A modern egyetemek világa nem érti a gonoszt A Virginia Egyetem másodéves hallgatójának, Hannah Grahamnak eltűnése sokadik eset abban a hosszú sorban, amely fiatal lányok eltűnéséből áll – ráadásul ezek az esetek gyakran tragikusan végződnek. Az ügy kapcsán egy 32 éves, 120 kilós, Texas államba menekült egykori futballistát a rendőrség Virginia államba szállított vissza, ahol emberrablás és megerőszakolás gyanújával állították bíróság elé. Hannah sorsáról máig nem tudni semmit. Napjainkban túlzó állítások hangzanak el az amerikai egyetemi kampuszokon úgymond járványszerűen terjedő szexuális erőszakról, elaltatva a félelmet a közterületeken ma mobiltelefonjaikra és iPodjaikra meredve közlekedő fiatal nőkre ősidők óta leselkedő szexuális indíttatású valódi veszélytől: a nők elrablásától és megölésétől. A „nemi erőszak kultúrájáról” jajveszékelő hisztérikus propaganda ellenére, a kampuszokon történő, pongyolán szexuális indíttatású támadásként leírt esetek nagy része nem bűncselekménynek tekinthető nemi erőszak (drog vagy erőszak alkalmazása mellett), hanem ügyetlen, melodramatikus kaland, mely a nem egyértelmű kommunikációból és mindkét oldalt jellemző meggondolatlanságból fakad. A főiskoláknak és egyetemeknek a tanítással kellene foglalkozni, ahelyett, hogy a diákok szerelmi életét infantilizálva, tyúkanyó módjára felügyelik, önkényesen beavatkozva személyes területeken, az egyéni szabadságjogok megsértésének határán egyensúlyozva. A valódi bűneseteket a rendőrségnek kellene jelenteni, és nem botcsinálta, képzetlen egyetemi vizsgálóbizottságoknak. Túlságosan sok középosztálybeli fiatal nőt a való élet realitásaitól távol nevelnek, így elvárják, hogy a felnőtt élet kényelmes, túlóvott otthonaik folytatása legyen. De a világ marad, ami mindig is volt: veszélyes hely. A nők modern szabadságjogainak ára a személyes felelősség, hogy legyenek óvatosak és védjék magukat. Ma az iskolák, egyetemek világát meghatározó liberális-baloldali filozófia egy sor, a biológiai és társadalmi nemekkel kapcsolatos illúziót táplál. A marxizmusból eredeztethető alapvető baloldali tétel, hogy az emberi élet minden gondja az igazságtalan társadalomi viszonyokból ered és hogy ezen társadalmi mechanizmusok javítása és további finomhangolások segítségével végül majd elérkezünk egy utópikus, boldog állapotba. A progresszívok hite feltétel nélküli az emberiség megjavíthatóságában. A történelem szörnyűségei és kegyetlenségei már nem részei az általános és középiskolai oktatásnak, kivéve, ha azokat rasszizmusra, szexizmusra és imperializmusra lehet fogni – ha azt lehet mondani, lám, itt vannak azok a mérgező, elnyomó struktúrák, amelyeket meg kell semmisíteni, majd újraépíteni. Pedig a valódi probléma az emberi természetben rejtőzik, amely, ahogyan ezt a vallás és a nagy művészet helyesen látja, mindig is a sötétség és a világosság erői közötti harc színtere. A liberalizmus egyáltalán nem érti a gonoszságot – bár manapság már a(z amerikai) konzervativizmus sem, amely a gonoszt pusztán azokra a külföldi politikai erőkre vetíti, amelyeket a nyugati értékekkel szembeni elutasításuk egyesít. Kevés leegyszerűsítőbb dolog van annál, ahogyan a mai politikusok és véleményvezérek karikatúra-szerűen használják a dzsihádistákra a „rosszfiú” kifejezést, mintha az amerikai külpolitika valamiféle sebtében összehozott cowboy-film forgatókönyve lenne. A tudományos világot fojtogató genderelmélet tagadja, hogy a nemek közötti különbségek a biológiában gyökereznek és úgy tekint azokra, mintha hajlékony kitalációk lennének, melyeket puszta akarattal meg lehet változtatni. Ezért az USA-ban az a vélemény alakult ki, hogy egyetértő egyetemi adminisztrátorok és a kormányzati döntéshozók támogatásával kiegészülve különféle tiltakozások és tüntetések majd lényegileg meg tudják és meg fogják változtatni az összes férfit. Holott a szélsőséges szexuális bűnesetek, mint a nemi erőszak majd az azt követő gyilkosság, a lélek olyan ősi, mély szintjéről fakadnak, amelyre a hétköznapi pszichológiának nincs nyelve. A pszichopatológia a pszichoanalízis kezdeteinél még központi szerepet játszott (ennek jellemző példája Richard von Krafft-Ebing rémisztő Psychopathia Sexualis című, 1886-os munkája). A mai pszichológiai terápia már nem más, mint cseverészés, viselkedési minták csiszolgatása és gyógyszertári kitérők sora. A szexuális indíttatású bűncselekmények jellemzője egyfajta rituális jelképiség, melyet a nők többsége egyáltalán nem ért és így teljesen fegyvertelen azzal szemben. Jól ismert tény, hogy a férfi szexualitásban sokkal fontosabb szerepet tölt be a vizualitás, ami megmagyarázza a férfiak nagyobb érdeklődését a pornográfia iránt is. A szexuális bűnözők sokszor magányos, sikertelen figurák, akiket saját kudarcaik emésztenek és ősi vadászösztönök motiválnak. Éppen ezért szokás szexuális ragadozónak hívni őket, hiszen áldozataikra zsákmányként tekintenek. A szexuális bűncselekmények a fantázia, hallucinációk, téveszmék és rögeszmék világában gyökereznek. Így egy tetszőleges fiatal nő válik bűnbakká abban a folyamatban, ami a női szexuális erő ellen irányul: „ezt miattad kell megtennem.” A tudományosnak álcázott közhelyek a nők üzleti célú használatáról a kapitalizmus rendszerében kevéssé segítenek ennek a jelenségnek megértésében: a nők magasabb rendű életteremtői biológiai szerepe kerül itt meggyalázásra és megsemmisítésre a szexuális bűncselekmény vadállatias jellege által. A naiv optimizmus és a „hajrá csajok” szellemisége, melyben ezek a fiatal nők felnőnek, megtéveszti őket, és nem veszik észre a sötétben rájuk irányuló tekinteteket. Úgy gondolják, hogy a kivillanó bőr és a kihívó ruhák pusztán divatjelenségek, nem pedig olyasféle üzenetek, amelyeket a pszichotikus elme könnyen félreért és félreértelmez. Végső soron nem értik tehát a civilizáció törékenységét és a szüntelen ugrásra kész vad természetet sem. Forrás: http://time.com/3444749/camille-paglia-the-modern-campus-cannot-comprehend-evil/ Fordította: Sályi Anna * * * Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat! Add meg elérhetőségedet, ezzel is segíted a szervezet munkáját, így tudunk értesíteni a projekt megvalósulásáról. Támogatás rendszeressége*Havi támogatásEgyszeri támogatásTámogatás összege*1000 Ft3000 Ft5000 FtEgyedi összegTámogatás összege*1000 Ft3000 Ft5000 FtEgyedi összegEgyedi összeg* Egyedi összeg* Név* Vezetéknév Keresztnév Email* Személyes üzenet* Elfogadom a Támogatási, adatkezelési, és adattovábbítási feltételeket Az Ön által adományozott összeg 0 Ft CommentsEz a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni. Δ Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!). Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6. Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05 HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005 Válaszolj Válasz elvetéseAz e-mail címed nem publikáljuk.KommentelésNév* Email cím* Weboldal Δ
