Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Az Egyesült Államokban az ünnepi könyvszezon egyik nagy sikere Billy Graham Megváltás című műve, melyben a világhírű prédikátor különböző történelmi hírességek véleményét gyűjtötte össze Jézusról. A könyv tavasszal jelenik meg magyarul. A Hetek a Patmos Records kiadó jóvoltából részleteket közöl az új könyvből.

Jézus egyszer egy provokatív kérdést tett fel tanítványainak. „És elméne Jézus és az ő tanítványai Cézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek? Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül. És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.”

Ezt olvasva talán te is úgy érzed, mintha Jézus tőled kérdezné: „Kinek mondasz engem?”

Nos, érdekes vállalkozás végigtekinteni a századokon, azt kutatva, mások mit mondtak Jézusról. A szkeptikusok azt állítják, hogy nem lehet hitelt érdemlőnek tekinteni az Írásokat. Azonban történészek, filozófusok, egyházi vezetők, és igen, még ateisták sora is bizonyságot tett Jézus életéről és feltámadásáról. Ősi tekercsek, tintafoltos pergamenlapok és a modern kommunikációs eszközök ugyanazokat a bizonyítékokat őrzik Róla.

Már az első században, Josephus Flavius, a zsidó történész – akivel kapcsolatban vitatott az, hogy ő maga elfogadta-e Jézust Messiásnak – így erősítette meg azt, hogy milyen hatást tett Jézus Krisztus a követői szívére és lelkére: „Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember, aki sok zsidót és görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét.”

Két második században élt történész és filozófus, Mártír Jusztinosz és Tertullianus utalnak írásaikban egy olyan hivatalos dokumentumra, amelyet Pontius Pilátus küldött Rómába, és amely így írt Jézus megfeszítéséről: „Tiberius miután híreket kapott Palesztinából azokról az eseményekről, amelyek világosan megmutatják az igazságot Krisztus isteni természetéről, a szenátus elé vitte az ügyet, személyes döntésével együtt, amely Krisztus mellett szólt.”

Még a negatív tartalmú történeti dokumentumok is bizonyítékot tartalmaznak a bibliai történet igazságáról és erejéről. A negyedik században élt római császár, Julianusz Aposztata ellenséges volt a keresztényekkel szemben, akikről rendszeresen becsmérlően írt. De még a sértései is bizonyítékul szolgálnak: „Jézust már háromszáz éve ünneplik, jóllehet életében nem tett semmi hírnévre méltót, hacsak valaki nem tartja nagy dolognak a bénák és vakok meggyógyítását, valamint a démonizáltak megszabadítását. Ezek a durva galileaiak nemcsak a saját szegényeiket, hanem a mieinket is táplálják, befogadva őket az agape (szeretet) közösségükbe.”

Sok évszázaddal később, az 1700-as években a nagy hatású svájci–francia filozófus, Jean-Jacques Rousseau így írt tisztelettel Jézusról: „Ha Szókratész élete és halála egy bölcsé volt, akkor Jézus élete és halála egy Istené. Feltételezhetjük azt, hogy az evangéliumi történet merő fikció? Nem hordozza magán a fikció jellemzőit. Ellenkezőleg, Szókratész története, amelyet senki nem kérdőjelezne meg, nincs annyira alátámasztva, mint Jézusé.”

Napóleon császár a 19. század elején, (már fogságban, Szent Ilona szigetén) meggyőződéssel írt arról az igazságról, amit a Biblia állít Jézusról: „Ismerem az embereket, és azt mondom, hogy Jézus nem ember. Felszínes gondolkodás hasonlóságot látni Krisztus, valamint a birodalomalapítók és más vallások alapítói között. Ilyen hasonlóság nem létezik. Hiába keresek bármit a történelemben, ami Jézus Krisztushoz hasonló lenne, vagy megközelítené az evangéliumokat. Sem a történelemben, sem az emberiségben, sem a korokban, sem a természetben nem láttam olyat, amit ehhez tudnék hasonlítani vagy ami magyarázatot adna minderre. Ebben a vonatkozásban minden rendkívüli. Minél többet gondolkodom az evangéliumon, annál biztosabb vagyok abban, hogy nincs semmi bennük, ami ne haladná meg az események rendjét és ne múlná felül az emberi elme korlátait. Emlegetitek Caesart, Alexandroszt, a hódításaikat és azt a lelkesedést, amit katonáik lelkéből kiváltottak. De el tudjátok képzelni azt, hogy egy halott ember hódításokat végez olyan hadsereggel, amely az emléke iránt hűséges és teljes mértékben odaszánt katonákból áll? A seregeim elfeledtek, pedig még élek, ahogy a karthágói hadsereg is elfeledte Hannibált. Ilyen a mi hatalmunk. Nagy Sándor, Julius Caesar, Nagy Károly és én magam nagy birodalmakat alapítottunk. De mire alapítottuk lángeszünk alkotásait? Erőszakra. Egyedül Jézus Krisztus az, aki a birodalmát kizárólag a szeretetre alapította, és még ma is milliók halnak meg érte.”

Vincent Van Gogh, a nagy holland festő, akinek a személyiségét ma is rejtély övezi, megjegyezte: „Krisztusban több van a művészből, mint magukban a művészekben; élő szellemmel és élő testtel dolgozik, és szobrok helyett embereket alkot.”

Egy nemzedékkel korábban élt Lord Byron brit romantikus költő, aki még tömörebben fogalmazott: „Ha valaha is ember Isten volt, vagy Isten ember, akkor Jézus Krisztus mindkettő volt.”

H. G. Wells sci-fi-szerző 1935-ben így írt: „Érdekes és jelentőségteljes tény az, hogy egy történésznek, ha nincs benne semmi teológiai elfogultság, rá kell jönnie arra, hogy nem tudja leírni őszintén az emberiség fejlődésének a történetét anélkül, hogy kiemelt helyet ne adna abban a Názáretből származó pénztelen tanítónak… Az olyan ember, mint én is, aki még csak kereszténynek sem nevezem magam, látom azt, hogy az összkép ellenállhatatlanul ennek a kivételes jelentőségű embernek az élete és személyisége körül összpontosul. A világ attól a naptól fogva egy más világgá kezdett válni, hogy hirdetni kezdte a tanításait.”

Charles Dickens, a 19. századi termékeny és nagy hatású regényíró azt jegyezte le: „A lehető legünnepélyesebben leszögezem önök előtt a keresztény vallás igazságát és szépségét, amint ez magától Krisztustól származik.”

David Strauss német teológus elkeseredetten igyekezett cáfolni az evangéliumokban mindent, ami természetfeletti tartalmú. Művei talán minden más szerző írásainál nagyobb rombolást okoztak a Krisztusban való hitben. Mégis, élete vége felé Strauss elismerte, hogy „ez a Krisztus történelmi és nem misztikus személyiség, és nem puszta szimbólum. A vallás legmagasabb példaképe marad, amit csak el tudunk képzelni, és nem lehetséges semmilyen tökéletes kegyesség anélkül, hogy ő jelen ne lenne a szívben.”

Philip Schaff svájci születésű teológus-történész Straussnak írt válaszában hozzátette: „Ez a názáreti Jézus pénz és fegyver nélkül több embert győzött le, mint Nagy Sándor, Julius Caesar, Mohamed és Napóleon együttvéve; tudományos képzettség nélkül több fényt derített az isteni és emberi dolgokra, mint a világ összes filozófusa és tudósa együttvéve; szónoki fogások nélkül mondta el az élet beszédét úgy, ahogy sem előtte, sem utána senki nem beszélt, és olyan hatást ért el, amilyent rajta kívül még egyetlen más szónok vagy költő sem. Anélkül, hogy ő maga egyetlen sort leírt volna, több tollat hozott mozgásba és több igehirdetéshez, tanulmányhoz, műalkotáshoz, vitához és himnuszhoz szolgáltatott anyagot, mint a korok embereinek egész serege együttvéve.”

Forrás: www.atv.hu

 
Gondold el, hogy minden újságért fizetni kell, mi is várjuk a te önkéntes adományodat, ha meg tudod engedni magadnak :-)
> a metropolita.hu NEM ENGEDÉLYEZ reklámokat
> vannak terveink új oldalak létrehozására: kifejezetten a papi hivatásról, illetve imakampány oldal, ahova beírhatjátok sürgős szándékokat és válaszhattok imaszándékot (hasonlóan az adományoldalakhoz..)
> EGYETLEN anyagi forrásunk a ti adományotok
Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük adományozási szándékát

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.