Register
A password will be e-mailed to you.

MONTFORTI SZENT GRIGON LAJOS

A TÖKÉLETES MÁRIA-TISZTELET

RÉSZLETEK A KÖNYVBŐL

A könyv az alábbi címen vásárolható meg:
Pax Kiadó 2500 Esztergom Berényi u.7 tel: 33-314376

***
II János Pál pápa előszava:
.
„Az a Mária-tisztelet, amely e könyv olvasása nyomán alakult ki bennem, s amelyről most nem beszélhetek részletesen, azóta is elevenen él bennem. Ez az áhítat szerves része lelki életem és teológiai gondolkodásom egészének. Tudjuk, hogy a szerző egyfajta ,rabszolgaságként’ határozta meg lelkiségét. Ez a gondolat megütközést kelthet kortársainkban. A magam részéről nem látok itt semmi nehézséget. Úgy gondolom, egyfajta paradoxonról van szó, amelyhez hasonlókat gyakorta találunk az Evangéliumokban is. A ,szent rabszolgaság’ nem más, mint Isten nekünk adott legnagyobb ajándékának, szabadságunknak tökéletes beteljesítése. A szabadságnak ugyanis szeretet a mércéje: olyan szabadok vagyunk, amilyen odaadással szeretünk.”

Alaptétele ennek, hogy minél odaadóbb a lélek Szűz Máriához, a kegyelmek Istentől rendelt közvetítőjéhez, annál bensőségesebben meríthet az isteni Szív kegyelmi árjaiból, és annál közelebb jut el magához a kegyelem szerzőjéhez, Istenhez.

***

Ami Szűz Mária közbenjárását illeti, katolikus dogma, hogy a boldogságos Szűz értünk Istennél közbenjár, és ebben a minőségben mérhetetlenül felülmúlja az összes szenteket. Hogy azonban az Ő közbenjárói tisztje teljesen általános, vagyis minden egyes kegyelemre kivétel nélkül kiterjed, nem dogma ugyan még, de sokkal több, mint pusztán jámbor vélemény, amint fentebb azt már említettük. Ha pedig Szűz Mária kegyelmi közvetítését összehasonlítjuk Krisztus közvetítő tisztjével; azt kell mondanunk, hogy Krisztus elsősorban is saját hatalmánál fogva mint Istenember és Megváltó a kegyelmek egyedüli szerzője és adományozója, és hivatalos közvetítőnk Istennél, Szűz Mária ellenben függésben Krisztustól és Istentől, Jézus Krisztus érdemére való tekintettel nyert különös kiváltság által a mi közvetítőnk és közbenjárónk szentséges Fiánál és Istennél. Ez a kiváltsága azonban istenanyai hivatásában gyökerezik.

***

Szűz Mária … azáltal, hogy önmagát teljes áldozati szellemben felajánlotta Fia megváltói feladatának céljaira, igazán és valóban közreműködött Vele a megváltás művében. Éppen ezért anyai áldozatával kiérdemelte, hogy amilyen szerepe volt közreműködésének a megváltás kegyelmeinek megszerzésében, ugyanoly szerepe legyen azoknak kiosztásában is.

***

Szűz Mária nagyon rejtett életet élt. Azért nevezi Őt a Szentlélek és az Anyaszentegyház „elrejtett és titokzatos Anyának.” Mélységes alázatosságában az volt a legforróbb és állandó vágya, hogy önmaga és a teremtmények előtt rejtve maradjon, s csak Isten vegyen róla tudomást. Isten, hogy teljesítse édesanyja kérését, melyben elrejtettségért, szegénységért és megaláztatásért esdekelt Hozzá, elrejtette Őt majdnem minden emberi teremtménye elől szeplőtelen fogantatásában, születésében, életében, titkaiban, feltámadásában és mennybemenetelében. Még szülei sem ismerték igazán, és az angyalok gyakran kérdezték egymástól: „Kicsoda ez?”, mert a Legfölségesebb előlük is elrejtette Őt, vagy ha kinyilatkoztatott is Róla valamit, végtelenül többet titkolt el.

***

Mária a legszentebb Szentháromság szentélye és nyugvóhelye, hol Isten fényesebben és istenibb módon trónol, mint a nagy teremtésnek bármely más helyén, még a Kerubok és Szeráfok fölötti trónját sem kivéve. És valami különös jogcím nélkül egy teremtménynek sincs megengedve, bármily tiszta legyen is különben, hogy ebbe a Szentélybe belépjen.

***

Szent Bonaventúra mondja, hogy az ég angyalai szüntelen ezt kiáltják feléje: „Szent, szent, szent vagy ó Mária, Isten szülője és szűz!” és naponként milliószor és milliószor elmondják Neki az angyali üdvözletet: Üdvözlégy, Mária! mialatt leborulnak Előtte s esengve kérik Tőle a kegyelmet, hogy tisztelje meg őket valamely parancsával. Szent Ágoston kijelentése szerint Szent Mihály főangyal, az egész mennyei udvar fejedelme, fáradozik leginkább azon, hogy Neki a tisztelet minden nemét bemutassa és bemutattassa és lesve lesi szájából a megtisztelő megbízatást, hogy valamely szolgájának segítségére lehessen.

***

A Szentlélekisten, aki terméketlen az istenségben, vagyis nem hoz létre más isteni személyt, termékeny lett Szűz Mária által, akivel egybekelt. Ővele és Őbenne és Őáltala hozta létre remekművét, az emberré lett Istent, és hozza létre mindennap a világ végéig a kiválasztottakat és ennek az imádandó Fejnek tagjait. Azért minél inkább megtalálja szeretett, elválaszthatatlan menyasszonyát, Szűz Máriát, a lélekben, annál serényebben és nagyobb erővel működik, hogy Benne Jézus Krisztust és Jézus Krisztusban a lelket létrehozza és kialakítsa.

***

Az Atyaisten … egybegyűjtötte minden kegyelmét és elnevezte Máriának. Ennek a nagy Istennek van egy igen gazdag kincstára, amelybe elzárt minden létező szépséget, drágaságot, ritkaságot és értéket, sőt még a saját Fiát is; és ez a megmérhetetlen nagy kincstár nem más, mint Szűz Mária, akit a szentek az „Úr kincsének” neveznek és akinek teljességéből az emberek meggazdagodnak.

A Fiúisten közölte Édesanyjával életével és halálával szerzett végtelen érdemeit és csodálatraméltó erényeit. Kincstárnokává tette mindannak, amit az Atya örökségül Neki adott. Általa fordítja misztikus Testének tagjai javára érdemeit, közli velük erényeit, és osztja ki nekik kegyelmeit.

***

A Szentlélekisten Szűz Máriával, hűséges jegyesével, közölte kimondhatatlan adományait. Megválasztotta Őt mindannak kiosztójává, aminek birtokában van, úgyhogy minden ajándékát és kegyelmét annak osztogatja, akinek akarja és akkor, amikor akarja. Nincs mennyei adomány, mely ne menne az Ő szűzi kezén át, mert egy az akarata Istennek: akarja, hogy minden jóban Szűz Mária által részesüljünk. Így kell a Legfölségesebbtől meggazdagítva, felmagasztalva és megtisztelve lennie Annak, aki alázatosságból egész életén át szegény, megalázott és elrejtett kívánt lenni és semmiségének mélységébe merült. Ez az Egyház és a szentatyák tanítása és véleménye.
***

… Jézus Krisztus a Mennyországban is éppen annyira Szűz Mária Fia, mint a földön volt. Következőleg megőrizte a legtökéletesebb gyermek alárendeltségét és engedelmességét az anyák legjobbikával szemben. Őrizkednünk kell azonban attól, hogy ezt a függést Jézus Krisztusban mint lealacsonyítást és tökéletlenséget fogjuk fel. Minthogy u. i. Szűz Mária végtelenül alatta áll Fiának, aki Isten, nem parancsol Neki úgy, mint földi anya parancsolna gyermekének, aki alatta áll. S mivel a kegyelem és a megdicsőülés által, mely minden szentet Istenbe alakít át, Szűz Mária teljesen átalakult Istenbe, nem is kér, nem is akar és nem is tesz semmi olyat, ami Isten örök és változatlan akaratával ellenkeznék.
Ha tehát Szent Bernát, Szent Bernardin, Szent Bonaventúra irataiban azt olvassuk, hogy mennyben és földön minden, még maga Isten is, a legszentebb Szűznek engedelmeskedik: ezzel azt akarják mondani, hogy az az erő és hatalom, melyet Isten Neki adott, akkora, hogy Istennel egyenlő hatalommal látszik bírni, s kérései és imái Istennél oly mindenhatóak, hogy mintegy parancsnak számítanak Istennél, aki sohasem áll ellen drága Édesanyja esedezésének, mert az mindig alázatos és az isteni akarattal megegyező.

***

Szűz Mária a mennyben parancsol az angyaloknak és üdvözülteknek. Mélységes alázatossága jutalmául Isten megadta Neki a teljhatalmat és megbízatást, hogy az üres trónusokat, melyekről a lázadó angyalok kevélységük miatt lebuktak, szentekkel töltse be. Isten, aki az alázatosakat felmagasztalja, akarja, hogy az ég, a föld és a pokol, ha tetszik, ha nem, meghajoljon az alázatos Szűz Mária parancsai előtt, kit az ég és föld uralkodónőjévé, seregei parancsnokává, kegyelmei kiosztójává, az emberi nem helyreállítójává; az emberek közbenjárójává, Isten ellenségeinek elpusztítójává, dicsőségének és diadalainak hűséges társnőjévé tett.

***

A Fiúisten naponként ki akarja magát alakítani tagjaiban és bennük, mintegy testet akar ölteni édesanyja által, kihez így szól: „Izraelben legyen örökséged.” Ez annyi, mintha azt mondaná: Atyám örökül adta nekem a föld minden népét, minden embert, jókat és gonoszokat, választottakat és elvetetteket. Előbbieket aranyjogarral, utóbbiakat vaspálcával fogom kormányozni. Előbbieknek atyjuk és szószólójuk, utóbbiaknak igazságos bírájuk leszek. A Te örökséged és birtokod, Édesanyám, azonban csak a választottak lesznek, akiknek előképe Izrael. Mint jó Anyjuk életet adsz nekik, táplálod és neveled őket: mint Királynőjük, vezeted, kormányzod, védelmezed őket.

***

A szavakat, amelyeket Szent Pál magára alkalmaz, méginkább vonatkoztathatjuk Szűz Máriára: „Nap-nap után képezem az Isten gyermekeit, míg Jézus Krisztus, az én Fiam, teljes korát nem éri bennük.” Szt. Ágoston önmagát és mind az eddig mondottakat felülmúlva, azt írja, hogy a kiválasztottak, hogy az Isten Fiához hasonlókká legyenek, ezen a világon mind Szűz Máriába zárattak, ahol ez a jó Anya őrzi, táplálja, ápolja, nagyra növeli, mígnem haláluk után a dicsőség világosságára szüli őket. Mert ez az ő igazi születésnapjuk, ahogyan az Egyház az igazak halálát nevezi. Ó, mily kevéssé ismert titka ez a kegyelemnek a választottak előtt is!

***

A Szentlélek Szűz Máriában és Általa akarja választottait kialakítani és így szól hozzá: Szerelmesem és Jegyesem, verj gyökeret minden erényeddel választottaimban, hogy erényről erényre, kegyelemről kegyelemre növekedjenek. Akkora kedvem tellett Benned, amikor a legfenségesebb erények gyakorlásában éltél a földön, hogy most is óhajtalak a földön megtalálni, a nélkül azonban, hogy megszűnnél az égben lenni. Képezd és alakítsd ki Magadat erre a célra választottaimban, hogy bennük legyőzhetetlen hitednek, mélységes alázatosságodnak, minden irányú önmegtagadásodnak, magasztos imádnak, égő szeretetednek, erős bizalmadnak és minden erényednek gyökerét gyönyörködve lássam. Állandóan Jegyesem vagy; éppoly hűséges, tiszta és termékeny, mint valamikor; adjon hát nekem hited hívőket, tisztaságod Szűzeket, termékenységed pedig választottakat és templomokat.

Ha Szűz Mária gyökeret vert a lélekben, a kegyelem csodáit hozza abban létre, amelyeket csakis Ő tud létrehozni, mert egyedül Ő a termékeny Szűz, akihez tisztaságban és termékenységben hasonló sohasem volt, és nem is lesz soha senki.
Szűz Mária a Szentlélekkel létrehozta a legnagyobbat, ami volt és ami lesz, vagyis az Istenembert, következőleg Ő fogja létrehozni azokat a nagy dolgokat is, melyek az utolsó időkben történni fognak. A nagy szentek képzése és nevelése, akik a világ vége felé jönni fognak, Neki van fenntartva, mert csak ez az egyedülálló és csodálatos Szűz képes a Szentlélekkel ezeket az egyedülálló és rendkívüli dolgokat létrehozni.

Ha Jegyese, a Szentlélek Szűz Máriát valamely lélekben megtalálta, hozzárepül, egész teljességével bevonul ebbe a lélekbe és bőségesen közli magát vele, mégpedig olyan mértékben, amilyen mértékben a lélek Jegyesének, Szűz Máriának teret enged. Egyik fő oka annak, hogy a Szentlélek jelenleg nem művel a lelkekben feltűnő csodákat az, hogy hűséges és elválaszthatatlan Jegyesével nem találja őket eléggé egyesülve. Azt mondom ”elválaszthatatlan Jegyese,” mert mióta a Szentlélek, az Atya és Fiú lényegi Szeretete Szűz Máriát eljegyezte a végből, hogy Jézus Krisztust, a választottak Fejét, a választottakban létrehozza, azóta sohasem taszította el Magától, mert mindig hűséges és termékeny maradt.

***
Amint az Atyaisten hatalmat adott Neki egyszülött és természetes Fia fölött, úgy hatalmat engedett Neki fogadott gyermekei fölött is; mégpedig nem csupán azok teste fölött, aminek csak kevés jelentősége lenne, hanem lelke fölött is.

***

A szentatyák és egyháztanítók mondásaiból sokat összegyűjtöttem ennek a tannak bizonyítására, de rövidség kedvéért csak egyet akarok belőlük idézni: „A te áhítatos tiszteleted, ó Szűz Mária, az üdvösség záloga, melyet Isten azoknak ad, akiket meg akar menteni.”

***

Ha Szűz Mária tisztelete minden embernek szükséges az örök üdvösség elnyerésére, méginkább szükséges azoknak, akik különös tökéletességre vannak hivatva. Nem hiszem, hogy bárki is eljutna a Jézus Krisztussal való tökéletes egyesülésig és a Szentlélek iránt való teljes hűségig a nélkül, hogy Szűz Máriával nagyon bensőségesen ne lenne egyesülve és pártfogásától nagy mértékben ne függne.

Szűz Mária egyedül talált kegyelmet Istennél minden más teremtmény közvetítése nélkül. Egyedül Általa találtak kegyelmet Istennél azok, akik utána jöttek és csakis Általa találhatnak kegyelmet, akik még eljövendők. Telve volt kegyelemmel, mikor Gábor arkangyal üdvözölte. A Szentlélek túláradó kegyelemmel gazdagította, mikor titokzatos módon beárnyékolta Őt. Ez a kétszeres kegyelemmel teljesség minden pillanatban annyira növekedett, hogy a kegyelemnek felmérhetetlen és felfoghatatlan tetőpontját érte el. Ezért rendelte Őt a Legfölségesebb kincsei egyedüli kincstárnokává, kegyelmei egyedüli kiosztójává, hogy azt tüntesse ki, emelje fel, azt tegye gazdaggá, akit akar, hogy a mennybe vezető keskeny úton azt vezesse, akit akar, és hogy minden nehézség ellenére annak nyissa meg az élet kapuját, a trónust, a jogart és a királyi koronát annak juttassa, akinek akarja.

***

Isten egyedül Szűz Máriának adta át az isteni szeretet borospincéinek kulcsait és egyedül Őt hatalmazta fel arra, hogy a tökéletességnek legfenségesebb és legrejtettebb útjain járjon és azokon másokat is vezessen.

***

A Szentírást idézem Szent Bernáttal, amikor mondom, hogy „a népek gazdagjai esdve borulnak le Színed előtt századról-századra, de különösen a világ végén.” Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb szentek, a kegyelemben és erényben leggazdagabb lelkek törekszenek majd leginkább arra, hogy a Bold. Szűzhöz imádkozzanak, jelenlétében járjanak, hogy Őt, mint legtökéletesebb példaképet kövessék és hathatós segítségében részesüljenek.

Azt mondottam, ez a világ vége felé lesz így éspedig hamar, mert hiszen a Magasságbelinek szentséges Anyjával együttesen előbb nagy szenteket kell nevelnie. Ezek a nagy szentek annyira felülmúlják szentségben a többi szent túlnyomó részét, mint ahogy a Libanon cédrusai túlnövik az alacsony bokrot. Így nyilatkoztatta ezt ki az Úr egy szent léleknek.

***

Szűz Máriának végre oly félelmetesnek kell lennie az ördög és hozzátartozói előtt, mint egy jól rendezett hadseregnek. Mégpedig különösen ezekben az utóbbi időkben, mert az ördög, mivel jól tudja, hogy kevesebb ideje van a lelkek megrontására, mint valaha, napról-napra megkétszerezi erőlködéseit és támadásait. Rövid időn belül borzalmas üldözéseket fog előidézni, Szűz Mária hű szolgáinak és igazi gyermekeinek pedig, kiket nehezebben győz le, mint másokat, irtózatos kísértéseket okoz.

***

Isten csak egyszer létesített ellenségeskedést, de ez azután kibékülhetetlen, és az idők végéig fog tartani, sőt fokozódni. Ez az ellenségeskedés Isten méltó Anyja és a Sátán között áll fönn, a Boldogságos Szűz gyermekei és szolgái, és Lucifer gyermekei és csatlósai között, úgyhogy Szűz Mária, az Isten legszentebb Anyja, a legfélelmetesebb ellenség, akit Isten a Sátánnal szembehelyezett. Isten már a paradicsomban, amikor Szűz Mária még csak gondolatvilágában, mint eszme létezett, akkora gyűlöletet oltott lelkébe eziránt az átkozott ellensége iránt, akkora ügyességet adott Neki, mellyel az ősi kígyó gonoszságát leleplezze, akkora erőt, hogy ezt az elvetemült büszke szellemet legyőzze, összezúzza és széttiporja, hogy ez jobban félt Szűz Máriától, mint az angyaloktól és emberektől együttvéve, jobban félt Tőle bizonyos értelemben, mint magától az Istentől. Nem azért retteg annyira, mintha Isten haragja, gyűlölete és hatalma nem volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűzénél, kiben a tökéletesség korlátozott, hanem először azért, mert a Sátán, ez a büszke szellem, végtelenül többet szenved, ha Istennek egy kicsiny, alázatos szolgálóleánya győzi le és bünteti. Ennek alázatossága jobban megalázza, mint Isten hatalma. Másodszor, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától, melyet egy lélekért bocsát Isten elé, jobban fél, mint az összes Szentek imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól. Ezt maguk a gonosz szellemek kényszerből és akaratuk ellenére vallották be megszállottak szája által.

***

De Szűz Máriának a gonosz lélek fölötti hatalma különösen az utolsó időkben tűnik ki, amikor a Sátán sarkai után leselkedik, azaz alázatos gyermekei és rabszolgái után, kiket Szűz Mária a Sátán elleni harcra felhasznál. Ezek a világ szemében kicsinyek és szegények lesznek; mindenekelőtt megalázottaknak tűnnek fel, mint a sarok, eltaposottak és lenézettek lesznek, mint amilyen a sarok a többi testrész között. Ellenben gazdagok lesznek isteni kegyelemben … Megismerik majd ennek az Uralkodónőnek nagyságát és fenségét, és mint alattvalók és szeretetből rabszolgák, szolgálatára adják magukat. Megtapasztalják majd édességét és anyai jóságát, s mint forrón szeretett gyermekek gyöngéden szeretik viszont Édesanyjukat. Megismerik majd azt az irgalmat, mely Szűz Máriát eltölti, s belátják, mennyire rászorulnak segítségére, éppen ezért úgy futnak majd Hozzá mindenben, mint szószólójukhoz és közvetítőjükhöz Jézusnál. Megtudják, hogy Szűz Mária a legbiztosabb, legkönnyebb, legrövidebb és legtökéletesebb út, melyen Jézushoz juthatunk, és ezért testestül-lelkestül, minden fenntartás nélkül átadják magukat Neki, hogy általa éppoly feltétlenül Jézuséi legyenek.

***

Ha magunknak meg nem halunk, ha legszentebb áhítatgyakorlataink nem vezetnek bennünket ehhez a szükséges és termékeny halálhoz, akkor nem hozunk létre használható gyümölcsöt, áhítatgyakorlataink eredménytelenek lesznek és az igazság szolgálatában végzett minden cselekedetünket beszennyezi önszeretetünk és önakaratunk. Ezért Isten legnagyobb áldozatainkat és legjobb cselekedetünket is útálni fogja, és halálunkkor érdemek és erények tekintetében üres kézzel állunk ott; nem lesz bennünk a tiszta szeretetnek egyetlen szikrája sem, minthogy Isten a tiszta szeretetet csak azokkal a lelkekkel közli, akik meghaltak maguknak, és akiknek élete el van rejtve Krisztussal Istenben.

***

Harmadszor, minden ájtatosság között, mellyel a Bold. Szűzet tiszteljük, azt kell választanunk, amely által leggyorsabban meghalunk önmagunknak és amely épp ezért a legjobb és bennünket leginkább megszentel. Mert ne véljük, hogy minden arany, ami fénylik, hogy minden méz, ami édes, és hogy mindaz, amit könnyű megtenni és amit a többség tesz, szolgálja leginkább a megszentelődést. Amint a természetes emberi életben megvan a titka annak, hogyan lehet rövid idő alatt, kevés költséggel, könnyedén, bizonyos természetes cselekedeteket véghezvinni, úgy a kegyelem rendjében is megvannak a titkai annak, hogy kell rövid idő alatt kedvvel és könnyedén természetfeletti cselekedeteket véghezvinnünk, az önszeretetet levetnünk, Istennel megtelnünk és tökéletessé lennünk.

***

Tökéletesebb, mert alázatosabb, Istenhez nem közvetlenül, hanem közbenjáró által közelednünk. Minthogy természetünk olyannyira romlott, amint éppen megmutattam, hogy Istenhez eljussunk, nem támaszkodhatunk saját munkánkra, igyekezetünkre, előkészületünkre; mert minden jócselekedetünk szennyes és oly csekély értékű Isten előtt, hogy ezek nehezen bírhatják arra, hogy meghallgasson bennünket, és velünk egyesüljön. Mert nem ok nélkül adott nekünk Isten közvetítőket Fölségénél. Látta ugyanis méltatlanságunkat és képtelenségünket, és megkönyörült rajtunk, és hogy irgalmasságához eljuthassunk, hatalmas közbenjárókat adott nekünk nagy Fölségéhez. Ezeket a közbenjárókat mellőzni és minden ajánlás nélkül, közvetlenül közeledni Fölségéhez, azt jelenti, hogy nincs alázatosságunk; azt jelenti, hogy nincs tiszteletünk ilyen fölséges és szent Istennel szemben; azt jelenti; hogy a királyok Királyát kevesebbre becsüljük, mint egy földi királyt vagy fejedelmet, akihez közbenjáró barát nélkül nem közelednénk.

***

Számba véve gyengeségünket és gyarlóságunkat, nagyon nehéz az Istentől kapott kegyelmeket és kincseket megőriznünk … mert a gonosz lelkek, akik ravasz tolvajok, észrevétlenül meg akarnak lepni, hogy meglopjanak és megraboljanak. Éjjelnappal kedvező alkalomra lesnek, ezért állandóan kerülgetnek bennünket, hogy elnyeljenek, és egy bűn által pillanat alatt mindazt a kegyelmet és érdemet elrabolják tőlünk, amit talán sok-sok éven át szereztünk. Gonoszságuk és tapasztaltságuk, cselszövésük és nagy számuk miatt ettől a nagy szerencsétlenségtől nagyon kell tartanunk, főleg, ha arra gondolunk, hogy olyan egyéneket, akik több kegyelemben részesültek, erényekben gazdagabbak voltak, gyökeresebb tapasztalatokkal bírtak és a szentségben magasabban álltak, nyomorúságosan megleptek, megraboltak és kifosztottak. Libanonnak mennyi cédrusát, az égnek mennyi csillagát láttuk nyomorultul lehullani, fenségüket és fényüket rövid időn belül elveszíteni! Honnan ez a meglepő bukás? Nem a kegyelem hiánya miatt történt ez. Erősebbeknek és biztosabbaknak gondolták magukat, mint amilyenek valóságban voltak; képeseknek tartották magukat kincseik megőrzésére, önmagukban bíztak, és önmagukra támaszkodtak; úgy vélték, házuk eléggé biztosítva van, hogy ládáik és szekrényeik elég erősek arra, hogy a kegyelemnek értékes kincsét megőrizzék. Ezen észrevétlen önbizalom miatt (habár úgy vélték, egyedül Isten kegyelmére támaszkodnak) a végtelenül igazságos Úr megengedte, hogy kiraboltassanak, amennyiben saját erejükre hagyta őket.* Ó, ha ismerték volna a csodálatos ájtatosságot, melyet a következőkben megmutatok, akkor kincsüket egy hatalmas és hűséges Szűzre bízták volna, aki azt, mint tulajdonát védelmezte és megőrizte volna, sőt ezt az igazságosság által parancsolt kötelességének tekintette volna.

* Lisieux-i Kis Szent Teréz a ‘Kis Út’-ban a következőket írja:
“Péter elesett, mert magára hagyatkozott. Biztos vagyok benne, ha azt mondta volna Jézusnak: „Kérlek, adj erőt, hogy halálomig kövesselek!” – azt mindjárt megkapta volna. Péter saját tapasztalatából szerzett tudomást az emberi erő elégtelenségéről.”
(Lisieux-i Kis Szent Teréz: ‘Kis Út’ 40.-ik oldal /Klemm Nándor/)

***

Mert sohasem tisztelhetjük Jézus Krisztust jobban, mintha szentséges Anyját tiszteljük, Őt csak azért tiszteljük, hogy Jézus Krisztust annál tökéletesebben tiszteljük, mert mint úthoz megyünk Hozzá, melyen eljutunk kitűzött célunkhoz, Jézushoz.

***

Jobb, ha nem terheljük magunkat sok imával és áhítatgyakorlattal, de a keveset a világ, az ördög és érzékiségünk ellenére is szeretettel és hűséggel elvégezzük.

***

Végül Szűz Mária igazi tisztelete önzetlen, v.i. arra indítja a lelket, hogy ne önmagát, hanem egyedül Istent keresse az Ő szentséges Anyjában. Szűz Mária igazi tisztelője, ennek a fenséges Királynőnek nem nyereségvágyból vagy érdekből, nem ideiglenes vagy örök anyagi vagy lelki haszonért szolgál, hanem egyes-egyedül azért, mert megérdemli, hogy Neki és Benne egyedül Istennek szolgáljanak. Nem annyira azért szereti Máriát, mert vele jót tesz, vagy jót remél tőle, hanem azért, mert szeretetreméltó. Emiatt éppúgy szereti Őt, és éppoly hűen szolgál Neki a vigasztalanságban és szárazságban, mint a vigasztalás és érezhető áhítat idején. Egyformán szereti Őt a Kálvárián és a kánai menyegzőn. Ó, de kedves és értékes Istennek és az Ő szentséges Anyjának szemében az ilyen tisztelő, aki egyetlen szolgálatában sem keresi önmagát! Azonban mily ritka az ilyen lélek mostanában!

***

Minthogy ennek az áhítatnak tulajdonképpeni lényege a bensőben van, melyet képezni kell, nem mindenki érti meg egyformán. Néhányan majd megállapodnak annál, ami külsőséges benne, és nem hatolnak bele mélyebben; ezek lesznek a legtöbben. Néhányan, kevesen, bensejébe is behatolnak, de csak az első fokot érik el. Ki emelkedik fel a másodikra? Ki jut el a harmadikig? Ki fog végül azon állandóan megmaradni? Egyedül az, akinek Jézus Krisztus Lelke ezt a titkot kinyilatkoztatja. Ő maga fogja az egészen hű lelket ezen az úton vezetni, hogy erényről erényre, kegyelemről kegyelemre, világosságról világosságra haladjon és elérje önmagának Jézus Krisztusban való átalakulását, életkorának teljességét a földön és dicsőségének teljességét a mennyben.

***

Továbbá minél inkább Szűz Máriának szenteli magát a lélek, annál inkább szenteli Jézus Krisztusnak. Ezért a tökéletes felajánlás és átadás Jézus Krisztusnak nem más, mint önmagunknak tökéletes és tejes felajánlása és átadása Szűz Máriának, és ez az az ájtatosság, melyet én tanítok. Más szavakkal, tökéletes megújítása a keresztségi fogadalomnak.

Önmagunk tökéletes és teljes felajánlása és átadása Szűz Máriának

A tökéletes átadás lényege.

Ez az ájtatosság tehát abban áll, hogy magunkat teljesen és egészen Szűz Máriának ajándékozzuk, hogy Általa egészen és teljesen Jézus Krisztuséi legyünk.
Tehát oda kell ajándékoznunk, és át kell adnunk:
a) testünket minden érzékével és tagjával;
b) lelkünket minden képességével;
c) külső javainkat, melyeket a szerencse javainak nevezünk, és pedig jelen és jövendőbeli javainkat;
d) belső és szellemi javainkat, nevezetesen érdemeinket, erényeinket és jócselekedeteinket, mégpedig mint jelen és jövendőbeli szellemi javainkat; egyszóval mindent, amink csak van … egy hajszálnak vagy a legcsekélyebb jócselekedetnek kikötésével sem, és pedig az egész örökkévalóságra …

***

Itt meg kell jegyezni, hogy a jócselekedeteknél, melyeket végzünk, két dolgot kell megkülönböztetnünk, t.i. az elégtételt, melyet velük nyújtunk és az érdemet, melyet általuk szerzünk, más szóval cselekedeteink engesztelő (fructus satisfactorius) vagy esdő (impetratorius) értékét … Önmagunknak azzal a teljes átadásával Szűz Máriának adjuk minden jócselekedetünknek egész engesztelő, esdő és érdemszerző értékét, v.i. engesztelését és érdemét … azért, hogy azokat nekünk megőrizze, gyarapítsa és felékesítse … Neki adjuk engeszteléseinket, hogy azokat közölje, akivel csak akarja, Istennek nagyobb dicsőségére.

***

Ebből következik továbbá, hogy aki magát ily módon Szűz Mária által Jézus Krisztusnak szentelte és felajánlotta, nem rendelkezik többé semminemű jócselekedetének értékéről. Minden, amit csak szenved, ami jót csak gondol, szól vagy tesz, Szűz Máriáé, hogy Fiának akarata szerint és az Ő nagyobb dicsőségére rendelkezzék azokkal.
***

Talán egyesek azt az ellenvetést tehetnék, hogy mivel ezzel az áhítattal minden jócselekedetünk, imánk, önmegtagadásunk és alamizsnánk értékét teljesen átadjuk Szűz Mária keze által a mi Urunknak és Üdvözítőnknek, lehetetlenné teszi számunkra, hogy szüleink, rokonaink, barátaink, jótevőink lelkén segítsünk. 

Ezeknek azt felelem először: Nem hihető, hogy barátaink, rokonaink vagy jótevőink kárt szenvedjenek azáltal, hogy mi fenntartás nélkül átadjuk és felajánljuk magunkat Megváltónknak és szentséges Anyjának szolgálatára. Hisz ez egyenlő lenne Jézus és Mária hatalmának és jóságának megsértésével, mert hisz ők tudni fogják, miképp segítsenek rokonainkon, barátainkon és jótevőinken, akár a mi saját kis lelki szerzeményünkből, akár más úton-módon.

Másodszor azt felelem: Ez az áhítat semmiképp sem akadályoz meg bennünket abban, hogy másokért, élőkért, vagy holtakért imádkozzunk, habár jócselekedeteink hovafordítása az édes Szűzanya akaratától függ. Ellenkezőleg, annál nagyobb bizalommal kérhetünk; hasonlóan egy gazdag emberhez, aki, ha egész vagyonát valamely nagy fejedelemnek ajándékozta, hogy őt ezzel jobban megtisztelje, ezt a fejedelmet annál nagyobb bizalommal kérheti, hogy egy barátjának megadja az alamizsnát, melyért hozzá fordult. Sőt örömöt okozna a fejedelemnek, amennyiben alkalmat adna neki arra, hogy hálásnak mutatkozzék valakivel szemben, aki önként megfosztotta magát, hogy őt gazdaggá tegye, aki szegénnyé tette magát, hogy őt tisztelje. Ugyanez áll a mi Urunkról és Üdvözítőnkről és az Ő szentséges Anyjáról: Sohasem engedik meg, hogy háládatosságban valaki felülmúlja Őket.

Harmadik ellenvetés. Felvethetné tatán valaki: Ha minden jócselekedetem értékét az édes Szűzanyának adom, hogy azt annak javára fordítsa, akinek javára akarja, akkor talán majd sokáig kell a tisztítótűzben szenvednem.
Ez az ellenvetés, mely az önszeretetből, továbbá Isten és az Ő szentséges Anyja bőkezűségének nem ismeréséből fakad, önmagát cáfolja meg. Hogyan tételezhetnénk fel, hogy az a buzgó és nagy lélek, aki Isten érdekeit többre becsüli, mint sajátját, aki Istenek fenntartás nélkül mindent odaajándékoz, amivel csak bír, olyannyira, hogy szeretetében tovább már nem is mehet; aki csak Jézus Krisztus dicsősége és országa után eped az Ő szentséges Anyja által és aki ezért teljesen feláldozza magát, hogy az a nagylelkű és bőkezű lélek a másvilágon nagyobb büntetést kapjon, mivel bőkezűbb és önzetlenebb volt, mint mások? Távol ettől! Épp az ilyen lélekkel szemben, mint később még látni fogjuk, Üdvözítőnk és szent Anyja nagyon bőkezűnek mutatkozik, mind ezen, mind a másvilágon, és pedig a természet, a kegyelem és a megdicsőülés rendjében.

***

Ez az ájtatosság azonban megkívánja attól, aki gyakorolja, hogy minden gondolatát, szavát, cselekedetét és szenvedését, és életének minden pillanatát, fenntartás nélkül Jézusnak és Szűz Máriának ajándékozza. Akár ébren van, akár alszik, akár eszik, akár iszik, ha a legnagyobb vagy legkisebb cselekedetet végzi is, mindig igazsággal elmondhatjuk, hogy mindaz, amit tesz, még ha nem is gondol rá, felajánlásának erejénél fogva Jézusé és Szűz Máriáé, mindaddig, amíg felajánlását kifejezetten vissza nem vonta.
***

Második indítóok, mely megmutatja, hogy önmagában véve helyes és méltányos, a keresztény hívőre nézve pedig előnyös, ha ennek az ájtatosságnak útmutatása szerint teljesen felajánlja magát a Boldogságos Szűznek, hogy annál tökéletesebben Jézus Krisztusé legyen. A mi jó Urunk és Mesterünk nem átallott, mint a szeretetnek Foglya és Rabszolgája, Szűzi Anyjának méhébe zárkózni, majd harminc éven át magát Neki alávetni és engedelmeskedni. Itt, ismételten mondom, elvész az emberi értelem, ha komolyan elgondolkozik a testté lett Bölcsesség viselkedésén. Habár megtehette volna, mégis nem akarta magát közvetlenül adni az embereknek, hanem Szűz Mária által.
***

A végtelen Bölcsesség, Akinek határtalan vágya volt az Atyaistent megdicsőíteni és az embereket megmenteni, nem talált tökéletesebb és rövidebb eszközt erre, mint magát mindenben Szűz Máriának alávetni, nemcsak az első nyolc vagy tíz vagy tizenöt évben, mint más gyermekek, hanem harminc éven át. És szent Anyjának való alávetettségének, a Tőle való függésnek ez ideje alatt az emberré lett Istenfia nagyobb dicsőséget adott Atyjának, mintha harminc évet fordított volna arra, hogy csodákat műveljen, az egész földön tanítson, minden embert megtérítsen; mert különben ezt tette volna. Ó, mennyire megdicsőítjük Istent, ha Jézus példájára Szűz Máriának alávetjük magunkat!
Mikor ilyen világos és közismert példa lebeg szemünk előtt, lehetünk-e akkor még balgák azt gondolni, hogy Isten dicsőítésére tökéletesebb eszközt és rövidebb utat találhatunk, mintha magunkat Szűz Máriának alávetjük Fia példája szerint.

***
Ó, mennyire szereti a szívbeli alázatosságot! És éppen erre az alázatosságra vezet bennünket ennek az áhítatnak a gyakorlása. Megtanít ugyanis arra, hogy egyedül sohase közeledjünk az Úrhoz, ha mégoly kegyes és irgalmas is, hanem használjuk fel Szűz Mária közbenjárását, ha Isten előtt megjelenni, Vele beszélni, Hozzá közeledni, Neki valamit bemutatni, Vele egyesülni és magunkat Neki szentelni akarjuk.

***

Szűz Mária önmagát adja szerető rabszolgájának

A legszentebb Szűz a kegyesség és irgalom Anyja és sohasem engedi, hogy szeretetben és bőkezűségben túlmegyünk rajta. Ha látja, hogy valaki egészen és teljesen Neki ajándékozza magát, hogy Őt tisztelje és Neki szolgáljon, és a legdrágábbtól megfosztja magát, amije van, hogy ezzel Őt ékesítse, akkor Ő is egészen és teljesen, kimondhatatlan módon odaajándékozza magát annak, aki mindent Neki ad. Elmeríti őt kegyelmeinek mélységébe, felékesíti érdemeivel, támogatja hatalmával, felvilágosítja világosságával, lángra gyújtja szeretetével, közli vele erényeit: alázatosságát, hitét, tisztaságát stb.; Ő lesz kezese, pótlója, mindene Jézusnál. Egyszóval, minthogy az ilyen egyén teljesen Szűz Máriáé, Szűz Mária is teljesen az övé. Szűz Máriának ilyen tökéletes szolgájáról és gyermekéről azért elmondhatjuk, amit Szent János evangélista mond magáról: hogy minden javául Szűz Máriát tette.

***

Miután ezzel az ájtatossággal jócselekedeteinket Urunknak és Üdvözítőnknek ajándékozzuk az Ő szent Anyja által, ez a jóságos Úrnő megtisztítja és megszépíti a neki bemutatott jócselekedeteket, és kieszközli, hogy Fia elfogadja őket.

***

Meg is szépíti a jócselekedeteket, amennyiben azokat érdemeivel és erényeivel feldíszíti és ékesíti. Úgy van ez, mintha egy földműves, aki szeretné megnyerni a király barátságát és kegyét, a királynéhoz menne, és átnyújtana neki egy almát, hogy azt a királynak átadja. A földműves silány kis ajándékának átvétele után a királyné az almát szép arany tányérra tenné és így adná át a királynak a földműves nevében. Ezzel az alma, habár magában véve királyhoz méltatlan ajándék, az arany tányérra és az átadó személyére való tekintettel felségéhez méltó adomány lenne.

***

Kieszközli, hogy Jézus elfogadja a jócselekedeteket, ha mégoly kicsiny és silány is az ajándék a Legszentebbhez, a királyok Királyához mérve. Ha közvetlenül nyújtunk át valamit Jézus Krisztusnak, és közben saját erőnkre és képességünkre támaszkodunk, az Úr gondosan megvizsgálja ajándékunkat és gyakran elveti azt a hozzá tapadó önszeretet miatt, amint régen elvetette a zsidók áldozatait, mert telve voltak önakaratukkal. Ha azonban valamit szerelmes Anyjának tiszta és szűzi keze által nyújtunk át Neki, akkor gyenge oldalán támadjuk meg, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Nem annyira az adományra tekint, melyet Neki bemutatnak, mint sokkal inkább Édesanyjára, Aki azt Neki nyújtja; nem annyira azt nézi, honnan jön az adomány, mint sokkal inkább azt, hogy ki által jő. Ily módon eléri Szűz Mária, Akit Fia soha vissza nem utasít, hanem inkább mindig kegyesen fogad, hogy mindaz – kicsi vagy nagy – amit Neki bemutat, Felségénél szíves fogadtatásra talál. Ahhoz, hogy Jézus valamit elfogadjon és jóváhagyjon, elég, ha Szűz Mária mutatja azt be. Erre vonatkozik Szent Bernát tanácsa, melyet mindazoknak adott, akiket a tökéletesség útján vezetett: „Ha Istennek valamit be akarsz mutatni, gondod legyen rá, hogy azt Szűz Mária Istennek tetsző és kiválóan méltó keze áltat nyújtsd át, ha nem akarsz visszautasításban részesülni.”

***
De honnan van az, kérdi majd tőlem Szűz Máriának egyik-másik hűséges tisztelője, hogy e jó Anya hű szolgáinak mégis annyit kell szenvedniük, sőt többet, mint másoknak, akik kevesebb tiszteletet tanúsítanak iránta? Ellentmondanak nekik, üldözik, rágalmazzák, ki nem állhatják őket; vagy belső sötétségben és sivatagban járnak, ahova az égnek egyetlen csepp harmata sem esik. Ha ennek az áhítatnak Szűz Mária iránt meg kell könnyítenie az utat Jézus Krisztushoz, honnan van az, hogy ezeknek a hűséges tisztelőknek mégis annyi viszontagságot kell eltűrniük?

Azt felelem nekik: Nagyon igaz, hogy Szűz Mária leghűségesebb szolgái, mint legfőbb kedveltjei, Tőle az ég legnagyobb kegyelmeiben és kedvezményeiben részesülnek, és ezek éppen a keresztek. Állítom azonban azt is, hogy Szűz Mária szolgái ezeket a kereszteket nagyobb könnyedséggel, több érdemmel és több (eljövendő) dicsőséggel viselik. Ami mást ezerszer feltartóztatna vagy elbukáshoz vezetne, az őket egyetlen egyszer sem tartóztatja fel, sőt segíti haladásukban.
***

… tökéletes átadásunk által kiváló módon gyakoroljuk a felebaráti szeretetet, minthogy Szűz Mária keze által odaadjuk Neki a legdrágábbat, amink van, t.i. minden jócselekedetünk engesztelő és esdő értékét, a legcsekélyebb jó gondolatot, a legkisebb szenvedést sem véve ki. Beleegyezünk abba, hogy mindaz az engesztelő érték, melyet eddig szereztünk, vagy halálunkig még szerezni fogunk, Szűz Mária akarata szerint, a bűnösök megtérítésére vagy a szenvedő lelkek kiszabadítására fordíttassék.
Nem jelenti ez azt, hogy felebarátunkat tökéletesen szeretjük? Nem jelenti-e azt, hogy Jézus Krisztusnak igazi tanítványai vagyunk, akik a felebaráti szeretetről ismerhetők fel? Nem valódi eszköze ez a bűnösök megtérítésének, a nélkül, hogy a hiú dicsőség veszélyének tennénk ki magunkat? A tisztítótűzben szenvedő lelkek kiszabadításának majdnem anélkül, hogy bármi mást tennénk, minthogy állapotbeli kötelességeinket teljesítjük?

***

Figyelembe kell azonban vennünk, hogy jócselekedeteink, ha Szűz Mária kezén mennek át, tisztaságban, következőleg érdemben, engesztelő és esdő értékben gyarapodnak. Ezáltal a szenvedő lelkek kínjai enyhítésében és a bűnösök megtérítésében sokkal hathatósabbak lesznek, mintha nem mennének át Szűz Mária szűzi és adakozó kezén. Az a kevés, amit önző akaratunk nélkül és önzetlen szeretettel adunk Szűz Mária által, valóban nagyon hathatós lesz arra, hogy Isten haragját lecsillapítsa, és irgalmasságát leesdje. Így megeshetik talán, hogy valaki, aki ezt az áhítatot ily módon nagyon hűségesen gyakorolta, sok lelket kiszabadított a tisztítótűzből és sok bűnöst megtérített, habár semmi mást nem tett, minthogy közönséges állapotbeli kötelességeit teljesítette. Mekkora öröm lesz ez az ítéletkor! Mily nagy dicsőség az örökkévalóságban!

***

Ami végül bizonyos tekintetben még hathatósabban ösztönöz bennünket Szűz Máriának erre a tökéletes tiszteletére az, hogy ez, az erényben való kitartásnak és hűségnek is csodálatos eszköze. Mert vajon honnan van az, hogy a bűnösök megtérése többnyire nem tartós? Honnan van az, hogy oly könnyen visszaesünk a bűnbe? Honnan, hogy az igazak legtöbbje ahelyett, hogy erényről erényre haladna, és új kegyelmeket szerezne, gyakran azt a keveset is elveszti, amit erényben és kegyelemben már szerzett? Ez a szerencsétlenség onnan van, amint már az előzőkben kimutattam, hogy az ember, aki olyan romlott, oly gyönge és állhatatlan, önmagában bízik, saját erejére támaszkodik, és képesnek tartja magát arra, hogy kegyelmeinek, erényeinek, érdemeinek kincsét saját maga őrizze.

Ezzel az ájtatossággal minden tulajdonunkat rábízzuk Szűz Máriára, a hűségre, Szűzre. Minden javunkat a természet és a kegyelem rendjében oltalma alá helyezzük.

***

Ez a jó Anya tiszta szeretetből elfogad mindent, amit Neki megőrzés végett átadnak. És ha egyszer őrizetbe vette, akkor a letéti szerződés erejénél fogva jog és igazság szerint köteles azt megőrizni. Ugyanúgy van ez, mintha valakinél ezer tallért letétbe helyeznék. Az illető köteles azt számomra megőrizni, és ha az ezer tallér az ő hibája révén elveszne, jog és igazság szerint felelős lenne érte. De nem, a hűséges Szűz sohasem fog hanyagságból valamit veszni engedni abból, amit Reá bíztak. Előbb elmúlik ég és föld, semhogy Ő hanyag vagy hűtlen lenne azokhoz, akik Benne bíznak.

***

Szűz Mária szent hely, igen, a legszentebb, melyben a szentek képződnek és kialakulnak.

Figyeld meg jól, amit mondok, hogy a szentek Szűz Máriában alakulnak. Ugyanis nagy a különbség a között, ha egy szobrot kalapáccsal és vésővel alakítunk ki, vagy azt egyszerűen formába öntjük. A szobrászok sokat fáradnak, hogy formáikat az előbb nevezett módon alakítsák, és sok időre is van szükségük. Az utóbbi módon azonban kevés fáradsággal és nagyon rövid időn belül elkészítik azt. Szent Ágoston Isten formájának nevezi Szűz Máriát. „Ha Téged Isten formájának nevezlek, méltó vagy arra.” Forma, mely istenek alakítására és formálására való. Akit ebbe az istenformába öntenek, az gyorsan alakul és átformálódik Jézus Krisztusba és Jézus Krisztus beléje. Kevés fáradsággal és rövid időn belül Istenné lesz, minthogy ugyanabba a formába öntik, mely egy Istent alakított ki.

***

De ne feledd, hogy csak ami felolvadt és alakítható, azt lehet formába önteni, vagyis szét kell rombolnod, fel kell olvasztanod magadban a régi Ádámot, hogy Szűz Máriában az új Ádám lehess.

***

Ezért mondja maga Szűz Mária, hogy akik Benne végzik cselekedeteiket, nem fognak vétkezni. Azok, akik lelkileg Szűz Máriában laknak, nem fognak számottevő bűnt elkövetni.

***

Hogyan gyakoroljuk ezt a tiszteletet a szentáldozásnál

Kérd a jó Anyát, kölcsönözze neked Szívét, hogy Fiát hozzá hasonló lelkülettel fogadhasd. Mondd Neki, hogy Fiának dicsősége követeli, hogy ne ilyen szennyes és állhatatlan szív fogadja Őt magába, amilyen a tied, mert ez bizonyára elrabolna valamit dicsőségéből, vagy egészen elveszítené Őt. … Kérd el Tőle szívét e gyengéd szavakkal: „Minden javamul választalak Téged, add nekem Szívedet, ó Mária!”

FELAJÁNLÓ IMÁDSÁG
A Szent Grignon-féle önátadás (rövidített) imája
Istenem megújítom és megerősítem és a Te kezedbe teszem keresztségi fogadalmamat Szűz Mária, a Világ Győzedelmes Királynője által. Ellene mondok az ördögnek, minden csábításának. Fölajánlom és átadom magamat Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által Jézus Szentséges Szívének. Hogy ezt képes legyek megvalósítani, a Boldogságos Szűz Máriát anyámmá és királynőmmé választom és így kívánok Neki engedelmeskedni. Jézusom, Szűzanyám, mindent átadok Nektek, hogy Ti rendelkezzetek velem. Égi Édesanyám és Királynőm, Te ajánld föl imáimat, áldozataimat a Szentháromságnak. Testemet, lelkemet, minden külső és belső javamat, a múlt, a jelen és a jövőbeli jócselekedeteim minden értékét Neked adom. Szűzanyám Téged kérlek, segíts, hogy mindent szeretettel tudjak végezni, hogy szeretettel tudjam elvállalni és hordozni mindennapi keresztjeimet. Mindent Isten szent akarata szerint kívánok tenni. Mindezek megvalósításához kérem Isten kegyelmét, a Szűzanya és minden szent, főleg a magyar szentek közbenjárását és a szent angyalokat hívom segítségül. Ámen.

 

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.