"Odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked." (Lk. 10:34-35)

Hogy úgy szeresd a felebarátodat, mint magadat, ahhoz az kell, hogy hajlandó légy kockáztatni. Sokszor csak a saját félelmeink tartanak vissza minket attól, hogy másokért tegyünk dolgokat. A félelem miatt nem vagyunk kedvesek. A legkegyetlenebb embereknek van a legtöbb félelmük. Képzeld csak el, milyen félelmei lehettek az irgalmas samaritánusnak - és mind jogos volt.

Mondhatta volna, "Mi van, ha segítek ennek az embernek, de a rablók még mindig itt vannak? Engem is kirabolnak, elveszik a ruhám, a szamaram, a pénzem."

Mondhatta volna, "Mi van, ha segítek rajta, de ez egy csapda? Felugrik, elver, elveszi mindenemet és itthagy az út mellett?" (A zsidók és a samaritánusok el voltak különítve faj, vallás és politika szerint is) vagy "Mi lesz, ha a végén még én leszek a hibás?"

Ma lehet, hogy inkább ilyenek jutnának eszünkbe, "Mi van, ha beperel?" vagy "Mi van, ha nem tudom, mit tegyek?" vagy "Mi van, ha nem tudom, mit mondjak? Mi van, ha ezentúl folyton kéregetni fog tőlem? És nemcsak ő, de majd a rokonai is a nyakamra járnak?"

Van egy nagy félelmünk, amiről nem szeretünk beszélni, de meg kell, hogy említsem. Sokszor nem akarunk más emberek problémáiba belefolyni, mert az a saját problémáinkra és fájdalmainkra emlékeztetne. Épp sikerül elnyomnunk a fájdalmainkat, nem akarjuk, hogy újra felszakadjanak a sebek.

Ezért kell engednünk, hogy Isten szeretete növekedjen bennünk, hogy úgy szerethessünk másokat, mint ahogy Isten szeret minket. A Biblia írja, "A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet". (1 Jn. 4:18a)

Mik a te félelmeid, amik visszatartanak attól, hogy másokat szeress? Hogy kezdődtek ezek a félelmek? Vidd őket Isten elé és kérd, hogy segítsen, hogy bízni tudj Benne: "Mert ha az Úrban bizakodsz, ő megőrzi lábadat a csapdától." (Péld. 3:26b)

“Mondok neked néhány dolgot, felfogóképességednek megfelelően, hogy némiképpen megértsed, milyen diadalmas volt az égbe való ünnepélyes bevonulásom, és felmagasztalásom. Egyetlen emberi lélek sem képes azt úgy megérteni, amint valójában történt.”

- Ne felejtsétek el, hogy minden erényt gyakorolnotok kell, amit tanítottam nektek, miközben veletek voltam. Viseljetek el mindent türelemmel. Így megőrzitek lelketeket, és senki sem tudja elvenni a kegyelmet lelketekből.

Meghívjuk testvéreinket, hogy imádkozzanak velünk május 18 – 26 –ig, Pünkösd előtti szombatig, a Szentlélek ajándékaiért:
• Minden papért és a Klérusért
• Szeretett pápánkért, XVI. Benedek pápáért
• Szent Egyházunkért

A kapucinusok minden elmélkedni vágyó, a Szentlélek felé fordulni akaró hívőt várnak!

A keresztény halál: az élet kezdete
Gondolatok az elmélkedéshez
A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le.
A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta […]

"Egy test vagytok sokan!"
Gondolatok az elmélkedéshez
"Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben." /II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2./
Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, […]

Tekintsetek rá nagy szeretettel. Mindenben rendeljétek alá magatokat neki. Sok nagy kegyelmet kaptok rajta keresztül. Hirdessétek az egész világnak isteni Anyaságát és szűzi érintetlenségét.

Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

Szenvedélyes, forrófejű, csupa nemes érzelem, egy mély bukás terhével. Azt tagadta meg, Akiért később szörnyű kínok között adta az életét. Ő a mi első PÁPÁNK.

Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz…