Zsigmond, Hunyadi János kormányzó és Martinuzzi Fráter György püspök és régens hamvait.
 
A mellette felépült püspöki palotát a 16-17. század folyamán az  erdélyi fejedelmek állandó rezidenciájukká építették át. A székesegyház és a palota környezetében felszínre került régészeti leletek, falmaradványok, sírok az épületegyüttes múltját és az itt élő emberek mindennapi életét idézik meg.
 
A bemutatott tárgyak közül kiemelkedik Szent Katalin aranyozott  ezüstszobrocskája, amely a középkori erdélyi ötvösség magas  színvonaláról tanúskodik. A kiállításon láthatók a fejedelmi palota  mára elpusztult fogadószobáját díszítő, a 17. században  Konstantinápolyból hozatott izniki fajansz csempék most feltárt  töredékei is.
 
Ezt az anyagot egészíti ki egy párhuzamos kiállítás, amely a  székesegyháznak és a palotának az erdélyi történelemben játszott  szerepét, építéstörténetét és műemléki helyreállításait mutatja be  régi és új felmérési rajzok, archív fotók, s a legjelentősebb  erdélyi fejedelmek portréinak segítségével.
 
Több műtárgy igazi újdonságot jelent itt: a székesegyház barokk  főszentélyének tervrajzát például a bécsi állami levéltár  kölcsönözte a tárlatra. A legértékesebb kiállítási tárgy azonban az  a római és bizánci pénzekkel díszített késő gótikus kehely, amelyet  a 16. század elején Budai Udalrik gyulafehérvári kanonok  készíttetett. Ezt a protestánsok által elűzött Bornemissza Pál  püspök vitte magával Nyitrára, ahol ma az Egyházmegyei Múzeumban  őrzik. A kehely 1884 óta nem volt látható Budapesten.
 
Az Erdély ezeréves püspöksége című kiállítás január 2-ig látható  a Budapesti Történeti Múzeumban.
 

 


Kérjük, támogasd munkánkat, mert

> a metropolita.hu önfenntartó
> NEM engedélyez reklámokat
> semmilyen külső támogatásban NEM részesül
> és bevétel nélkül nem fenntartható semmilyen újság, amikért pedig fizetünk az újságos standon

Köszönjük, hogy gondolsz erre! :-)

Közvetlen utalás:
Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Paypal-on keresztül:

Ft
Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.