Természetüket illetően a férfiakat és a nőket nem egymásnak teremtették. Ha túlságosan közel kerülünk egymáshoz a párunkkal, az veszélyes lehet a kapcsolatunkra nézve? Szükségszerűen váláshoz vezetne egy csodálatosan tüzes és meghitt viszony? Az agykutatási eredmények szerint igen!
Ha a párok nem tudják ügyesen megoldani házasságuk különböző szakaszait, a válás szinte megjósolhatóan bekövetkezik, mert az emberi agy egy sor természetes reakcióval válaszol a kapcsolatban felmerülő problémákra. Az, ahogy ezeket a változó szakaszokat a felek kezelik, megerősítheti vagy tönkreteheti a házasságot.
1. Szerelembe esés
.
Amikor egy férfi és egy nő összetalálkozik, és vonzódást éreznek egymás iránt, az agyuk fokozatosan elkezd „szerelembe esni”. A pár feromonjai – a kémiai jelek, amelyek az érzékeken keresztül hatnak – erőteljesek, így amikor megérzik egymás testének az illatát, vagy egymás szemébe néznek, a különálló férfi- és női elme szinte eggyé válik. Az oxitocin, vagyis az őket összekapcsoló hormon magas szintje elrejtheti egymás elől az idegesítő viselkedésformákat. Ám hosszabb-rövidebb idő elmúltával a szerelmesek mennyei boldogsága véget ér, és a kapcsolat új biológiai szakaszába lép.
.
2. Átalakulás
.
Néhány hónappal, vagy akár évvel később a hormonok és az agy vegyi összetétele változni kezd, és a gondolkodó agy, vagyis az agykéreg esetleg észreveszi, hogy a partner nem hibátlan. Ilyenkor bosszúságot, haragot, néha még félelmet is éreznek a felek egymás iránt. Ha az idill időszakban kötöttél házasságot a szerelmeddel, ebben a második szakaszban talán még kételyeid is támadhatnak.
Ilyenkor jogosan nem érted, miért nem törődik veled többet a szerelmed, ő pedig nem érti, hogy mégis mit akarsz tőle.
Ez az időszak teljesen normális, ilyenkor a mindkét fél agyát addig uraló vegyi anyagok elillannak. Ez a szakasz nagyon is szükséges ahhoz, hogy a két, nagyon is különböző agyműködés egy életre összhangba kerüljön.
3. Megváltoztatni a másikat?
Amikor a két ember már túl van az "első szerelembe esésen", sőt már kicsit el is kezdtek kiábrándulni a szerelmükből, - most elhatározza, hogy megpróbálja a másikat visszaváltoztatni olyanná, amilyen volt. Ez nehéz és fájdalmas időszak. A harcba bonyolódott felek nincsenek tudatában annak, hogy éppen különbözőségük lehet a hosszú házasság titka.
Amikor véget ér a szerelembe esés időszaka, a férfi több független tevékenységre vágyik, a nő pedig több időt szeretne eltölteni a barátaival.
Az átváltoztatási próbálkozás sajnos mindig kudarcba fullad, hiszen a természet nem engedi az időt visszafordítani, és mindig előre halad az életciklusban.
4. Fedezzük fele egymást újra!
Az új életciklusban beköszönt a házastársi szerelem új időszaka. A párok elkezdik újra felfedezni egymást mind szexuálisan, mind pedig férfi és női személyiségként. Egyiküknek vagy mindkettőjüknek fel kell fedezniük valamit, ami eddig a felszín alatt rejtőzött.
Ebben a szakaszban a pár ráébred arra, hogy egészségtelenül és túlságosan közel kerültek egymáshoz és pszichológia síkon most szét kell válniuk. Ez a szétválás azonban nem jelent tényleges válást, hanem inkább megértést. Ilyenkor a gondolkodó elme úrrá lesz az érzelmi reakciókon, amelyek konfliktust és az elveszett idill feletti szomorúságot okozzzák.
Mindketten rájönnek arra, hogy szükség van a külön és az együtt töltött időre egyaránt.
5. Örökké együtt!
A jellegzetes férfi és női kapcsolattartás módjának megfelelő keveréke kiegyensúlyozott szerelemhez vezet, amelyet „bensőséges önállóságnak” lehet nevezni. Megjelenik az érett szerelem stratégiája, amely mind meghittséget, mind a különállóságot táplálja. A felek együtt élnek, gyerekeket nevelnek, szeretnek és szeretve vannak, de ez nem azért van, mert egymás tükörképeivé váltak, hanem mert megtanulták, hogyan különbözzenek egymástól.
| Nyomtatás 
