Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

A Kanári-szigetek Spanyolország legdélebbi tartománya. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125-200 km-re találjuk az Atlanti-óceánban és a Ráktérítő közelében.

Infók
.
Két provinciából áll: Las Palmas és Santa Cruz de Tenerife.
A szigetek lakossága: 1 610 000 fő.
A szigetek összterülete: 7500 km².
A hét fő sziget: Lanzarote, Gran Canaria, Fuerteventura, Tenerife, La Palma, Gomera és Hierro.
Évente kb. 2,2 millió turista látogat el ide.
Közigazgatásilag Spanyolországhoz tartozik.
Földrajzilag Afrikához tartozik.

Legmagasabb pontja: Pico del Teide, 3.718 m.
Legnagyobb szigete Tenerife.
Legkisebb szigete: Roque del Oeste, amely tulajdonképpen csak egy szikla a Graciosa sziget közelében.
Legkisebb lakott szigete: Isla de los Lobos, melyen mindössze egy család él.
Időeltolódás: Tenerifén és Gran Canarián a közép-Európai időszámításhoz viszonyítva -1 óra.


Vulkanikus kőzetek és csodás idő

A szigetek kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Tenerife szigetén emelkedik Spanyolország legmagasabb pontja, a 3718 méteres Pico de Teide. Tengerészek szerint ez az a csúcs, amely az összes hegy közül a legmesszebbről látható.

A hőmérséklet minden évszakban meleg és csak nagyon ritkán esik, az átlag hőmérséklet egész évben 19ºC körül van.

Éghajlatát a széljárás határozza meg, ennek megfelelően a szelek 11 fajtáját különböztetik meg. Nyáron a száraz passzát jellemző, télen pedig a csapadékot hozó nyugati szelek, de ezeket a száraz, sivatagi eredetű sirokkó akár hónapokra is elnyomhatja. A július és az augusztus a két legmelegebb, a január és a február a két leghidegebb hónap. Télen az 1800 m-nél magasabb hegyekben havazik.

A hideg Kanári-áramlás miatt a tengervíz hőmérséklete földrajzi helyzetéhez képest hűvös (18–22 °C).

Buja növényzet és kietlen sivatag

A növényzetre éppúgy jellemző a bujaság, mint a kietlen sivatag. Még a leglátogatottabb szigeteken is jócskán találunk háborítatlan területeket.

Az európai, afrikai, és amerikai állat- és növényvilág gazdagsága is felfedezhető itt. A sziget földrajzi formái is igen változatosak: hegyek, kanyonok, sivatagok és trópusi erdők a többféle éghajlatnak megfelelően váltakoznak itt.

A szigetcsoport eredeti növényzete, a kanári babérlombú erdő, mára jóformán csak La Gomera szigetén maradt meg. Az ennek megóvására létrehozott Garajonay Nemzeti Park 1986 óta a Világörökség része.

Sajnos az eredeti növényzettel az eredeti állatvilág is jórésze kipusztult. Hierro szigetének óriásgyíkjait még a bennszülöttek irtották ki – több száz endemikus rovarfaj azonban fennmaradt.
Endemikus madárnak az erdei pinty néhány alfaját tekinthetjük: kanári erdei pinty, Hierro-szigeti erdei pinty, palmai erdei pinty.

Őslakosok – a "Boldog-szigetek"

Az itt élő őslakosok kedvesek, nyíltak, de azokon a szigeteken ahol fellendült a turizmus, az idegenekkel szemben néha bizalmatlanok.

A sziget őslakói a „guancsok” voltak. Származásuk bizonytalan, mivel feltűnően sokuknak derékig érő, szőke haja volt, leginkább viking-berber keverék népnek gondolják őket.

Egyes történészek szerint már a föníciaiak is ismerték a szigeteket, és van, aki szerint i. e. 470-ben Hanno is megfordult itt. Régen azért hívták Boldog-szigeteknek, mert az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét.

Az első európai hódítók a XIV. században jelentek meg, a sok nációból végül Kasztília és Portugália jutott el a végső célig.

1402–1404-ben Jean de Béthencourt normann kalandor Kasztília nevében meghódította Lanzarote, Fuerteventura, Hierro és La Gomera szigetét. Unokaöccse, Maciot de Béthencourt eladta a fennhatóság jogát a portugáloknak, akik azonban csak La Gomerát tudták tényleg megszerezni.
1478–83-ban Juan de Rejón és Pedro de Vera elfoglalta a bennszülöttektől Gran Canaria szigetét, 1491-ben Galician Alonso Fernandez de Lugo La Palmát, majd végül, 1494–96-ban Tenerifét is.

A szigetek az Amerikába tartó hajók fontos állomásává, utolsó kikötőivé váltak. A nyugalmat 1902-ben zavarta meg egy függetlenségi mozgalom, amit azonban a spanyol csapatok elnyomtak. 1936-ban a szigetekről indultak el Franco csapatai, hogy kirobbantsák a spanyol polgárháborút. A második világháború után a szigetek valódi idegenforgalmi paradicsommá váltak, és 1983-ban autonómiát kaptak.

Tenerife

A szigetcsoport legnagyobb szigete Tenerife, melynek alapterülete 2052 km². Ez az össze közül a legváltozatosabb sziget. Az Afrikai partok közelében fekvő szigetet már a múlt században felfedezték a turisták, kezdetben orvosi tanácsra látogatták enyhe klímája miatt a betegesebb angolok, mára igazi idegenforgalmi nevezetességgé vált.

Fuerteventura
.
A szigetek közül a legkeletibb fekvésű és legszélesebb sziget Fuerteventura, amely 100 km-re fekszik az Afrikai partoktól. Alapvetően sivatagos sziget, ami kopár és barátságtalan, de partjai mentén csodálatos strandokat találunk.
Az összes sziget vulkánikus eredetű, mégis nagyon különböznek egymástól.

Lanzarote

A szigetcsoport legszárazabb tagja Lanzarote. Jellemző rá, hogy itt vannak a legalacsonyabb, és legzömökebb domborulatok.

Gran Canaria

A Kanári-szigetek harmadik legnagyobbikát, az Afrika partjaitól 210 km-re található Gran Canariát "kis kontinensnek" is nevezik.
Ez a legjobban kiépült sziget az összes többi közül.

La Palma
.
Ez a legzöldebb sziget. La Palma és Gomera is mind a mai napig őrzik eredeti szépségüket. Mindkettő vadregényes, fenséges és gyönyörű.
.
El Hierro

.
A legelszigeteltebb sziget az összes közül: El Hierro.

La Gomera

A természeti szépségeiben a leggazdagabb szigetnek számít.

Karneválok és népünnepek


A szigetek lakói nagyon szeretik a népünnepeket, melyek többsége vallási eredetű és legalább három napig tart. Ilyenkor kicsik és nagyok szebbnél szebb népviseletet öltenek és maguk készítette tipikus helyi finomságokkal kínálgatják egymást. Kanáriai népzenét játszanak, amire igazi helyi táncot járnak.

Leghíresebb ünnepük a "téltemető" Karnevál, mely februárban illetve márciusban egy hónapon keresztül tartja bűvöletben a helyi lakosságot ugyanúgy, mint a világ minden tájáról érkező turistákat.
.
Minden faluban és városban megünneplik a hagyományos vallásos ünnepeket, de legfőképp a San Benitoi zarándokutat. Ez az ünnepség az egyik legszínesebb karnevál. A népzenének ősi megjelenési formái vannak: a “sorondongos,” “isas,” “malagueñas,” és a “seguidillas”.

Kirándulási lehetőségek

Tenerife: Teide és Canadas, Los Gigantes, Sárkány-fa, Loro Parque, Botanikus kert, Santa Cruz de Tenerife, “Aquapark Tenerife”, Taoro show
Gran Canaria: Teve szafari, Las Palmas, Palmitos Park, Körutazás a szigeten, Lanzarote
Kanári-szigetek, Timanfayai nemzeti park, Las Palmasi katedrális, San Gabrielli kastély, San Telmoi templom.
 


Nyaralj személyre szabott árajánlattal! Regisztrálj, és nyerj mellé egy wellness hétvégét is!

 
Gondold el, hogy minden újságért fizetni kell, mi is várjuk a te önkéntes adományodat, ha meg tudod engedni magadnak :-)
> a metropolita.hu NEM ENGEDÉLYEZ reklámokat
> vannak terveink új oldalak létrehozására: kifejezetten a papi hivatásról, illetve imakampány oldal, ahova beírhatjátok sürgős szándékokat és válaszhattok imaszándékot (hasonlóan az adományoldalakhoz..)
> EGYETLEN anyagi forrásunk a ti adományotok
Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük adományozási szándékát

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.