Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

A minap egy pókerasztalnál ülve megint szembesültem az általános, de nagyon rosszindulatú és sértő előítélettel, mely szerint a papokra bármiféle módon jellemző lenne a kiskorú gyermekekkel szembeni szexuális bántalmazás. Mindezt egy személy akként mondta, hogy „akár elmehetnél a Vatikánba is, ott lehet kiskorúakkal kufircolni”, majd átült egy másik székre, mert „az előzőn mindig rossz lapokat kapott”. Most tehát nem egy olyan személy szavait akarom vizsgálni, aki Istenben nem, de egy ostoba babonában hisz (ti. a másik széken sem fog nagyobb arányban jobb kezdőkezeket látni), hanem arra mutatnék rá, hogy a médiában előszeretettel bemutatott álláspont mennyire valós.

Bár tudományos kutatások is bizonyították, hogy a cölibátus nem okoz perverziókat és egy logikailag is levezethető (ha a szexmegvonást egy pap nem bírja, kereshetne magának felnőtt társat, nem fog ettől még a gyermekekhez vonzódni), mégis a közvélekedés a római katolikus egyházzal hozza összefüggésbe a visszaéléseket. Éppen ezért a katolikus papságon keresztül, független források által mért számadatok alapján igyekszünk megállapítani, hogy mi az igazság. Pedofil papok aránya az egyházban – statisztikák alapján.
.
A világ férfitársadalmának mintegy 0,008%-a lehet katolikus pap. A 2011-es Pápai Évkönyv szerint 2009-ben alig több mint 410 000 egyházmegyés pap, illetve szerzetes élt a világon. A gyermekmolesztálással kapcsolatos ügyek esetében nehézséget jelent, hogy az iratok leggyakrabban csak arról szólnak, hogy a tettet „egyházi személy” követte el, mivel azonban a Katolikus Egyháznak akár világi tagjai is lehetnek, nem tudjuk pontosan megmérni, hogy hány eset köthető valóban a papokhoz. Az bizonyos, ha minden fölröppent hírt valósnak ítélünk, és valamennyi egyházhoz kötődő visszaélést a klérus (papság) számlájára írunk, akkor a papok 1%-a lehet érintett ezekben az esetekben. Azt is figyelembe kell venni, hogy ebbe beletartozik például egy fiatal, 22 éves diakónus (még nem fölszentelt áldozópap!) és 17 éves leány románca is, még akkor is, ha a ruhát le sem vették. Valódi pedofil cselekedet tehát mindezek 10%-a lehet, tehát egész pontosan a papság 0,1%-a lehet érintett. Ez a teljes egyházon belül (a jelenlegi papságot figyelembe véve) nincsen 450 személy.

A statisztikák szerint öt pedofil esetből négy a családon belül történik meg, tehát mindössze az esetek 20%-ában nem egy családtag érintett. Ezen 20%-on belül pedig a leggyakoribb a táborokban, iskolában történő molesztálás. Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

A kriminálpszichológia szerint lehetséges, hogy a hetvenes években is még jellemző szigorú egyházi nevelésben előforduló testi fenyítés, például pálcázás mosódott össze a gyermekbántalmazással, és ma ez a fogalom a pedofíliával. Jó tudni, hogy a 2000-es években az egyház a főbűnök közé emelte a gyermekbántalmazást.

Fent: Papszentelés a Római Katolikus Egyházban

Érdekes, de kutatástól függően 2–10-szer több molesztálás köthető protestáns lelkészekhez, mint katolikus papokhoz. Mivel az emberek többsége nincsen tudatában, hogy külön valláshoz köthetők a papok és lelkipásztorok, minden ilyen esetet egy véka alá vesznek, és a cölebsz életmóddal igyekeznek magyarázni. Egy amerikai kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a papok között 2% esélye van valamilyen szexuális visszaélésnek, míg a tanárok között 5%. A jóval több tanár és magasabb arányszám miatt logikusnak tűnne, ha a viccek és a média rémisztő hírei a pedofil tanárokról szólnának, de mégis az a tapasztalat, hogy az efféle viccelődést nagyobb arányban szenvedik el egyházi személyek.

Ha figyelembe vesszük, hogy az érintett esetekben sokszor nem is fölszentelt papok, hanem más világi egyházi személyek lehetnek érintettek, a számok még jobban zsugorodhatnak, erről azonban nincsen ismert pontos adat.

Vannak azonban adatok rabbik, imámok, sőt buddhista szerzetesek által elkövetett szexuális, pedofil jellegű visszaélésekről is. Ez arra mutat rá, hogy vallásfüggetlenül megjelenhet nagyon elszigetelt esetekben a jelenség, ahogyan a hétköznapi életben is.

Amikor azt látjuk, hogy valaki mindenképpen azt kívánja bizonyítani, hogy a papok semmit sem tesznek, sok pénzt keresnek vagy éppen szexuális visszaéléseket követnek el, vizsgáljuk meg, az illető ismer-e egyáltalán papokat, valamint milyen érdekből mondja ezt. Valószínűleg semmiféle bizonyíték vagy hiteles statisztikai adat nem lesz a birtokában, a gyűlöletből vagy meg nem értésből született dühös érvelést azonban egy gondolkodó embernek el kell utasítania. Mert más a keresztényüldözés és más a tényeken alapuló érvelés. Aki pedig egy kisgyermeket bántani tud, annak azt üzenhetjük, amit Krisztus is: jobban jár, ha követ a lábára kötve a vízbe ugrik.

 


Kérjük, támogasd munkánkat, mert

> a metropolita.hu önfenntartó
> és semmilyen külső támogatásban NEM részesül

Ft
Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

7 hozzászólás

  1. Anya

    Sajnos így van a média kevés esettől eltekintve rosszindulatú a papsággal szemben, szinte csakis a negatív dolgokról tudósít. Közeli hozzátartozóm egyházi ember, kissé nekem is van betekintésem a mindennapjaiba, rengeteget ” dolgoznak” ezt csak az látja aki ismer papokat.

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.