Register
A password will be e-mailed to you.

<< Bevezető a JÉZUS BENSŐ ÉLETE c könyvhöz, a kinyilatkoztatás körülményei és elfogadása

< Keresztre feszítenek

A KERESZTEN

A kereszt oltárán

Miután felszegeztek a keresztre, a hóhérok és a katonák hozzákezdtek a kereszt felemeléséhez, hogy a magasban az egész nép lásson engem és mindenki kielégíthesse ellenem érzett bosszúszomját azzal, hogy gunyol és sérteget. Valóban mindnyájan türelmetlenül vártak, mert még nem mindenki láthatott engem a néptömeg miatt. A hegy tetején előkészítettek egy gödröt kövekkel együtt, hogy abba tegyék a keresztet. Azt akarták, hogy én magasabban legyek, mint a másik két megfeszített. Az volt a céljuk, hogy mindenki láthasson és gúnyolhasson. De az isteni Atya titka is volt ez, amint hallani fogod.

Miközben megbeszélték a kereszt felemelésének módját, amelyben mindenki készségesen segédkezett, én a földön feküdtem, a keresztre feszítve, arcommal és egész testemmel az ég felé fordulva, a legkínosabb gyötrelmek között. Akkor felajánlottam magamat az isteni Atyának, ezt mondva: 

-Tekints rám, isteni Atyám, Egyszülöttedre, akit most megfeszítettek az emberiség megváltásáért. Íme, mielőtt kitesznek annak, hogy meglásson egész Jeruzsálem és az egész világ, itt vagyok, s láthatsz engem te, szeretett Atyám, és az egész mennyei udvar! Lássátok, mily nagyok fájdalmaim, milyen fájdalmasak sebeim! Most felajánlom ezeket Neked minden testvérem nevében, hogy elégtételt adjak az isteni igazságosságnak az ő tartozásukért. Mert igen sokkal tartóznak, de nézd, mennyivel nagyobb az ár, amit én felajánlok Neked, hogy kielégítselek! Igaz, hogy súlyos az adósságuk, de nézd, milyen súlyosak az én fájdalmaim is. És ha több elégtételt kívánsz tőlem, kész vagyok annak megadására is.

Ez tetszett az Atyának, és kijelentette, hogy még több elégtételt kíván. Készségesen felajánlottam, hogy megadom azt Neki, és a kereszten maradok addig, amíg Neki tetszik.

A szeretet ugyanis, amely szívemben égett, végtelen volt, sose elégült ki a szenvedéssel, hogy elégtételt adjon az isteni igazságosságnak és megmentse az emberi nemet.

Ég-föld pokol

Az összes angyal szemlélte a szomorú tragédiát, és eltelt csodálattal. A nap kezdett elsötétedni, és eltűnni. Az értelmetlen teremtmények megborzadtak, amikor felállították a keresztet. Az ördögök dühöngtek, és még mindig nem fogták fel, hogy valóban én vagyok a Messiás. Elámultak a nagy türelmen, nagy erőn, egészen megzavarodtak, és nem tudták felfogni az esemény nagy jelentőségét. Mindinkább izgatták a hóhérokat, hogy kínozzanak és sértegessenek káromlásokkal és gúnyolódással. Ennek következtében az emberek rettenetesen káromkodtak, átkozódtak, sértegettek, htvány kifejezéseket használtak, fütyültek és kiáltoztak.

Mária részvéte irántam

Szeretett Anyám mindezt hallotta, és mivel a nagy tömeg miatt nem tudott közelebb jönni a kereszthez, rettenetes kínokat állt ki. Az ő szíve is keresztemre volt szegezve. Hiszen én voltam az ő szíve, s engem keresztre feszítettek. Sokféle módon együttérzett velem. Lelke szétolvadt a szeretetteljes fájdalomban és a fájdalmas szeretetben. Nem tudott mást mondani csak e szavakat:

– Ó Jézus, Fiam! Fiam, Jézus! Bárcsak én halhatnék meg érted és veled!

De sokat beszélt hozzám szívében. Nagy szeretettel és szenvedéssel elmondta nekem, mennyire szeret engem, és mily szívből együttérez velem. Szavai nagy fájdalmat okoztak szívemnek. Mert én kimondhatatlanul szerettem őt. Igen, mennyei Atyám után ő volt nekem a legkedvesebb. Ennek megfelelően én is nagyon együtt éreztem vele, és az ő szenvedése keserű gyötrelmeket okozott nekem. Én is hasonlóképpen beszéltem hozzá szívében. Megmondtam neki, hogy az ő szenvedése növelte az én fájdalmamat. Emiatt kedves Anyám még inkább szenvedett. De el volt határozva, hogy az ő lelke is elmerüljön a keserűség és fájdalom tengerében, minden vigasztalás nélkül, hogy ezáltal még hasonlóbbá váljon hozzám. Ennek megfelelően, én, aki meg tudtam volna vigasztalni őt szenvedésében, oka lettem legfájdalmasabb gyötrelmeinek, amint ő, másrészről oka volt az én szenvedéseimnek. Az utóbbi a végtelen szeretet miatt, amely az én szívemben égett iránta, az előző, mert az ő szívében nagy szeretet izzott irántam, Istene és igazi és egyetlen Fia iránt.

Felállítják keresztemet

Miután mindent elrendeztek, amire szükség volt, odahúzták a keresztet, ahol fel kellett azt állítani. Nagy kínt okozott ez minden tagomban, főleg fejemben, amely a kereszthez verődött. Felajánlottam ezt a gyötrelmet az Atyának, az ismételt sérelmekért, amelyeket a kegyetlen és hálátlan emberektől kapott. Ezek között az emberek között is sokan voltak olyanok, akiket én gyógyítottam meg különféle betegségeikből. Ezek is sértegettek és gúnyolódtak, mondván:
– Te oly könnyen megszabadítottál minket bajainktól, s most nem vagy képes megszabadítani saját magadat?! Ez a beszéd szíven ütött, mert megmutatta nekem hálátlanságukat és kegyetlenségüket. Nyelvemmel hallgattam, de szívemmel ezt mondtam nekik:

– Hálátlan szívűek! Nem látjátok, hogy meggyógyítottam testeteket, és most lelketek üdvéért szenvedek annyit? Atyámhoz fordulva, ismételten mondtam:
– Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit beszélnek, és mit tesznek.

Amikor megérkeztek a helyre, ahol fel kellett állítaniuk a keresztet, észrevették, hogy nem szögelték még fel rá a Pilátustól írt feliratot. Azonnal rászögezték. Eles kint éreztem ekkor, mert a kalapácsütések megmozdították a keresztet, és sebeim fájdalmasabbakká váltak.
A keresztet a felállítás közben hol egyik, hol másik oldalra ingatták, nagy gyötrelmemre.

Gúnyolnak keresztemen

A nép, amikor látta a felemelkedő keresztet, hangosan kiabálni kezdett. Ki ezze! sértegetett, ki azzal. Mindenki gúnyos megjegyzéseket tett rám.

Végre, nagy fáradsággal, és nekem nagy gyötrelmet okozva megérkeztek a kereszttel a gödörhöz, és teljes súlyával beleejtették. Ez a rettenetes rándulás megnyitotta minden sebemet széttépett testemen. Minden csontom és belső részem megrendült a fájdalmas rázástól. Éles gyötrelmeim voltak, és fejem a mellemre hanyatlott.

Mily nagy volt gyötrelmem, Jegyesem, amit akkor éreztem! Ismét láttam mindazokat a lelkeket, akik gyorsan zuhannak majd bele az örök kínok mélységébe. Nagy keserűséggel töltött el az a gondolat, hogy nagy fájdalmaim hasztalanok lesznek számukra, mert teljesen visszaélnek velük.

A felállított keresztet megerősítették kövekkel, hogy fel ne boruljon. Ezután a szolgák egy része ott hagyott, hogy felállítsa a másik két keresztet. Mások azonban ott maradtak közülük, hogy nézzenek engem és gúnyolódjanak rajtam.

Amint a magasba helyezve mindenki rám nézett, nagy szégyenkezés fogott el, mert testem ki volt téve látványosságul az egész népnek, és az egész városnak. Sokan távolról néztek. Ők szégyelltek feljönni a hegyre társadalmi helyzetük miatt, de távolról sem szűntek meg sértegetni és gúnyolni.

Szégyenemben nagy fájdalmat éreztem. Megjelentek ugyanis lelki szemem előtt az összes bűnös lelkek, akik nem akarnak egy kicsit sem szégyenkezni bűneik meggyónása közben, s azért az utolsó ítéleten annál inkább fognak szégyenkezni, amikor minden bűnük nyilvánosságra kerül. Látva ezek nagy számát, nagy fájdalmat éreztem. Az Atyához fordultam, és erre a szégyenemre hivatkozva kértem Őt, ismertesse meg velük súlyos tévedésüket, adja meg nekik kegyelmét, hogy bevallhassák bűneiket, és elnyerhessék a bocsánatot. Láttam, hogy az Atya megteszi, és hogy egy kevesen felhasználják a megvilágosítást és a kegyelmet. Ezekért hálát adtam az Atyának. Láttam azok nagy számát is, akik visszaélnek a megvilágosítással és a kegyelemmel, megmaradnak bűneikben, és örökre elvesznek. Emiatt nagy keserűséget éreztem, annál is inkább, mert én elszenvedtem a szégyenkezést és pirulást, hogy megkönnyítsem számukra az utat, és könnyűvé tegyem számukra minden irtózás és szégyenkezés legyőzését.

Meghívom Anyámat

Amint engem így felemeltek az egész nép szeme láttára, meghívtam minden testvéremet és nővéremet, hogy jöjjenek hozzám, és szemléljenek engem, és mintegy tükörben lássák magukat bennem, Mesterükben és Példaképükben. Mindenekelőtt kedves Anyámat hívtam meg, aki kissé távolabb állt a kereszttől. Így szóltan szívéhez:

– Jöjj, Anyám, és nézd meg közelről szereteted tárgyát, Istenedet, aki szenved, Fiadat, aki beteljesíti az emberiség megváltásának művét. Te, kedves Anyám tanúja leszel minden szenvedésemnek, minden gyötrelmemnek, fájdalmamnak és kínomnak, megpróbáltatásomnak és keserűségemnek. Amint te mindezt a szenvedést saját magadban érzed, te vagy a leghűségesebb tükör, amelyben minden szenvedésem mintegy összpontosul. Nézd, milyen hűséges vagyok ígéreteimhez, amelyeket neked tettem, hogy részt engedjek neked minden fájdalmamban és szenvedésemben. Jöjj azért, szeretetem és fájdalmam kedves tárgya.

Erre a meghívásra kedves és fájdalmas Anyám odajött, és azt mondta:

– Íme, kedves Fiam és Uram, idejöttem, hogy rád nézzek, jóllehet már tudom, hogy látásom növelni fogja fájdalmadat, irántam, Anyád iránt érzett szereteted miatt. Mégis szívesen jöttem, ó mily szívesen! Így az én fájdalmam és szenvedésem is növekszik, és így mindinkább hasonló leszek hozzád, Életem! De kérlek téged, add meg nekem a kegyelmet, hogy mindig állhatatos legyek, és vágyakozzam az után, hogy még többet szenvedjek. Ne engedd meg, hogy elaléljak, hogy így meg ne legyek fosztva a szenvedéstől ez alatt az idő alatt!

Biztosítottam kedves Anyámat erről a kegyelemről, de kértem mennyei Atyámat, hogy szüntelenül műveljen csodát benne, hogy megőrizhesse érzékeinek használatát, és túlélje mindezt.

Amikor Anyám a kereszt lábánál ahhoz a ponthoz ért, ahonnan jól láthatott engem, és szemlélhetett, mindenekelőtt nagy tisztelettel imádott. Felajánlotta magát ismét, hogy a legkészségesebben elviseli velem minden szenvedésemet. Akkor felajánlott engem és önmagát teljesen mennyei Atyámnak, mint teljesen elégő áldozatot. Úgy állt, hogy láthasson, és szemlélhessen engem. Nem fordította el testi és lelki szemét szeretetének tárgyáról, és saját fájdalmáról. Így lélekben visszatükrözte keresztrefeszített Fiának képét. Szeretete miatt minden szenvedésem és fájdalmam beléje vésődött.

Meghívom Magdolnát

Meghívtam Mária Magdolnát is, szerető szavakat intézve szívéhez:

– Jöjj, te szerető bűnbánó és hűséges tanítvány! A múltban megismerted szeretetem édességét. Jöjj most, ízleld meg gyötrelmeim keserűségét. Lásd, mily sokba kerülnek nekem az emberi nem bűnei, és mily nagy árat flzetek a te lelked és az ő lelkük visszavásárlásáért. Itt az ideje annak, hogy megmutasd szeretetedet irántam, Mestered és Megváltód iránt.

Magdolnát szíven találta szeretetteljes meghívásom. odafutott, és a kereszt lábához vetette magát, majd átkarolva tartotta, szemét lábamra szögezve, amelyet többször oly szeretettel mosott meg könnyeivel, és oly szeretettel csókolgatott. Amikor látta, hogy mennyire szét van marcangolva, és meg van gyötörve, fájdalmas könnyekben tört ki. Ezt a lábat, amely az ő üdvösségéért fáradozott, annyira megkínozva látta. Szabadjára engedte szeretetét és rettenetes fájdalmát. Nem tudott betelni nézésével, szemlélésével. Szívébe nyomta ezeket a sebeket szeretetének és részvétének erejével.

Számomra is keserűséget okozott, amikor annyira fájdalmasnak láttam őt, és nem tudtam megvigasztalni, mert én voltam éles fájdalmának tárgya.

Meghívom Jánost

Meghívtam kedves és szeretett tanítványomat, Jánost is, így szólva szívéhez:

– Jöjj, szeretett Tanítvány, Te mindig társam voltál tanító működésem alatt minden helyen, ahová mentem. Tanúja voltál dicsőséges átváItozásomnak a Tábor-hegyén. Légy most tanúja a Kálvária rettenetes tragédiájának, és nézz engem ily fájdalmas állapotomban. Te megmondod majd többi tanítványomnak, mennyit szenvedtem ezen a hegyen. Elbeszéled nekik minden gyötrelmemet, hogy ők is részt vegyenek abban a fájdalomban, amit most te szenvedsz el irántam való szeretetedből. Tudják meg ők is, mennyit szenvedek. Nézzék meg ezt az eredeti képet, amelyet ki kell alakítaniuk magukban. Véssék jól emlékezetükbe és szívükbe, hogy követni tudjanak. Mondják el az egész világnak, mennyit szenvedtem megváItásáért, és azért, hogy megszerezzem neki az örök országot.

A szeretett tanítvány odajött, fájdalomtól átdöfött szívvel, és odaállt a kereszt oldalához. Keserű könnyekben szabadjára engedte fájdalmát.
Mind ez a tanítvány, mind pedig Magdolna gyakran halálos gyengeséget éreztek, jóllehet ezt senki se vette észre. De én imádkoztam értük az isteni Atyához, hogy tartsa őket életben. Tény, hogy pusztán kimúlásomnak látványa elég volt egy szerető szív számára ahhoz, hogy belehaljon.

János figyelmesen nézte isteni keblemet, amelyen egyszer oly édesen nyugodott, és küzdött a fájdalommal, amikor kitágulva, teljesen összemarcangolva és összezúzva látta.

En is elszenvedtem ennek a tanítványnak a fajdalmát, amikor láttam, hogy irántam való szeretetből annyira szenved, és nem voltam képes megvigasztalni, mert én voltam szeretetének és fájdalmának tárgya.

Meghívom az asszonyokat

Meghívtam a többi istenfélő asszonyt is, akik szeretett Anyámat kísérték, így szólva szívükhöz:

– Jöjjetek ti is a kereszthez, hogy szemléljetek. Előzőleg örvendtetek szeretett Anyám kedves társaságának, és az én szavaim édességének és kedvességének. Jöjjetek most, hogy szenvedjetek Anyám társaságában, részt véve az ő fájdalmában, és szemlélve az én szenvedésemet. Törekedjetek kialakítani magatokban tökéletes másomat, követve engem. Biztosak lehettek arról, hogy ha részt vesztek fájdalmaimban, részetek lesz dicsőségemben is.

Odajöttek az istenfélő asszonyok, és ők is megálltak a kereszt mellett, hogy szemléljenek engem, és részt vegyenek szenvedésemben.

Meghívom apostolaimat

Meghívtam minden apostolomat és tanítványomat is, hogy jöjjenek, és szemléljenek. Sajnos, nagy félelmeik miatt ellenálltak a meghívásnak. De mindnyájukat átjárta a nagy fajdalom és keserűség, nagy részvétet érezve lelkükben szenvedéseim iránt. Keserű könnyekben törtek ki, főleg Péter, aki a többinél is jobban szomorkodott amiatt, hogy megtagadott engem.

Meghívom Nikodémust

Meghívtam a titkos tanítványt, azaz Nikodémust, és azt mondtam neki:

– Itt az ideje annak, hogy többé ne maradj titokban. Lépj a nyilvánosság elé. Rád bízom, hogy gondoskodj testem eltemetéséről.

Nikodémus felelt a belső hívásra, és amint sugallatot kapott, gondoskodni kezdett eltemetésemről. Még mielőtt meghaltam volna, elkérte testemet Pilátus helytartótól, aki szívesen odaadta neki. Míg én a kereszten szenvedtem, ő előkészítette az illatos füveket és mindazt, ami szükséges volt tiszteletteljes eltemetésemhez.

Meghívom arimateai Józsefet

Meghívtam az Arimateából való Józsefet is, hogy tegye ugyanezt. Ő Nikodémus társa volt, és az én tanítványom. Ő is elment Nikodémussal Pilátushoz, hogy elkérje tőle testemet.

Megsirat a teremtett-világ

Közben növekedett a sötétség, a nap mindinkább elhomályosult. Rengett a föld, és minden értelmetlen teremtmény kezdte jelét adni fajdalmának közelgő halálom miatt.

A gonosz zsidók, írástudók és farizeusok, amikor látták, hogy a nap elhomályosodik, és a föld reng, azt mondták:

– Ez egész életében gyakorolta a varázslatot, és az ördög segítségével sok csodát művelt. Így halálában is ezeket a jeleket műveli varázslat által.

Azért mondták ezt, hogy a nép ne lázadjon fel ellenük mellettem, amikor látja a csodálatos jeleket, amelyek halálomkor történtek az értelmetlen teremtmények részéről. Mily nagy volt szívem keserűsége és fajdalma gonoszságuk és képmutatásuk miatt! Mégsem mulasztottam el, hogy nagy szeretettel meg ne hívjam őket szemlélésemre, hogy lássák, mennyit szenvedek örök üdvösségükért. De ők megkeményítették szívüket, és megátalkodottak voltak. Megvetették a szeretetteljes hívást. Kiűztek szívükből minden részvétet, amely növekedni kezdett bennük irántam. Azok, akik a Kálvárián voltak, eljöttek, de csak azért, hogy gyalázzanak engem.

Felhívásom a jelenlevőkhöz

Meghívtam mindazokat, akik jelen voltak a Kálvárián, hogy jöjjenek, szemléljenek, és figyelmesen nézzenek meg. Eljöttek, de csak futó pillantást vetettek rám. Sértegettek és gúnyoltak, mindig jobban növelve szívem fájdalmát és keserűségét.

Felhívásom a két latorhoz

A mellettem felfeszített latrok kis távolságra voltak keresztemtől. Káromoltak és sértegettek engem. Nagy szeretettel meghívtam őket. Jóllehet közel álltak a halálhoz, vágyakoztam arra, hogy élvezzék a megváltás gyümölcsét. A jobbomon levő lator hallgatott a szeretetteljes meghívásra. Felhagyott azzal, hogy káromoljon, s kezdte megfigyelni legyőzhetetlen türelmemet a nagy szenvedések közepette. Így lassacskán felkészült arra, hogy újabb meghívásokat és megvilágosításokat kapjon.

A baloldali lator azonban nem válaszolt meghívásomra, hanem még inkább káromolt és szidalmazott, úgyannyira, hogy a jobbomon levő lator megfeddte őt. De a gonosz nem akarta megadni magát. Reményt vesztve akart meghalni, a végsőkig sértegetve engem, ezt mondva:

– Ha te az Isten Fia lennél, megszabadítanál engem ettől a kíntól, de mivel bűnös gonosztevő vagy, nem tudod megszabadítani se önmagadat, se engem!

Meghívok mindenkit

Meghívtam utána minden testvéremet, azt mondva nekik:

– Jöjjetek mindnyájan, jöjjetek, és szemléljetek engem! Jöjjetek, és lássátok, mily nagy áron vásárlom vissza lelketeket! Jöjjetek, és nézzétek meg magatokat bennem, példaképetekben. Íme az eredeti, amelyről példát kell vennetek életetek számára! Tudjátok meg, hogy ha nem utánoztok engem, nem léptek be oda, ahol én leszek. Isteni Atyám rátok fog nézni, és saját gyermekeinek ismer fel titeket, ha hozzám hasonlóknak lát, aki testvéretek és példaképetek vagyok, Ezért helyeztek engem erre a hegyre, hogy mindnyájan lássatok, figyelmesen nézzetek, és tökéletesen kövessetek.

Láttam akkor mindazokat, akik válaszolni fognak a meghívásra, szemlélni fognak engem, és törekszenek arra, hogy kövessenek, lemásolva magukban az eredetit. Ezek számára sok kegyelmet kértem az isteni Atyától: erőt a szenvedésben, türelmet a fájdalmakban, istenszeretetet, felebarátaik szeretetét, és minden egyéb erényt, amelyet én gyakoroltam a kereszten. Mivel az isteni Atya saját gyermekeinek és az én igazi testvéreimnek és követőimnek tekinti majd őket, dicsértem Őt, és mindenki nevében hálát adtam Neki.

De nagy fájdalmat és még nagyobb keserűséget éreztem, amikor láttam azok sokaságát, akik nem válaszolnak kedves meghívásaimra. Ezek nem akarnak elismerni engem Megváltójuknak. Sőt, odajutnak, hogy káromoljanak, sértegessenek és gúnyoljanak engem, mint a gonosz nép. Jegyesem, mily szomorúságot okoztak nekem ezek a gonoszok, hálátlanok, akik nem ismerték el a sok jótéteményt, a sok kegyelmet, sok szeretetet, amelyben részesültek!

Meghívtam akkor sokakat, hogy szegezzék magukat a keresztre, és legyenek megfeszítve a világ számára azáltal, hogy teljesen átadják, és nekem szentelik magukat szeretetből. Ezek teljesen feláldozzák magukat az isteni Atyának, egészen elégő áldozatul a szegénység, engedelmesség és tisztaság hármas fogadalma által.

Ezeket a legszeretetteljesebb hívással hívtam meg. Mindnyájuknak megígértem a rendkívüli kegyelmet és segítséget magamat lelkük szerető Jegyesének nevezve.

Láttam mindazokat, akik válaszolnak szeretetteljes és kedves hívásomra. Én leszek az ő egyetlen és minden kincsük, vigasztalásuk, gazdagságuk és örökségük. A legbensőségesebb szeretettel fordultam hozzájuk, és kijelentettem, hogy én akarok lenni szívük minden gyönyöre, és megörvendeztetem őket szeretetem teljes édességével.

Az isteni Atyához pedig így szóltam:

– Atyám, ez az én legválogatottabb részem, legnemesebb részem. Bennük örömét találja lelkem. Nekik nyilvánítom ki szívem titkait. Övék lesz a kiváltság, hogy mindenüvé kövessenek engem, Vezetőjüket, és szeplőtelen Bárányukat. Kérlek azért, gazdagítsd meg őket kegyelmeddel, magasztos ajándékaiddal. Tekints rájuk, szeretett Atyám, nagy szeretettel, mert igazi gyermekeidnek mutatkoznak, mindenben rám akarnak hasonlítani azáltal, hogy elszenvednek minden fáradalmat, szenvedést és fajdalmat., és keresztre feszítik magukat velem együtt.

Védd meg, óvd, segítsd azért őket, add meg nekik a kitartás ajándékát minden erényben, a legmagasabb fokban. Ne engedd meg soha, hogy eltávolodjanak Tőled, vagy hogy leszálljanak a keresztről, amelyre önként szegezték magukat. Végül készíts számukra jól megérdemelt jutalmat és örömöt hűségükért, szeretetükért, szíves szolgálatukért, amelyet életük végéig teljesítenek.

Az isteni Atya nagy örömmel hallotta kéréseimet, és meghallgatta azokat. Nagy szeretettel megígérte nekem mindazt, amit Tőle kértem. Dicsértem Őt, és hálát adtam neki mindnyájuk helyett is. Utána nagy fájdalommal és keserűséggel láttam mindazokat, akik kimentik magukat a meghívás alól és visszautasítják a nekik megígért kegyelmet. Még nagyobb fájdalmat éreztem, amikor láttam rossz végüket, amiben részük lesz azért, mert nem válaszoltak a kedves és szeretetteljes hívásra. Újból meghívtam őket, de megátalkodtak. Láttam, hogy mindig süketek lesznek kedves hívásomra. Láttam a nagy szenvedéseket is, amelyek rájuk várnak, és ezért is nagy keserűséget éreztem. Láttam utána, a legkegyetlenebb szenvedéssel és fájdalommal, mindazokat, akik válaszolnak meghívásomra, de visszaélnek a kegyelemmel, és nagyon rosszul válaszolnak rá.

Ezek ebben az életállapotban gonoszul élnek, és mindenki más számára is bűnalkalmul szolgálnak. Láttam, hogy annál súlyosabbak lesznek bűneik, mivel oly könnyen szegik meg az isteni Atyának tett ígéreteket és fogadalmakat, súlyosan megbántva Őt. Láttam a rettenetes büntetéseket, amelyek ezekre a hűtlen törvényszegőkre várnak. Ez is nagy keserűséggel töltött el. Azért az isteni Atyához fordultam, és érdemeimre, valamint mindarra, amit elszenvedtem, kértem Őt, világosítsa meg őket kegyesen, és hívja vissza őket Magához, megismertetve velük súlyos tévedésüket, s hathatós kegyelmet adva nekik. Láttam, hogy néhányan megtérnek, bűnbánatot tartanak, és visszatérnek a szent életmódhoz.

Ezért hálát adtam az Atyának, és kértem Őt, adja meg nekik az állhatatosság ajándékát, és gyakorolja irántuk végtelen irgalmasságát. Az Atya késznek mutatkozott minderre. Nagy keserűséget és nagyon éles fájdalmat éreztem azonban, amikor azok sokaságát láttam, akik visszaéltek a megvilágosítással, a kegyelemmel, a kedves és ismételt meghívással, és megmaradtak súlyos tévedéseikben, és nyomorultul elvesztek.

Meghívok mindenkit, hogy szemléljék Anyám fájdalmát

Meghívtam minden testvéremet és nővéremet, jöjjenek és szemléljék kedves Anyám fájdalmát, amely minden mértéket meghaladt, és legyenek részvéttel iránta szenvedésében. Láttam, hogy sokan sietni fognak ide, hogy Mária társaságában legyenek, és részvétet tanúsítsanak iránta rettenetes fájdalmában. Ezek élvezni fogják Anyám pártfogását, ő sok kegyelmet fog kiesdeni számukra. Én is nagy szeretettel tekintek majd rájuk, és fenséges kegyelmeket és kiváltságokat adok nekik. Mennyei Atyám is ezt fogja tenni. De nagy fájdalommal láttam azok sokaságát, akik nem törődnek azzal, hogy Anyám rettenetes szenvedésére gondoljanak, s emiatt sok kegyelemtől lesznek megfosztva, főleg pedig az ő különös pártfogásától. Nagyon kívántam, hogy minden testvérem és nővérem részt vegyen kedves Anyám fájdalmában. Mária oly hűségesen szenvedett, amikor engem, az ő Fiát és Mesterét fájdalmak és gyötrelmek között látta. De az én és az ő szenvedéseinek oka az emberek bűnei voltak. Azért azt kívántam, hogy mindnyájan érezzenek részvétet iránta, mert minden egyes egyén az oka az én és az ő szenvedéseinek. Anyám nagy szeretettel és nagylelkűen szenvedett mindenkiért. Ó is részt vett a megváltásban, amennyiben megfelelt helyzetének, mint Anyáménak. Ő volt az én elválaszthatatlan társam minden szenvedésemben és bánatomban.

Király vagyok

Miután mindenkit meghívtam, hogy jöjjenek, és szemléljenek és kövessenek engem azt mondottam általánosságban:

– Nézzétek, ki az, aki meghív titeket, hogy szemléljétek és kövessétek! Figyeljétek meg, mi van keresztemre írva: „A názáreti Jézus, a zsidók Királya.” Ezt a feliratot Pilátus helytartó készítette, ez igaz, de isteni Atyám határozta el. Pilátus a zsidók királyának nevezett, mert nem fogta fel a titkot, amely ebben a címben rejlik, és mert a zsidók is azzal a váddal kívánták keresztre feszítésemet, hogy én királyuk akartam lenni. Atyámnak azonban felsőbbrendű célja volt, és nekem kijárt, hogy a zsidók Királyának, és igazságos Királynak nevezzenek. A názáreti Jézus, az igazságosság Királya, az igazak Királya. Amikor isteni Atyám ölében voltam, az igazság Napja voltam. Amikor megtestesültem, az igazságosság Királyává váltam. Az igazak Királyává is lettem, amikor a világra jöttem, hogy uralkodjak az igazak lelkében, az ő királyuk legyek, és elvezessem őket az én királyságomba, hogy velem uralkodjanak. Azt akarom, hogy ugyanannak a dicsőségnek és boldogságnak örvendjenek, amelynek én örvendek. Ezt kiérdemeltem számukra szenvedésemmel és halálommal.

– Lássátok tehát – mondtam nekik – ki vagyok én, aki meghívlak titeket. A legigazságosabb Király vagyok, és aki őszinte és alázatos szívvel közelít hozzám, az megigazul. Nem találtok bennem semmi csalárdságot és igazságtalanságot, mint más gonoszokban, akik arra törekednek, hogy lelketeken uralkodjanak.

Ilyen az ördög és a bűn. Én valóban az igazságosság Királya vagyok. De látjátok, hogy olyan trónuson állok, amelyen az irgalmasság legyőzi az igazságosságot. Azért bízzatok teljesen bennem, aki törvényes Királyotok vagyok. Olyan Király vagyok, aki meg tudom adni nektek azt, hogy örvendjetek a boldogság örök birodalmának. Az igazak Királya vagyok, aki az igazak lelkében uralkodom. Boldogok, akiknek az a szép sorsuk, hogy én vagyok a Király lelkükben! Ezekhez nem mer más úr közeledni, aki becsaphatná, és tönkre tehetné őket.
– Adjátok azért nekem lelketeket mindnyájan, hogy uralkodjam benne, én kormányozzalak és birtokoljalak titeket! Szerencsések vagytok, ha hallgattok szavamra, és elfogadjátok meghívásaimat! Ti is uralkodni fogtok a földön, mert uralkodtok szenvedélyeitek felett. Utána az örökkévalóságon keresztül uralkodni fogtok a mennyben is.

– Íme, itt van tehát törvényes Királyotok és Uratok! Íme, itt van az, aki oly nagy szenvedés árán, és saját élete árán vásárolt vissza titeket! Figyeljétek meg, milyen nagy szeretettel szeretem lelketeket! Míg isteni Atyám ölén ugyanannak a boldogságnak örvendtem, mint Ő, egy voltam Ővele, leszálltam a földre, hogy emberi testet öltsek azért, hogy megváltsalak titeket Lucifernek és a bűnnek kegyetlen rabszolgaságából. Testvéretekké lettem, Mesteretekké, példaképetekké, táplálékotokká, orvosotokká és orvosságotokká, hogy meggyógyítsam minden betegségeteket, szószólótokká, vigasztalótokká, védelmezőtökké, megszabadítótokká és Királyotokká. Ismerjetek el tehát annak! Ne akarjatok visszaélni ily nagy jósággal, ily nagylelkűséggel, ily nagy szeretettel!

– Tudjátok meg azt is, hogy bírátok is vagyok, és igazságosan meg kell ítélnem titeket, meg kell büntetni, vagy jutalmazni titeket, cselekedeteitek szerint. Figyeljetek jól! Tudjátok meg, hogy ha nem ismertek el engem törvényes Királyotoknak és Uratoknak, és nem követitek a gyakorlatban példámat és tanításomat, akkor szigorú és igazságos bírónak fogtok találni engem.

Ezt mindenkinek mondtam, akit lelki szememmel láttam. Láttam azokat, akik hasznot húznak majd szavaimból, válaszolnak kedves hívásaimra, és elismernek engem törvényes Királyuknak és Uruknak, és akiknek lelkében uralkodni fogok. Mindezekért hálát adtam az isteni Atyának, dicsértem Őt végtelen szeretetéért teremtményei iránt, és sok kegyelméért, amelyet nekik adott.

Nagy keserűséget és éles fájdalmat éreztem azonban, amikor láttam azok nagy sokaságát, akik nemcsak, hogy nem ismernek el engem törvényes Királyuknak és Uruknak, hanem nagyon megsértenek és visszaélnek a sok jótéteménnyel, kegyelemmel, szeretettel és jósággal, amiben részesültek. Láttam, hogy királyuknak és uruknak fogják elismerni az ördögöt, és hagyják, hogy bűnös szenvedélyeik, a bűnök és a gonoszság uralkodjanak rajtuk, és hogy a kevélység nagyon uralkodjék a világon. Láttam a tiszteletet, amelyben a hamis szellemeket részesítik, és hogy az ördög, ez a dühös vadállat, miként fog uralkodni, nagyon sok embert saját pártjára vonva. Nagyon nagy volt szívem keserűsége!

Azért az isteni Atyához fordultam, és nagyon buzgón kértem, hogy kegyesen világosítson meg minden szerencsétlent, aki oly könnyen hagyja félrevezetni magát. Nagy kínjaimra és fajdalmaimra, amelyeket elszenvedtem, kértem ezt tőle. Láttam, hogy az Atya megvilágosítja őket, és megismerteti velük tévedésüket és nagy bűnüket. Láttam, hogy kész megadni mindenkinek kegyelmét, hogy megtérhessenek. Láttam, hogy sokan meg fognak térni, és követni fognak engem, elismerve engem törvényes Királyuknak és Uruknak. Ezért hálát adtam az isteni Atyának.
Még nagyobb keserűséget éreztem azonban, amikor láttam a sokaságot, amely szinte megszámlálhatatlan volt, amely megmarad megátalkodottságában és keményszívűségében, s visszaél a sok megvilágosítással, kegyelemmel és minden rendkívüli segítséggel, amelyet az Atya oly nagy szeretettel küld nekik.

Jegyesem, mennyire csúcspontjára hágott fájdalmam és keserűségem, amikor láttam, hogy sokan, akik követnek engem, akik elismernek engem Királyuknak és Uruknak, ellenem fordulnak, és gonoszul megtagadnak, és sokaknak alkalmat adnak arra, hogy eltávozzanak tőlem, és ezek lesznek törvényemnek és nevemnek leggonoszabb és legkegyetlenebb ellenségei, akkor belső fajdalmaim annyira felfokozódtak, hogy halálomat okozták volna, ha az istenség meg nem hosszabbította volna életemet, hogy többet szenvedhessek.

Sértegetnek és gúnyolnak

Amikor így elszenvedtem a kereszten mindezeket a kínokat, néha felemeltem szememet, és láttam minden ellenségemet, akik gúnyoltak engem. Bármerre néztem, fajdalomra és szenvedésre leltem. Mindenki sértegetett, káromolt, bántalmazott. Leginkább ezt mondták: – Menj most, és hívd az ördögöt, te gonosz varázsló, hogy szabadítson meg téged a szenvedéstől, amint te annyit megszabadítottál betegségeiktől és fájdalmaiktól!

Lássuk, hogy tudsz-e működni az ördög által. Oly sokat megszabadítottál, és nem tudod megszabadítani saját magadat, mert most az igazságszolgáltatás kezében vagy!

Mások ezt mondták nekem: – Ha az Isten fia vagy, amint magad nevezted, szállj le a keresztről, és hiszünk neked!
És ismét mások: – Menj most, és hívd mindazokat, akiket meggyógyítottál és a tömeget, amely követett téged! Jöjjenek most, és szabadítsanak meg kezünkből! Látod, miként hagyott el mindenki? Mert felismerték, hogy gonosz csaló vagy. Csak egy nyilvános bűnös nő, anyád és rokonaid vannak jelen halálodnál! Látod, hogyan elhagyott és elmenekült mindenki? Még legbensőségesebb tanítványaid is! Mindnyájan felismerték gonoszságodat és cselvetéseidet!

Mások ezt mondták: – Menj most, hencegő, rontsd le a Templomot, és utána építsd fel ismét három nap alatt, amint dicsekedtél vele! Hallgattam. Sose szóltam egy szót sem. Ezek a gonoszok azt mondták nekem:

– Hová tűnt nagy ékesszólásod, tanításod, vonzóerőd? Most már nem tudsz többé beszélni, mert nem segítenek az ördögök.
Mindezek a szavak szíven vágtak, és nagy keserűséget okoztak. Láttam, hogy ennyire sértegetik, gúnyolják és becsmérlik az istenséget, amely az emberi természet álruhája alatt rejtőzött.

Láttam, hogy az isteni Atya haragszik és kész lesújtani a gonosz szentségtörőkre. Azt mondtam neki: – Íme, isteni Atyám, én közötted és az ember között vagyok, hogy villámhárítója legyek a csapásoknak! Tekintsd meg Atyám szenvedésemet, kínjaimat, fájdalmaimat és gyötrelmeimet! Mindezeket felajánlom neked engesztelésül a sértésekért, amelyeket az emberi nemtől kaptál és kapni fogsz. Engesztelődjék meg tehát jogos haragod, és mérd rám csapásaidat, mert én kész vagyok mindent elszenvedni, és jogos haragodnak megadni minden elégtételt.

Ezek a szavak kiengesztelték az isteni Atyát, és én a fájdalmak céltáblája maradtam.

Amikor hallottam a sértéseket és a karomlásokat, amelyeket rám szórtak, megjelentek lelki szemem előtt mindazok, akiket követésem miatt a gonoszok rágalmazni, sértegetni és gyalázni fognak. Nagy keserűséget éreztem emiatt. Az Atyához fordultam, és kértem, adja ezeknek kegyelmét, erősítse meg őket, hogy mindent türelemmel viseljenek el nevem szeretetéért, az Ő nagyobb dicsőségéért és saját lelkük javára. Láttam, hogy az Atya nagy szeretettel megteszi. Ezért hálát adtam neki.

Nagy keserűséget éreztem azonban, amikor azok sokaságát láttam, akik nem akarják elviselni a legkisebb sértést, vagy bántó szót sem. Miután én oly nagyszerű példát adtam nekik a tűrésre, ők semmiféleképpen sem akarnak utánozni engem. Azért az Atyához fordultam, és türelmemre kértem Őt, világosítsa meg őket kegyesen, hogy felismerjék, ebben is tökéletesen kell követniük engem. Miután én, a Király és Úr annyit szenvedtem, mivel szerettem őket, és példát akartam adni nekik, nekik is szenvedniük kell az én szeretetemből, és azért, hogy kövessenek, ha azt akarják, hogy részük legyen az örök tiszteletben és dicsőségben, amelyet annyi szenvedés árán szereztem meg nekik. Láttam, hogy az Atya megteszi ezt, és sokan felhasználják a megvilágosításokat és a kegyelmet. Türelemmel elviselik utána a sértéseket, kigúnyolást és egyéb bántalmazásokat, amelyekben a gonoszok részesítik őket. Ezért hálát adtam az Atyának, és kértem, továbbra is segítse őket kegyelmével.

Nagy keserűséget éreztem azonban, amikor láttam azok nagy számát, akik mindezzel visszaélnek, semmibe se veszik példámat, a kegyelmet, megvilágosításokat és segítséget, amelyet kiesdettem számukra az isteni Atyától. Még inkább növekedett szenvedésem és keserűségem, amikor láttam, hogy ezeknek az örökkévalóságon keresztül kell majd szenvedniük. ott az ördögök fogják bántalmazni, sértegetni és sokféle módon gyötörni őket az örök mélységekben, mert mindig oly távol jártak az én tanításomtól, és semmiképpen sem akartak követni engem. Ezek sose jutnak el az örök dicsőség birtoklására, amit én szereztem meg számukra, mert nem követnek engem azon az úton, amelyet én tapostam, és amelyet oly nagy szeretettel tanítottam nekik.

Kedves Anyám hallotta mindazt a sértegetést, és gúnyolódást, amivel illettek, és átjárta őt a fájdalom az istenség megsértése miatt. Ez is növelte fájdalmaimat, mert láttam, mennyit gyötrődik a lelkében. Ő is tudta, hogy én is szenvedek emiatt a keserűségtől, és hogy ez növeli fájdalmamat, s hogy ő az én fajdalmaimat növeli, én pedig az övéit.

Oly sok sértést, megvetést, gúnyt, méltatlanságot szenvedtem el az egész néptől, míg a kereszten voltam, hogy sem a farizeusok, sem a pokoli fúriák gonoszsága nem tudott többet kitalálni. Itt, ezen a hegyen ugyancsak jóllakattak engem a sértegetéssel és gúnyolódással. Lecsillapították éhségemet és szomjúságomat, amelyet én még nagyobb szenvedésekre éreztem, mert sokfélék voltak, és nagy mennyiségben részesítettek benne. Cserébe ezeknek a gonoszoknak azt adtam, hogy kértem az isteni Atyát, töltse el lelküket minden fajta vigasztalással és kegyelemmel, hogy megbánva bűneiket, térjenek meg és forduljanak hozzá. Az Atya készséges volt ennek megtevésére. Én magam elhatároztam, hogy eltöltök szeretetemmel minden lelket, aki alázatos és bűnbánó szívvel bocsánatért hozzám fordul,.és hűségesen, jó akarattal követ engem.

Buzdítom jegyesemet

Hallottad, mit tettem a kereszten. Miként hívtam meg mindenkit, hogy jöjjön hozzám és szemléljen engem. Sokakat meghívtam arra is, hogy szögezzék magukat a keresztre és éljenek a világnak megfeszítetten.

A meghívottak egyike te voltál, Jegyesem, mert fogadalmaid által keresztemre feszítetted magadat, és elhatároztad, hogy keresztre feszítve akarsz élni, és tökéletesen kívánsz követni engem, mint igazi és hűséges Jegyesem. Ügyelj azért arra, hogy tökéletesen megtartsad, amit nekem ígértél. Ennek érdekében figyelj meg engem a kereszten, és fontold meg, hogy ez az eredeti, amelyet tökéletesen le kell másolnod magadban. Felelj meg a kegyelem hívásainak, hogy elérkezzél arra az állapotra, amelyre hívtalak és szántalak. Ne támassz semmiféle akadályt azzal, hogy nem válaszolsz, mert különben szigorú számadást kell adnod sok kegyelemről, amelyben részesültél, és szánalmas lesz helyzeted. De örvendezni fogsz, és boldog leszel, ha megfelelsz a kegyelmeknek, és megőrzöd emlékezetedben isteni szavaimat, és ha gyakorolni fogod azt, amire tanítottalak.

Tudd meg, hogy ha köteles vagy hasonlóvá válni hozzám, mint Jegyesem, az is kötelességed, hogy gyakorold mind azt, amire, mint tanítványomat tanítottalak. Mert minél nagyobb a mesterek tudása, annál erényesebbé válnak tanítványai. Milyennek kell tehát lennie benned az erénynek, akinek ily jó és tökéletes Mestere van?!

Légy türelmes a sértések és gúnyolódások elviselésében. Amikor lelked tiltakozni akar ellenük, vess egy pillantást arra, amit én szenvedtem el a kereszten. Gondolj arra, amit én mondtam és tettem azokkal szemben, akik engem sértegettek, káromoltak és gyaláztak. Akkor meglátod, miként kell neked is viselkedned, miként kell mindent csöndben fogadnod, és imádkozni azokért, akik sértegetnek és gúnyolnak téged.

Mária, figyelj jól! Azt akarom, hogy tökéletes tanítványom legyél. Ha én annyira szeretlek téged, aki hitvány teremtmény vagy, mennyire kell neked szeretned engem, aki a dicsőség Királya vagyok, és teljhatalmú Ura mindazoknak, akiket teremtettem? Hogyan kell válaszolnod erre a nagy szeretetre és nagylelkűségre?

Végül, nagyon ügyelj arra, hogy úgy élj, hogy nekem kedvem teljék benned, mindig benned uralkodjam, és te tovább is örvendhess a kegyelmeknek, amelyeket én oly nagylelkűséggel és szeretettel közlök lelkeddel. Ha ebben az életben uralkodom benned, biztos lehetsz arról, hogy az egész örökkévalóságon keresztül uralkodni fogsz velem országomban.

>> Utolsó szavaim


* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.