Register
A password will be e-mailed to you.
Keresés
Home

LOYOLAI SZENT IGNÁC: Lelkigyakorlatok

169. — BEVEZETÉS A VÁLASZTÁSHOZ
Minden jó választásnál, amennyiben az tőlünk függ, szándékunk tekintete legyen egyenes, egyedül azt nézzem, amire teremtve vagyok, azaz Isten, a mi Urunk dicsőségét és lelkem üdvösségét. Így bármit válasszak is, annak olyannak kell lennie, hogy segítsen engem a célhoz, amelyre teremtve vagyok. Ne a célt szabjam és irányítsam az eszközhöz, hanem az eszközt a célhoz. Megtörténik Ugyanis, hogy sokan elsődleges célként választják a házasodást, ami eszköz, és csak másodlagosan, hogy a házasságban Istennek, a mi Urunknak szolgáljanak, holott ez az istenszolgálat a cél. Hasonlóképpen vannak olyanok, akik javadalmakat akarnak szerezni, és csak azután a javadalmakban Istennek szolgálni. Ezek tehát nem egyenest mennek az Istenhez, hanem azt akarják, hogy Isten jöjjön egyenest rendezetlen hajlamaikhoz. Következésképpen a célból eszközt csinálnak és az eszközből célt; vagyis amit elsődlegesnek kellene tekinteniük, azt másodlagosnak tekintik. Mert elsőnek azt kell magunk elé tűznünk, hogy Istennek akarunk szolgálni, ami a cél, és csak másodsorban — mint eszközt a célhoz — a javadalomszerzést vagy a házasodást, ha ezek az alkalmasabbak számomra. Így semmi se indítson engem arra, hogy ilyen vagy olyan eszközt felhasználjak vagy mellőzzek, egyedül Istennek, a mi Urunknak szolgálata és dicsőítése és lelkem örök üdvössége.

170. — MILYEN DOLGOKRÓL TARTHATUNK VÁLASZTÁST?
Első pont: Szükséges, hogy mindaz, ami között választani akarunk, önmagában véve közömbös vagy jó legyen és a hierarchikus Anyaszentegyház szellemével megegyező, ne pedig rossz, vagy azzal ellenkező.

171. — Második pont: Vannak dolgok, amelyek a visszavonhatatlan választások körébe tartoznak. Ilyenek a papság, a házasság stb. Mások viszont a megváltoztatható választások körébe, mint pl. az egyházi javadalmak elfogadása vagy az azokról való lemondás, az anyagi javak elfogadása vagy azok elutasítása.

172. — Harmadik pont: Visszavonhatatlan választás esetén, ha az egyszer már megtörtént, többé nincs mit választani, mert azt a kötést nem lehet felbontani, így pl. a házasságot, papságot stb. Arra azonban vigyázni kell, hogy ha valaki nem megfelelő módon és rendezetten, nem a rendezetlen hajlamok kizárásával ejtette meg választását, bánja azt meg, és azon legyen, hogy jó életet éljen ebben a választásban.
Az ilyen választás azonban nem látszik Istentől jött hívásnak, mert rendezetlen és nem egyenes szándékból történt. Ezen a területen sokan tévednek, amikor a nem egyenes szándékú vagy rossz választásból isteni hívást csinálnak. Az Istentől jövő hívás Ugyanis mindig tiszta és átlátszó, a testi hajlamok vagy bármely más rendezetlen vonzalom belekeveredése nélkül.

173. — Negyedik pont: Ha valaki megfelelő módon és rendezetten ejtette meg a választást olyan dolgokban, amelyeken változtatni lehet, és sem a testet sem a világot nem vette figyelembe, nincs oka, hogy újra válasszon. Inkább a már megtett választásban tökéletesítse magát, amennyire csak tudja.

175. — HÁROM ALKALMAS IDŐ A JÓZAN ÉS HELYES VÁLASZTÁSRA
Az első idő az, amikor Isten, a mi Urunk úgy megmozdítja és vonzza az akaratot, hogy az odaadó lélek anélkül, hogy kételkedni tudna, hűen követi azt, amit Isten mutat neki. Így tett Szent Pál és Szent Máté Krisztus Urunk követésében.

176. — A második idő: Amikor elegendő világosságban és ismeretben van részünk az átélt vigaszok és vigasztalanságok és a különböző szellemek megítélésének tapasztalata alapján.

177. — A harmadik idő nyugodt időszak. Az ember fontolóra veszi, mire született, ti. Isten, a mi Urunk dicsőítésére és lelke üdvözítésére. Ennek vágyából választunk eszközként valamely életformát vagy állapotot az Egyház által megszabott határokon belül, hogy segítsen bennünket Urunk szolgálatában és lelkünk üdvözítésében.
Nyugodt időt mondtam: amikor a lelket nem befolyásolják különféle szellemek, és természetes képességeit szabadon és nyugodtan használja.
Ha az első és második időben nem történik meg a választás, úgy a harmadik időre két módot ajánlunk megtevésére.

178. — A JÓZAN ÉS HELYES VÁLASZTÁS ELSŐ MÓDJA;
Első pont: Állítsam szemem elé azt a dolgot, amelyről választani akarok,’ pl. valamely tisztséget vagy javadalmat, hogy elfogadjam-e vagy visszautasítsam — vagy bármely más dolgot, ami a megváltoztatható választás körébe tartozik.

179. — Második pont: szükséges, hogy a választásban a célt tartsam szem előtt, amire teremtve vagyok. Ez a cél az, hogy Istent, a mi Urunkat dicsőítsem és lelkemet üdvözítsem. Következésképpen szükséges, hogy minden rendezetlen hajlamtól mentesen közömbös legyek. Ne hajoljak, ne vágyódjam jobban a kérdéses dolog elfogadására, mint annak elutasítására, sem jobban annak elutasítására, mint elfogadására. Maradjak inkább középen, mint a mérleg nyelve, hogy majd azt kövessem, amiről úgy érzem, hogy jobban van Istennek, a mi Urunknak dicsőségére s dicsőítésére és lelkem üdvösségére.

180. — Harmadik pont: Kérjem Istent, a mi Urunkat, hogy indítsa meg akaratomat és oltsa lelkembe, amit a szóban forgó dologban tennem kell: ami inkább van az ő dicséretére és dicsőségére. Kérjem, hogy értelemmel mindent jól és alaposan megfontolva, az ő legszentebb és kedves akarata szerint válasszak.

181. — Negyedik pont: Mérlegeljem és fontoljam meg, hogy — kizárólag Isten, a mi Urunk dicsőítésére és lelkem üdvösségére — mennyi az előny és haszon abból, ha a szóban forgó tisztséget vagy javadalmat elvállalom; és ellenkezőleg, fontoljam meg az elvállalásukkal járó hátrányokat és veszélyeket.
Ugyanezt tegyem a második részben is: mérlegeljem az előnyöket és hasznot, ami a visszautasításukkal jár; és ellenkezőleg, a hátrányokat és veszélyeket, amelyeket ugyanez a visszautasítás jelent.

182. — Ötödik pont: Miután így megfontoltam és minden szempontból mérlegeltem a szóban forgó ügyet, nézzem meg, az ész merre hajlik inkább, és így a nagyobb értelmi súly és nem valamely érzékeknek kedvező indíték alapján döntsek.

183. — Hatodik pont: Miután valamely választás vagy döntés megtörtént, az, aki választott, nagy buzgalommal fogjon imához Isten, a mi Urunk színe előtt, és ajánlja fel neki ezt a választást, hogy az isteni Felség fogadja el és erősítse meg, ha az az ő nagyobb szolgálata és dicsőítése lenne.

184. — A JÓZAN ÉS HELYES VÁLASZTÁS MÁSODIK MÓDJA,
Az első szabály: Az a szeretet, amely engem mozgat és valamely dolog választására késztet, felülről, Isten szeretetéből származzék. Aki tehát választ, az mindenképpen érezze magában, hogy az a kisebb vagy nagyobb szeretet, amelyet azon dolog iránt érez, amelyet választ, egyedül az ő Teremtőjéért és Uráért van.

185. — Második szabály: Nézzek egy embert, akit azelőtt sohasem ismertem, sohasem láttam. Minthogy a teljes tökéletességet kívánom számára, fontoljam meg, mit mondanék, hogy tegyen, mit válasszon Istennek, a mi Urunknak nagyobb dicsőségére és lelkének nagyobb tökéletességére. Tegyek tehát magam is hasonlóképpen, megtartva azt a szabályt, amelyet másnak állítok fel.

186. — Harmadik szabály: Mintha halálos ágyamon volnék, fontoljam meg azt a módot és mértéket, amelyet akkor kívánnék, hogy a jelen választásban alkalmaztam volna, és teljesen ehhez tartva magam, döntsek.

187. — Negyedik szabály: Mérlegeljem és fontolgassam, hogyan is érzem majd magam az ítélet napján. Gondoljam meg, milyen módon szeretném akkor, hogy döntöttem volna a mostani ügyben. Azt a szabályt, amelyet akkor szeretném, hogy megtartottam volna, tartsam meg most, hogy akkor teljes gyönyörűségben és örömben legyen részem.

188. — Megjegyzés: Miután a fent említett szabályokat örök üdvömre és nyugalmamra megtartottam, tegyem meg választásomat és felajánlásomat Istennek, a mi Urunknak — a választás első módjának hatodik pontja szerint.

313. — SZABÁLYOK, HOGY VALAMIKÉPP ÉSZREVEGYÜK ÉS MEGISMERJÜK A LELKEKBEN TÁMADT KÜLÖNBÖZŐ MEGMOZDULÁSOKAT: A JÓKAT, HOGY ELFOGADJUK, A ROSSZAKAT, HOGY ELUTASÍTSUK.

314. — Első szabály: Azok elé, akik halálos bűnt halálos bűnre halmoznak, az ellenség rendszerint élvezetek káprázatait állítja. Érzéki gyönyöröket és élvezeteket képzeltet el velük, hogy jobban megtartsa és növelje őket romlottságukban és bűneikben. A jó szellem az ilyeneknél ellenkező módszert alkalmaz: az ész ítéletével furdalja és mardossa lelkiismeretüket.

315. — Második szabály: Azoknál, akik bűneik irtogatásában lendülettel haladnak előre, és Isten, a mi Urunk szolgálatában a jóról a jobbra emelkednek, a módszer az első szabályénak éppen az ellenkezője. Ilyenkor ugyanis a rossz szellem sajátossága az. hogy a lelket mardossa, szomorúvá teszi és hamis okkal nyugtalanítva akadályokat gördít eléje, hogy ne haladhasson előre.
A jó szellem sajátossága pedig az, hogy bátorságot, vigaszokat, könnyeket, sugallatokat és nyugalmat ad, mindent megkönnyítve és minden akadályt elgördítve, hogy az ember a jó művelésében egyre előbbre haladjon.

316. — Harmadik szabály: .lelki vigaszról. Vigasznak nevezem azt, amikor a lélekben valamilyen benső megmozdulás támad, aminek következtében a lélek lángoló szeretetre gyullad Teremtője és Ura iránt. Következésképpen, amikor már a föld színén semmi teremtett dolgot sem tud önmagáért szeretni, hanem csak azok Teremtőjében.
Úgyszintén vigasz az, amikor a lélek könnyeket hullat, amelyek Őt Urának szeretetére indítják, történjék ez akár a bűnei, akár a Krisztus Urunk szenvedése miatt érzett bánatból, vagy más, egyenesen az ő szolgálatára és dicséretére irányuló dolgok miatt.
Végül vigasznak nevezem a remény, a hit, a szeretet minden gyarapodását és minden benső örömet, amely a mennyei dolgok felé és saját lelke üdvözítésére hívja és vonzza az embert, miközben megnyugtatja és megbékélteti lelkét az ő Teremtőjében és Urában.

317. — Negyedik szabály: a lelki vigasztalanságról. Vigasztalanságnak nevezem a harmadik szabályban foglaltak teljes ellentétét: a lélek elsötétülését, zavarát, az alacsony és földi dolgok felé való vonzódását, a különféle zaklatásokból és kísértésekből származó nyugtalanságot. Mindez hitbéli elsötétülésre vezet, remény nélkül, szeretet nélkül. Ilyenkor a lélek egészen restnek, lanyhának, szomorúnak, Teremtőjétől és Urától mintegy elszakadva érzi magát. Amint ugyanis a vigasz ellentétes a vigasztalansággal, Ugyanúgy a vigaszból származó gondolatok is ellentétesek a vigasztalanságból származó gondolatokkal.

318. — Ötödik szabály: A vigasztalanság idején sohase változtassunk, hanem szilárdan és állhatatosan maradjunk meg azoknál a feltételeknél, elhatározásoknál, amelyeket az ilyen vigasztalanságot megelőző időben tettünk; vagy annál az elhatározásnál, amelyre a megelőző vigasztalás idején jutottunk. Mert amint a vigasz idején inkább a jó szellem vezet bennünket és irányít tanácsaival, úgy a vigasztalanságban inkábba gonosz szellem; az ő tanácsaival pedig nem találhatjuk meg a helyes döntésre vezető utat.

319. — Hatodik szabály: Bár a vigasztalanság idején nem szabad megváltoztatnunk jó feltételeinket, az azonban nagyon hasznos, ha a vigasztalatlanság elleni küzdelemben mi magunkat változtatjuk meg erőteljesen. Így pl. azáltal, hogy jobban kitartunk az imádságban, elmélkedésben, gyakran végzünk önvizsgálatot és valamilyen alkalmas módon vezeklünk.

320. — Hetedik szabály: Aki vigasztalanságban van, fontolja meg, hogyan hagyta őt az Úr próbatétel végett természetes képességeire, hogy az ellenség különféle zaklatásainak és kísértéseink ellenálljon. Mivel hogy ellen tud állni az isteni segítséggel, és ez a segítség mindig megmarad számára, még ha világosan nem is érzi. Mert ha az Úr meg is vonta tőle a nagy buzgóságot, a kiáradó szeretetet és a hatékony kegyelmet, mégis az a kegyelem, ami az örök üdvösségre elég, megmarad számára.

321. — Nyolcadik szabály: Aki vigasztalanságban van, arra törekedjék,” hogy kitartson a türelemben, ami éppen az ellenkezője az Őt érő zaklatásoknak. Gondoljon arra is, hogy hamarosan vigaszban részesül, közben pedig tegyen meg minden tőle telhetőt a vigasztalanság leküzdésére, ahogyan a hatodik szabályban mondottuk.

322. — Kilencedik szabály: Annak, hogy vigasztalanságban vagyunk, három fő oka van:
Az első: mert lanyhák, restek és hanyagok vagyunk lelki gyakorlatainkban és így a magunk hibái miatt hagy el bennünket a lelki vigasz.
A második: mert az Úr megpróbál bennünket: mennyit érünk és mennyire tartunk ki az ő szolgálatában és dicséretében a vigaszok és felfokozott kegyelmek oly nagy zsoldja nélkül.
A harmadik. hogy igaz belátást és ismeretet adjon nekünk, ami által bensőleg érzékeljük: nem tőlünk függ a nagyfokú áhítat, a bensőséges szeretet, a könnyek, sem bármilyen más lelki vigasz megszerzése vagy megőrzése, hanem minden Istennek, a mi Urunknak ajándéka és kegyelme.
Végül, hogy ne rakjunk fészket idegen dologban oly módon, hogy értelmünket valamiféle gőggel vagy hiú dicsőséggel áltatva magunknak tulajdonítsuk az áhítatot vagy a lelki vigasznak egyéb megnyilvánulásait.

323. — Tizedik szabály: Akinek vigaszban van része, gondoljon arra, hogyan viselkedik majd a jövőben bekövetkező vigasztalanságban. Gyűjtsön új erőt arra az időre.

324. — Tizenegyedik szabály: Az, aki a vigasz állapotában van, igyekezzék tőle telhetően megalázkodni és magát kicsinnyé tenni. Gondoljon arra, hogy milyen gyámoltalan is tud lenni a vigasztalanság idején, ilyen kegyelem vagy vigasz nélkül. Viszont, aki vigasztalanságban van, gondoljon arra, hogy sokra képes a kegyelemmel, amely elegendő arra, hogy összes ellenségének ellenálljon, Teremtőjéből és Urából merítve az erőt.

325. — Tizenkettedik szabály: Az ellenség úgy viselkedik, mint egy asszony. Az erővel szemben gyenge, de erős, ha engedékenységre talál.
Az asszonynak ugyanis, amidőn valamely férfivel veszekszik, az a szokása, hogy bátorságát veszti és elmenekül, amikor az ember bátran szembeszáll vele. Ellenkezőleg, ha a férfi bátorságát vesztve menekülni kezd, az asszony haragja, bosszúja és dühe nőttön-nő és többé nem ismer határt.
Hasonlóképpen, az ellenségnek az a tulajdonsága, hogy erőtlenné válik és bátorságát veszti, s kísértései megfutamodnak, ha az, aki gyakorolja magát a lelki dolgokban, bátran szembeszáll az ellenség kísértéseivel, és azoknak homlokegyenest az ellenkezőjét csinálja. Viszont, ha félni kezd és bátorságát veszti a kísértések elviselésében, nincs olyan dühöngő fenevad a föld hátán, mint az emberi természet ellensége, midőn elvetemült szándékát oly ádáz gonoszsággal akarja végrehajtani.

326. — Tizenharmadik szabály: Az ellenség Úgy viselkedik, mint egy álnok szerető. Titokban akar maradni s fél a lelepleződéstől.
Az álnok ember ugyanis, midőn hitegetéseivel valamely jó apának a leányát vagy jó férjnek a feleségét elcsábítani próbálja, azt akarja, hogy szavai és rábeszélései titokban maradjanak. Azért nagyon nincs kedvére, amikor a leány apjának vagy a feleség a férjének feltárja az ő álnok szavait és gonosz szándékát, mert könnyen átlátja, hogy nem hajthatja végre megkezdett művét.
Ugyanígy az emberi természet ellensége, amikor belopja cseleit és rábeszéléseit az igaz lélekbe, azt akarja és azt kívánja, hogy azokat titkon fogadja be és titokban tartsa. Nagyon nincs tetszésére tehát, amikor a lélek feltárja azokat jó gyóntatójának vagy más lelki embernek, aki ismeri a kísértő csalárdságait és gonoszságait. Megérti ugyanis, hogy megkezdett gonoszságát nem viheti véghez, mert nyilvánvaló csalárdsága lelepleződött.

327 — Tizennegyedik szabály: Az ellenség úgy viselkedik, mint valamely hadvezér: meghódítani és elrabolni akarja, amit megkíván.
A hadvezér, egyben a sereg parancsnoka, először ugyanis tábort üt, kikémleli a vár erősségét s védelmi állapotát és csak azután, a leggyengébb oldalán támadja meg.
Hasonlóképpen, az emberi természet ellensége is körüljár és kikémleli minden szempontból Valamennyi isteni, sarkalatos és erkölcsi erényünket. És ahol gyengébbeknek talál és örök üdvösségünket illetően védtelenebbeknek, ott támad és igyekszik legyőzni bennünket.

 

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

13 hozzászólás

  1. Nikki

    Be9ke a hozze1m hasonlf3 hnlaadf3knak! Me9g szerencse, hogy be1rddal fogok indulni! Most legale1bb tudom, hogy folyamatosan kapkodhatom a szememet, ha egy ve9rtbe csomagolt e1llat kf6zeledt fele9m! Aze9rt reme9lem, nem fog a je1te9k azzal telni, hogy konfliktusokat okozok, kezelek e9s e9lek e1t!Na pededededsz!

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.