Register
A password will be e-mailed to you.

► Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet élete
.
A csönd a belső élet középpontjában
.
Ez a kérdés, melyet a kármelita Erzsébet nővérnél vizsgálunk, nem is olyan aprócska dolog, mely csak az ő lelkiségét érintené, sőt, épp ellenkezőleg: a csend mindannyiunk belső életének kerete és sorsa.
.
« Minden filozófiai műnek –írja Joseph Rassam, – annyinak kellene lennie az értékének, amennyire közel visz a csendhez.». Ez minden lelkiségi teológiára igaz, még inkább a misztikus teológiára. Ennek a fiatalon elhunyt kármelitának az egészen rövid szemlélődő élete a legszentebb bizonyíték erre. Szent bizonyíték! Ebben az esetben így kell fogalmazni. A léleknek, aki a Szeretettel vágyik találkozni, csendben kell lennie. A csend maga a feltétele és a támasza a lélek áhítatának. Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet jó példája ennek az áhítatnak. Nem is ad más gyakorlati tanácsot nővéreinek ahhoz, hogy elkezdjék a misztikus életet, minthogy végezzenek áhítatgyakorlatokat. Ez ügyben maga is a Szent Szűz és a misztikus doktor iskoláját járja, de ezt evidenssé is teszi az életével, vagyis hogy a csöndnek van egy másik fontos aspektusa is: a csönd lehet isteni küldetés is. Hm. Nem ez-e a teológusok és a szentek szerepe? Fénysugárként megcsillanni azon a kristályon, amit igazságnak hívnak? 

A csönd, mint égi küldetés

Erzsébet nővér nem elégszik meg azzal, hogy éli a csöndet, sem hogy elmondja, milyen fontos a csönd, hanem egyenesen küldetésének tartotta, hogy tanítsa rá a lelkeket egész az örökkévalóságig, de legalábbis Krisztus második eljöveteléig. Bízva abban, hogy ő is részt vett a rá bízott lelkek üdvösségének munkálásában, így ír pár nappal a halála előtt: « Úgy tűnik nekem, hogy az Égben az lesz a küldetésem, hogy lelkeket vonzzak, azzal, hogy segítek nekik kilépni önmagukból, hogy rátaláljanak Istenre, egy egészen egyszerű mozdulattal, és őrizvén egy nagy és mély csendet a bensőjükben, mely lehetővé teszi Istennek, hogy beléjük hatoljon és Önmagába változtassa őket.».

Ebben a mai zajos világban Erzsébet nem éppen munka nélküli, ő tehát így válaszol VI Pál pápa felhívására: « Szülessen meg bennünk a csönd tisztelete, a léleknek ez a bámulatos ajándéka".

Figyeljük meg Isten ellentmondásos humorát, amikor a csend tanítómesteréül egy olyan valakit választott, akit « Dicsőítésnek » neveznek! « A Dicsőség Dicsőítése – ez Erzsébet nővér mennyei neve! Próbáljunk meg rávilágítani, hogyan ad Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet élete és spirituális doktrinája döntő súlyú szerepet a csöndnek a misztikus életben, olyannyira, hogy ez vált a szent küldetésévé is!

A csend szeretete elvezet a szeretet csendjébe
.
A "Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet lelki tanítása" című könyvében Philipon atya a csend 3 formáját különíti el Erzsébetnél: külsőt, belsőt, és az isteni csöndet, ez utóbbiban utalva Keresztes szent János írásaira is. Megkockáztatok egy másik besorolást is, merthogy a csönd két lehetséges forrását tekintve származhat emberi erőfeszítésből is, avagy Isten természetfeletti munkálkodásából. A csend e két formája egyszerre foglalja magában a külső és belső csöndet is, és szerető társaik az előrehaladott belső életnek. Az Avilai Teréz iskolájából való, a Gyermek Jézusról nevezett Marie Eugène atya fejti ki: az első féle csend az első három Lakáshoz kapcsolódik, a második a negyedik Lakástól kezdődik.
.
Az utolsó Lelkigyakorlat Második Elmélkedése
.
Boldog Erzsébet elmélkedéseket írt lelkigyakorlataihoz, és utolsó lelkigyakorlatának második elmélkedését Philipon atya ekként nevezte el: « Laudem Gloriae ». « Kisebb misztikus csúcs ez, Erzsébet doktrinájának kvintesszenciája». Ezt a meditációt két további részre oszthatjuk, ezek az írásformában is szét vannak választva, a tartalomtól függetlenül.

Az első rész azt tartalmazza, hogy mit jelent a lélek számára a csendben maradás, a második rész már nem a hogyanról szól, hanem az áldásos következményekről. A Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébetnél található kétféle csendet itt ő úgy jellemzi: aktív és passzív. Az első olyan, mint egy aszketikus gyakorlat, mint egy akarati tett, mely a misztikus élet megkezdésének fontos belépője. A második már a két szerelmes egyesülése, mintegy feltörése a misztikus belső életnek. 

« A csend szeretete a szeretet csendjéhez vezet ». A csend szeretete különbözik a szeretet csendjétől, ez evidens, hacsak nem figyelünk fel a "valahová vezet" szócskára. ; tehát van egy kiindulási pont, a csend szeretete, és egy érkezési pont: a szeretet csendje. És az első emberi, a második már isteni állapot. Mit jelentsen ez?

1- « A csend szeretete » avagy az ember csöndje

A csendet szeretni akarati tett, mert szeretni egyenlő azzal, hogy akarunk szeretni. Ez olyan, mintha egy boldog pár esküvőjének éjjelén, a friss férj a közös élet megkezdésekor, kissé filozófikus és átszellemült hangulatban, így szólna fiatal hitveséhez: « Nem azért vettelek el, mert szeretlek, hanem mert szeretni akarlak ». A férjénél kevésbé ábrándos ara erre könnyekben törne ki, és az egész filozófiából csak annyit értene, hogy rosszul esik neki, aminek rögvest hangot is ad. Ez a pár életük hátralevő részében megtanulja egymást szeretni, és főleg, megérteni.

Hogyan is éljük hát meg ezt a csendet, mit kell tennie a léleknek, hogy belelépjen, és főleg hogy benne maradjon? Mert, miképpen az imában is, sokan nekifognak, de kevesen tartanak ki benne. « Az én lelkem szüntelenül a kezeim között van », /118. Zsoltár 109 vers/. Erzsébet a « Laudem Gloriae », a Dicsőség dicsőítésével kezdi ezt a lelkigyakorlatát, és hamarosan a Békességes jelenlétében és önmaga teljes birtoklásában köt ki.

« Önmagunk teljes birtoklása »
.
« Önmagunk teljes birtoklása » íme egy kívánatos életprogram annak a léleknek, aki Istenhez vágyakozik. Itt kezdődik a csend szeretete, amiről az imént beszéltünk. Isten finomságát jelzi, hogy Ő mindig vár tőlünk egy jelre, mellyel engedélyezzük számára, hogy közeledjen hozzánk. Az akarat szolgáltatja az erőt ahhoz, hogy haladjunk az Istennel való egyesülés útján, ahogy a Kármelita Regula mondja: « A ti erőtök a csöndben lesz ».
.
Ha a kármeliták fegyvere az ima, úgy az erő, ami segít nekik forgatni ezt a fegyvert, a csend. « Egy kármelita élete a csend » (levél lánytestvérének, 1901 október). Ez minden szemlélődő élete. Erzsébet már akkor tudatában volt a csend hatalmának, amikor még a világban élt. Ezért minden lehetséges helyzetet kihasznált a csendre, és igyekezett kimenekülni a világi életből, hogy egyesüljön Kedvesével. Később ezt tanácsolja édesanyjának: « Majd pénteken, a vonaton, ne felejts el imádkozni, ott nagyon jól lehet, még emlékszem…» (levél édesanyjához, 1906 július).

« Összeszedni minden képességünket »

Hogy belépjünk a csendbe, ehhez minden erőnkre és képességünkre szükség van, hogy « egyedül a szeretettel való foglalatosságokban gyakoroljuk magunkat ». Igen, a szeretet annak a léleknek a gyakorlata, aki még nincs hozzászokva az áhítathoz. Ha a lélek könnyen szórakozottá válik, egy kamaszhoz hasonlít, aki tele van szenvedéllyel, anélkül, hogy belekóstolna az igazi szeretetbe. Olyan, mint egy Gyermek az első áldozásakor, akit az Úr kiválasztott rá, hogy később a hitvesévé tegye, és ő tanítsa majd a többieket szeretni. Első gyónásától és első áldozásától kezdve Erzsébet harcba száll a csendért, és kitartóan küzd érte tizennyolc éven át.

« Teljes lényünkkel egyesülni »

« Minden erőnkkel » és « teljes lényünkből eggyé válni », találkozni az Egyetlennel, az Egyedülivel, és Eggyé válni Vele.

A Szentháromság egység, « felséges Egység », békés és csendes (egy ősi liturgikus himnusz szerint). « Ha valaki megkérdezné, hogy mi az az Egység, mondta Zénon d’Elée, azt felelném, hogy az a minden. » Igaza volt : az emberi szívet szétszaggatják szenvedélyei, akaratát szétszaggatják hajlamai, és intellektusát a sokféle igazság – így telik az ember élete azzal, hogy próbálja megérteni a világot és önmagát. 

Etimológiailag a « megérteni » az « magával ragadni », a sokféleségből egységet létrehozni. Ezért futnak a misztikusok az Abszolút felé, afelé, aki EGY, hogy megtalálják benne az egység békéjét és csendjét. Sőt a szentség maga is egyszerűség, hogy a világot egyetlen tekinteten át látjuk, a szeretet tekintetén át. Csak egyetlen egyszerű tekintetünk legyen, ami lehetővé teszi a fénynek hogy ragyogása átjárjon minket.

Erzsébet engedi, hogy megégesse a szeretet napjának sugara. A lelkekre sugárzó fény szimbóluma nagyon gyakori a misztikusoknál, és világosan mutatja, hogy a megszentelődés munkája elsősorban abból áll, hogy befogadó állapotban legyünk, vagyis csendben. Egység, egyszerűség, csend… íme, a belső béke egyik kimeríthetetlen forrása, ami a « lecsendesülésben, a képességek kikapcsolásában, a lét egységében » válik valóra. (Lelkigyakorlat 10. napja)

>> Csendben élni – a világban

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.