Register
A password will be e-mailed to you.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a növekvő hitetlenség tette meg az idők haladtával Józsefet vénségnek, de legalább is őszülő hajú férfinek.

Maeßen atya a St. Pelagiberg-i lelkigyakorlatos házban, a 2010 márciusi lelki-napok keretében tartott előadást a témában. Az előadás címe: „Szent József – milyen egy igaz férfi? – Az emberi szív tisztességéről.”

Az előadás mottója:
„Boldog ember, ki el nem indul a gonoszok tanácsán, meg nem áll a bűnösöknek útján, és le nem ül a csúfot űzők közé. Hanem az Úr törvényében leli kedvét, s éjjel-nappal eszében forgatja törvényét!” (Zsolt 1,1-2)


Szent József

„A Mennyei Atya nem feledkezett meg arról, hogy a szent családnak, Máriának és a kisded Jézusnak szükségük van védelemre földi életükben. – Az Úristen, miközben megengedte, hogy a szent család veszélynek legyen kitéve, arról is gondoskodott, hogy ezt a veszélyt túléljék. És azzal, hogy Fiát nem érett felnőttként, hanem csecsemőként küldte hozzánk a család fontosságát és szentségét is külön kiemelte, a családi életformának a legnagyobb méltóságot adta, és a szent családot a keresztény családok mintaképévé tette. Ezért joggal feltételezhetjük, hogy szent Fiának a leggondosabb szülőket választotta ki. Következésképpen semmi sem magyarázza, miért ábrázolják a szent képek, még a legkatolikusabbak is, Szent Józsefet hajlott korú és vállú aggastyánnak. Isten a számára két legfontosabb ember sorsát és ellátását nyilván nem bízta olyan idős emberre, aki – a legtöbb szent családot ábrázoló kép szerint – nemhogy nem képes megnyugtatóan megvédelmezni az övéit, de inkább még maga is ápolásra szorul. … Mikor az angyal megnyugtatta [Józsefet] a gyermek származása felől, magához vette Máriát, hogy ezután élete végéig mint Istentől rendelt hites társa eltartsa, gyámolítsa, védelmezze, óvja őt is és Jézust is. Erre a nehéz, felelősségteljes feladatra Isten csakis egy minden jó tulajdonsággal, de egyúttal testi képességgel, kitartással, szorgalommal, egészséggel is rendelkező, ereje teljében levő férfiút választhatott. – Mindezeket végiggondolva, talán nem túlzás azt állítani, hogy nemcsak a figyelmetlenség, hanem a növekvő hitetlenség, az emberi gyengeség, a kifogásokat, mentségeket kereső, gyarló emberi természet tette meg az idők haladtával, a katolikus hit csökkenésével Józsefet vénségnek, de legalább is őszülő hajú férfiúnak.”

Isten egyáltalán nem szorul senkire, az emberre különösképpen nem. Mégis, Isten tervei megvalósításához használni akarja az embert. Isten, ha akarta volna, Máriát a kisded Jézussal természetfeletti módon is megoltalmazhatta volna – mégsem ezt a megoldást választotta.

Embert, egy férfit választott, tett meg Mária és a gyermek gondozójának, őrzőjének, eltartójának. Egy olyan férfit, akit a katolikus hagyomány fehér liliommal, a tisztaság jelképével a kezében ábrázol.
.
Mert mit is jelent a liliom, a szív tisztasága? Isten rendjében ez annyit tesz, mint gondoskodni, őrizni valamit, amit nem birtokol az ember.

A mai világ tökéletesen elvesztette az érzékét a szent, a „megfoghatatlan” iránt. A mai ember mindent magáévá akar tenni, mindent birtokolni akar, mindent meg akar ragadni.

A hagyomány József kiválasztását így meséli el: A rabbi felszólította azon férfiakat, akik el akarták venni Máriát, hogy este egy botot szúrjanak a földbe. És akinek botja másnapra kivirágzik, az kapja feleségül Máriát. Másnapra Szent József botja virágzott ki, így ő lett a Boldogságos Szűz jegyese. Isten természetfeletti módon választotta ki Józsefet, aki ellentétben Keresztelő Szent Jánossal valószínűleg nem lett malaszttal teljes már az anyaméhben. Maeßen atya szerint (a honlap fent említett cikkében leírtakkal ellentétben) a régi zsidóknál csak a nők közül akadt olyan, aki egész életére szüzességet vállalt, a férfiak között ilyenek nem voltak. József tehát csak e természetfeletti kiválasztás, Isten beavatkozása eredményeképpen lett „igaz férfiú”, olyan, aki örömmel vállalta Mária mellett a szűzies életet.

Szent Józsefet tehát Isten arra választotta ki, hogy a szent család feje legyen, Máriát és születendő gyermekét óvja, gondozza.

De ez csak az egyik feladata Szent Józsefnek. Egy másik hasonlít az apostolok feladatához: tanúbizonyságot tesz Isten terveiről. József bepillantást vethetett Isten szívének titkába, de ezt neki az apostolokkal ellentétben nem kikiabálni kellett, az egész világban szétkürtölni, hanem elrejteni a világ elől. A titkok, melyeknek részesévé lett, nem a saját titkai, hanem Istenéi voltak. Józsefnek Isten megadta a szent titkokhoz való hozzáférést, ő volt az, aki a gyermekkel kapcsolatos isteni terveket, melyeket a próféták előre megjövendöltek, végrehajtotta.

És mindeme feladatok közben József szótlan maradt, az Evangéliumok egyetlen szavát sem hagyományozták ránk. De feljegyezték, ahogy az angyal szavára több ízben is útra kelt Isten parancsait végrehajtani úgy, hogy eközben egyszer sem kérdezett vissza.

A zsidó nép, Isten választott népének templomi kultusza a katolikus pontifikális misékben él tovább, és a zsidók tudják ezt. A görög-keleti liturgiában, csakúgy, ahogy a zsidóknál volt, a legszentebbet eltakarják a nép elől – bár hallanak, de nem látnak mindent.

A szentet nem szabad „szétbeszélni”. József saját személyét Isten szavának meghallására állította be, nem pedig önmaga kifejezésére, ahogy ezt a mai ember legfőbb céljának tartják. Ma a belső én olyan hangos, hogy kívülről nem hall meg semmit, különösen nem Isten csendes szavát.      József azt tette, amivel a teremtmény tartozik Teremtőjének: azaz nem akart mindent tudni, nem akart mindent megkérdezni, nem akart mindenre választ, magyarázatot kapni.

Ez a szent hallgatás a teremtmény visszatérése teremtmény voltához. Hallgatni annyit tesz, mint a saját énünket elhallgattatni, így teremtve meg az a vákuumot, amit a Teremtő tölt majd ki. József igaz voltának ez az egyik jellegzetessége, a hallgatás. Bár Szűz Máriának néhány mondatát ismerjük az Evangéliumokból, de ezek száma elenyésző, különösen, ha az üdvtörténetben elfoglalt kiemelkedő szerepére gondolunk. Mária csaknem annyira szófukar volt, mint József, ő volt a „figyelő, az Istent hallgató szűz”.

Pascal mondta: „Az emberek minden szerencsétlenségének egy oka van, ami abból áll, hogy nem tudnak nyugodtan egy szobában megmaradni.”

>> 2.rész

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.