Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

<< Bevezető a JÉZUS BENSŐ ÉLETE c könyvhöz, a kinyilatkoztatás körülményei és elfogadása

< Megostoroznak 

Tövissel koronáznak

A pokoli fúriák nagyon meg voltak zavarodva, amikor látták bennem ezt a nagy erőt, türelmet és szelídséget, s nem tudták felfogni, honnan jön az. Azt mondták:

– Ez nem pusztán ember. Ha csak ember volna, nem tudna ennyit szenvedni. Az Isten Fia talán? Sose lehetséges, hogy egy Isten alávesse magát ennyi szenvedésnek és ennyi sértésnek. De akkor kicsoda? – mondták.

Hogy kiderítsék, újabb kínokat találtak ki és sugalltak a hóhéroknak, mondván:

– Végül csak ad valami jelet, hogy megtudjuk, kicsoda. Valóban ösztönözték a hóhérokat, hogy még jobban kínozzanak engem. Míg azok, akik megostoroztak, tréfát űztek belőlem, mások elmentek és koronát készítettek a leghegyesebb tüskékből. Egyesek pedig hoztak egy régi, szakadozott bíborköpenyt. A farizeusok adták ezt a tanácsot, nekik pedig a pokoli ellenség sugallta, hogy gúnyból öltöztessenek fel királyként, mert azt mondták, hogy királyuk akartam lenni. Azt akarták, hogy a királyhoz hasonlítsak, hogy mindnyájan megvessenek, s így vezessenek engem Pilátushoz, királyként, de ahogy ők értékeltek, azaz képzelt, gúnykirályként. Valóban, miután megtalálták a bíborköpenyt, és kialakították a hegyes tövisekből a legdurvább koronát, nevettek rajta, ugrándozva és tapsolva újabb és fájdalmas találmányuknak. A gonoszoknak senki sem engedte meg, hogy ily kegyetlenül bánjanak velem, de megengedettnek tartottak mindent irányomban, mert az írástudók és farizeusok az ő oldalukon voltak.

Egyedül voltam, senki sem volt az én oldalamon, egyetlen egy sem akadt, aki megvédte volna ügyemet, aki megrótta volna őket nagy kegyetlenségükért. Pedig a városban sok emberrel tettem jót, sokan követték még tanításomat. A farizeusoktól való félelmükben azonban mindezek visszavonultak.

Láttam akkor azokat, akik sokat fognak szenvedni anélkül, hogy lenne valaki, aki részvéttel volna irántuk. Fájdalmaikban és kínjaikban teljesen magukra lesznek hagyva. Nagy keserűséget éreztem ezért. Kértem az isteni Atyát, vigasztalja meg őket kegyesen, védje meg és szabadítsa meg őket. Láttam, hogy az Atya megteszi a legnagyobb gondviseléssel. Láttam az azok számára előkészített jutalmat is, akik így szenvednek. Hálát adtam ezért az isteni Atyának.

A bíborköpeny

Miután a gonoszok mindent elkészítettek ahhoz, hogy gúnykirályként felöltöztessenek, egy másik helyiségbe vezettek. Megparancsolták nekem, hogy újból vegyem le ruhámat, amelyet a megalvadt vér teljesen rám ragasztott Nagy szomorúságot éreztem amiatt, hogy újból le kell vennem ruhámat. Ismertem a kínt is, amit újból érezni fogok. Felajánlottam mindent az Atyának. Kész voltam megtenni mindent. Segítségét kértem, és nehezen, nagy fájdalmak között levettem a ruhát. Rám tették a rongyos bíborköntöst.

Amikor levettem ruhámat, felajánlottam ezt a fájdalmat az Atyának. Kértem, adjon testvéreimnek, főleg követőimnek erőt és kegyelmet, hogy megfosszák magukat az önszeretettől, a test és vér szeretetétől, hogy gyorsan követhessenek engem az általam járt és tanított úton. Láttam, hogy ehhez rendkívüli kegyelemre van szükségük, és különösen is kértem ezt számukra az isteni AtyátóI.

Láttam, hogy az Atya megadja. Láttam mindazokat, akik felhasznáIják azt. Elviselt fájdalmamra kértem az Atyát, vigasztalja meg őket ebben a lemondásban. Láttam, hogy az Atya megteszi. Helyettük is hálát adtam neki ezért. Keserűséget éreztem azonban, amikor azok nagy számát láttam, akik nem használják fel ezt a kegyelmet.

Fejemre teszik a koronát

Amikor felvettem a bíborköpenyt, az is sebeimhez tapadt. Leültettek, hajamat húzva és ütlegelve. Nem azért ültettek le, hogy pihenjek, hanem saját kényelmük miatt, hogy fejemre tehessék a töviskoronát. Azt úgy készítették el, hogy beborította egész fejemet.

Szomorúan láttam a számomra készített gyötrelmet. De azzal a szeretettel, amivel szenvedtem, azonnal mindent örömmel vállaltam. Mindig kértem azonban az Atyát, segítsen meg, hogy minden kínzást el tudjak viselni. A bíborköpenyben ülve fejemre tették a töviskoronát, és részben a vaskesztyűkkel, részben botokkal, nagy erővel fejembe nyomták. Az átfúrta homlokomat, halántékaimat és egész fejemet. Oly éles volt a fájdalom, hogy belehaltam volna, ha Atyám nem tartott volna életben. A velem egyesült istenség szolgált arra, hogy életben tartsa testemet, és erőt adjon a szenvedéshez.

Ez a nagyon fájdalmas megkoronázás egész testemet éles fájdalommal, töltötte el. A fejembe nyilalló nagyon fájdalmas döféseket mindenütt éreztem. Sebeim fajdalma élesebbé vált, minden tagom remegett a rettenetes kíntól. Megsebzett fejemről nagy bőségben folyt a vér egész testemre. Elborította szememet, számat, és nem tudtam letörölni, mert kezem meg volt kötve. Nem haltam bele, de elszenvedtem a kínhalál fájdalmait. Ha istenségem nem tartott volna életben, meghaltam volna. Megkoronázásomkor ismét meghívtam testvéreimet, hogy jöjjenek, és szemléljenek. Lássák, mennyit szenvedek irántuk való szeretetből, milyen sokba kerülnek nekem bűneik. Láttam mindazokat, akik szemlélnek és követnek engem, és részvéttel lesznek szenvedéseim iránt. Ezek számára sok kegyelmet esdettem ki az isteni Atyától. Láttam azokat is, akik eljönnek, de csak azért, hogy még inkább gyötörjenek, amint a kegyetlen zsidók tették, akik sokszoros megbántásukkal növelték fájdalmaimat. Kértem az isteni Atyát, bocsásson meg nekik.

Amikor az éles szúrásokat éreztem. megjelentek lelki szemem előtt mindazok, akik kevély és méltatlan gondolataikkal leginkább okai voltak éles fájdalmaimnak. Szomorúan láttam, hogy semmi részvéttel sem voltak irántam, aki annyit szenvedtem értük ezzel az éles fájdalommal. Szenvedést okozott nekem az is, hogy megbántották az isteni Atyát. Felajánlottam neki magamat ezek között a fájdalmaim között.
.
Láttam, hogy az Atya haragszik a bűnösökre. Kértem, csillapodjék le haragja, szenvedésemre való tekintettel, amelyet felajánlottam Neki engesztelésül minden sértésért, amiben részesítik. Atyám megenyhült. Utána a hozzám hűséges lelkek felé fordultam. Mindegyikük jelen voltak gondolataimban. Meghívtam őket, kövessenek és utánozzanak engem fájdalmaimban. Láttam mindazokat, akik sokat fognak szenvedni szeretetemért. Részvétet éreztem irántuk. Kértem az isteni Atyát, jutalmazza meg őket bőségesen azért, mert sokat szenvedtek irántam való szeretetből. A tagjaimban érzett szenvedésre is kértem Őt, és arra is, amit a kegyetlen megkoronázáskor fejemben éreztem, hogy adja meg minden testvéremnek, a titokzatos tagoknak, akiknek én vagyok a Fejük, a bűnbánat és részvét érzelmét. Láttam, hogy az Atya megadja. Láttam azt is, hogy mindazok, akik mint tagjaim, egyesülnek majd velem, Fejükkel, érezni fogják az igazi és szívbeli bánat és részvét érzelmét.

Keserűséget éreztem azonban, amikor láttam azok nagy sokaságát, akik mint Testemről bűneik által levágott tagok, nem éreznek sem bűnbánatot, sem részvétet szenvedéseim iránt. Nagyon elszomorított kegyetlenségük és hálátlanságuk. Akkor kegyelmet kértem az isteni Atyától minden testvérem számára, akik menekülni akarnak a bűntől. Segítse őket isteni kegyelmével. Adjon nekik erőt ahhoz, hogy ellenálljanak minden rossz, kevély, és bosszúálló gondolatnak, és mindannak, ami Őt megbántaná. Láttam, hogy az Atya készségesen megadja nekik ezt a kegyelmet. Láttam mindazokat, akik felhasznáIják. Hálát adtam ezért az isteni Atyának.

Keserűséget éreztem azonban mindazok miatt, akik nem használják fel a kegyelmeket. Láttam azok sokaságát, akik ezen a téren mindenféle bűnt elkövetnek, minden gátlás nélkül, egyáltalán nem törődve a sok súlyos bűnnel, amelyekbe gondolatban állandóan beleesnek. Nagyon nagy volt szívem fájdalma és keserűsége ezek miatt a súlyos bűnök miatt! Az Atyához fordultam, és kértem Őt nagy fájdalmamra, adjon
kegyesen új megvilágosítást és nagyobb kegyelmet ezeknek. Láttam, hogy az Atya megteszi, és néhányan közülük felhasználják azokat, és megtérnek. Ezért hálát adtam Atyámnak. Keserűséget éreztem azonban azok sokaságának láttára, akik ezeket sem használják fel.

Nádat nyomnak a kezembe
.
Miután így megkoronázva, szomorúan és keserűségtől eltelve ültem ott, ezek a barbárok újabb sértést követtek el. Fejedelmi kormánypálcaként nádat nyomtak a kezembe, hogy így mindenben hasonlítsak a képzeletbeli gúnykirályhoz. Nagy keserűséget éreztem szívemben emiatt a gúny miatt is. Ez a nád jelképezte számomra mindazokat, akik állhatatlanok lesznek Isten szolgálatában, akikből hiányozni fog minden erény, és akik telve lesznek könnyelműséggel. Ezek a lelkek követőimnek mondják ugyan magukat, de tetteikkel nagyon távol állnak tőlem. Sokaknak okot adnak arra, hogy kinevessék és kigúnyolják az Isten szolgálatához tartozó dolgokat. Keserűséget éreztem emiatt. Atyámhoz fordultam, és kértem, világosítsa meg őket, hogy felismerjék tévedésüket. Ha már kezemben vannak, ha már követőimnek mondják magukat, akkor ésszerűen cselekedjenek. Hagyják el a könnyelműséget, és fogjanak hozzá az erények gyakorlásához.

Láttam, hogy az Atya megadja nekik ezt a megvilágosítást. Egyesek felhasználják, és ésszerűen cselekszenek. Megszilárdulnak Isten szolgáIatában és az igazi erények gyakorlásában. Ezekért háIát adtam az Atyának. Keserűséget éreztem azonban, amikor azok sokaságát láttam, akik ezt sem használják fel. Nem törődnek az isteni megvilágosítással, megmaradnak mindig nyomorúságos állapotukban, eltelve hiúságokkal, könnyelműséggel, és teljesen nélkülözve mindent erényt.

Kielégíthetetlen vágyam

Miután ezek a gonoszok így mindent elrendeztek, ocsmány módon kinevettek és kigúnyoltak, hamis királynak nevezve. Azt mondták:

– Most igazán király vagy, amint annak is hirdetted magadat!

Valójában igazat mondtak, mert a világon nem akartam mást, mint teljesíteni Atyám akaratát, elszenvedni minden kínt, hogy elégtételt adjak az isteni igazságosságnak minden bűnért, és hogy a Fájdalmak Királya legyek, hogy minden követőm példát vegyen rólam, és fellelkesüljön arra, hogy sokat szenvedjen annak a dicsőségnek elnyeréséért, amelyet ily nagy kínokkal és gyötrelmekkel érdemeltem ki számára.

Amikor láttam, hogy kinevettek ebben a siralmas állapotomban, azt mondtam a szívemben égő szeretethez:

– Most már légy megelégedve azzal, hogy ilyen állapotba kerültél.

Látva, hogy szeretetem vágya még most sem elégült ki, és sokkal többet kíván szenvedni, lelkesítettem magamat, hogy még több kínt és súlyosabb gyötrelmet is elszenvedjek. Atyámhoz fordulva kértem Őt, ezt mondva neki:

– Isteni Atyám! Kielégíthetetlen a szívemben égő szeretet éhsége. Mindig többet akar szenvedni, hogy megmutassa neked nagyságát. Tedd, hogy ez a végtelen szeretet, amely ennyire vágyakozik a szenvedésre, behatoljon testvéreim szívébe, és ők is vágyakozzanak a szenvedésre, hogy megismertethessék veled irántad érzett szeretetüket.

Láttam, hogy Atyám teljesíti kérésemet, és hogy mindaz a szív, amelyik magába zárja ezt a boldog tüzet, sose elégül ki a szenvedéssel, mindig újabb szenvedéseket talál ki, hogy tanúskodjék az isteni Atyának szeretetéről, és hogy utánozzon engem, Megváltóját. Hálát adtam ezért az isteni Atyának. Keserűséget éreztem azonban, és még mekkorát, amikor láttam a szívek nagy sokaságát, akik el vannak telve a világ és önmaguk szeretetével, és teljesen bezárják a kaput az istenszeretet előtt. Nem vágyakoztak másra, csak a gyönyörökre, mulatozásra és élvezetekre. Menekülnek a szenvedéstől. Szemrehányást tettem ezeknek a szíveknek, hálátlanoknak és hűtleneknek neveztem őket, mert oly távol álltak attól, hogy szert tegyenek az isteni Atya szeretetére. Az isteni Atya velem együtt annyira szereti őket, én annyit szenvedtem irántuk való szeretetből, ők azonban erre hálátlansággal és szeretetlenséggeI válaszolnak.

Mindenki kigúnyol

Amíg így ültem, sok sértésben és gúnyban részesültem a vad szolgáktól, akik sokan voltak, mert Annás, Kaifas és Heródes leghitványabb szolgái mind követtek engem, hogy gúnyoljanak és sértegessenek. Ott voltak a hóhérok, a fogdmegek és a leghitványabb népség. A farizeusok kinn álltak, egy csoportban, és szították a törvényszék szolgáit, hogy még jobban kínozzanak. Ottt is okádták rám a megvetésre méltó káromlásokat, sértéseket és szidalmakat.

Az ördögök nagyon fáradoztak azzal, hogy mindezeket a gonoszokat ösztökéljék. Mindig újabb dolgokat találtak ki számukra és sugalltak nekik, hogy azokkal még jobban kinozzanak engem. Rettentően ingerelte őket legyőzhetetlen türelmem, és hogy nem voltak képesek kideríteni, hogy valóban Isten Fia vagyok-e. Nagyon gyanakodtak erre a jelek miatt, amelyeket bennem láttak. Nem tudták azonban visszatartani magukat attól, hogy saját gonoszságuknak és hitványságuknak megfelelő módon viselkedjenek, amellyel mindenkit igyekeztek rávezetni a rosszra: egyszerre rettegtek attól, hogy valóban én vagyok a Messiás, de gyanakodtak is erre. Mégis ösztönözték a törvényszék szolgáit, a farizeusokat, a népet, és mindenkit ellenem. Gondoskodtak arról, hogy mindenki sértegessen engem, és súlyosan megbántsa Istent az én személyemben, mert szentségemet és ártatlanságomat világosan felismerték.

Az elfajult, lázadó szellemek a kigúnyolásnak új módját sugallták a szolgáknak: jöjjön mindegyikük hozzám, és gúnyosan tiszteljenek engem, amint azt az ördögi gonoszság kitalálta. Valóban elkezdtek egyenként elém jönni, hogy királyukként üdvözöljenek. Mindenki tapsolt nekik. De siettették is őket, mert a faizeusok azt akarták, hogy mielőbb meghaljak. Ők azonban nemigen törődtek azza|, hogy időt veszítenek kínzásommal és kigúnyolásommal. Mindegyikük térdet hajtott előttem, és ezt mondták:

– Üdvözöllek, zsidók királya!

 

Gúnyolódtak rajtam, majd rám ütöttek. Egymással vetekedtek, ki tud jobban kigúnyolni. Néhányan szakállamat húzták, mások arcomba
köptek, vagy hajamat húzták, ami nagy fájdalmat okozott. Volt, aki a fülemet húzta, egyesek belém rugtak és megöklöztek. Mások bottal vertek, vagy megráztak, vagy fejemet tekerték nagy erővel. Megfogták a töviskoronát az egyik tövisnél, és forgatták, igy tekerve nyakamat mindenféle módon. Nagyon éles kínokat éreztem, amikor a koronánál fogva gyötörtek: egyesek öklükkel vállamra, mellemre, karomra csaptak, vagy bottal verték lábszáramat, végül voltak, akik a lábamra tapostak.

A legnagyobb csendben, egyetlen zokszó nélkül viseltem el mindezt, és mindent felajánlottam az isteni Atyának. Láttam, hogy szinte minden szolga keze és ruhája vörös volt már a véremtől. Nagy keserűséget éreztem, hogy drágalátos véremet szentségtörő módon kezelték és meggyalázták. Emberi értelem nem képes felfogni, mennyi ütést, sértegetést, bántalmazást és szemtelenséget szenvedtem el ez alkalommal ezektől a kegyetlenektől. Mindezt haragosan és megvetéssel tették.

Miközben így bántak velem, én mindent felajánlottam az isteni Atyának. Láttam, hogy szinte minden testvérem részt vesz valamiképpen abban, amit ezektő| a gonoszoktól kaptam. Azért felajánlottam az Atyának azt, amit elszenvedtem, mindenkiért általában, és minden egyes emberért külön-külön is, bűneik szerint. Ez kielégítette az Atyát. Ezután mindenki számára kértem az örök üdvösséghez szükséges kegyelmet. Az Atya megígérte, és meg is adta. Azonban a lelkek többsége nem használja fel, sőt megveti, tekintetbe se veszi.

Amikor láttam, hogy ezek a gonoszok így kigúnyolnak, újból megjelentek lelki szemem előtt mindazok, akiket az én szeretetem és nevem megvallása miatt gúnyolni és sértegetni fognak, és akik majd sokat szenvednek. Részvétet éreztem irántuk, és kértem az isteni Atyát, adjon nekik kegyelmet, és erősítse meg őket, hogy türelemmel elviseljenek mindent. Szenvedéseimre való tekintettel kértem ezt számukra. Továbbá kértem Őt, vigasztalja meg őket szenvedéseikben, édesítse meg azt isteni kegyelmével, látogatásával és belső vigasztalásával.  Láttam, hogy az Atya mindent hűségesen megtesz. HáIát adtam Neki és dicsértem végtelen jóságát.

Jegyesem, szívemben állandó fájdalmat és keserűséget éreztem, mert ezek, akik ily kegyetlenül kínoztak és sértegettek engem, megjelentettek képzeletem előtt minden megátalkodott bűnöst, akik majd nagyon megbántanak és sértegetnek a jövőben. Miközben a gonoszok annyira kigúnyoltak, képzeletbeli királynak neveztek, meghívtam minden testvéremet, hogy jöjjenek, ismerjenek el igazi Királyuknak és Uruknak, és imádjanak. Azzal a vággyal hívtam meg őket, hogy mindnyájan elismerjenek engem. Láttam akkor mindazokat, akik válaszolnak meghívásomra, és elismernek Királyuknak és Uruknak. Mindezeknek megígértem védelmemet és segítségemet. Felajánlottam nekik, hogy szeretettel és gondosan kormányzom őket. Isteni Atyámnak ajánlottam őket, hogy Ő viselje gondjukat.

Láttam mind azokat is, akik nem ismernek el engem Királyuknak és Uruknak, hanem nagyon megbántanak és megsértenek. Emiatt nagy keserűséget éreztem. Imádkoztam értük az isteni Atyához, hogy világosítsa meg őket, és ismertesse meg velük, mily nagy káruk lesz abból, ha más úrhoz csatlakoznak, aki tönkreteszi lelküket, engem pedig megfosztanak a nekem kijáró tisztelettől és dicsőségtől. Láttam, hogy az Atya megadja nekik ezt a megvilágosítást, isteni kegyelmével együtt, és sokan felhasználják azt. Miután felismerik tévedéseiket, bűnbánatot tartanak, visszatérnek hozzám, imádnak engem, és megvallanak Királyuknak és Uruknak. Hálát adtam ezért az isteni Atyának. Kértem Őt, adia meg nekik rendkívüli segítségét és az állhatatosságot. Láttam, hogy az Atya nagy szeretettel megteszi.

Majd ezután keserűség öntött el, amikor azok nagy számát láttam, akik nem használják fel a megvilágosítást és kegyelmet, amit az Atya oly nagy szeretettel ad nekik, hanem hátat fordítanak nekem, és másokat ismernek el királyukként és urukként. Nagyon nagy volt emiatt szívem fájdalma.

>> Halálra ítélnek
 

 
Gondold el, hogy minden újságért fizetni kell, mi is várjuk a te önkéntes adományodat, ha meg tudod engedni magadnak :-)
> a metropolita.hu NEM ENGEDÉLYEZ reklámokat
> vannak terveink új oldalak létrehozására: kifejezetten a papi hivatásról, illetve imakampány oldal, ahova beírhatjátok sürgős szándékokat és válaszhattok imaszándékot (hasonlóan az adományoldalakhoz..)
> EGYETLEN anyagi forrásunk a ti adományotok
Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük adományozási szándékát

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.