Egy kedves történet

Julian és Adrian Riester ferences laikus testvérek, akik ikrekként, néhány percnyi különbséggel látták meg a napvilágot 92 évvel ezelőtt, 2011 június 6-án néhány óra különbséggel adták vissza lelküket a Teremtőnek.
.
A buffalói születésű ikrek egyszerre léptek be a ferences rendbe és 65 éve együtt tették le örökfogadalmukat. Idejük nagy részét is együtt töltötték, együtt dolgoztak, kétkezi munkát végezve egész életükben.
.
„Mindig öröm volt őket látni, kedvesek, viccesek és szorgalmasak voltak” – mondta egyik rendtársuk, aki két évtizeden át ugyanabban a Szent Bonaventuráról nevezett kolostorban élt, ahol az iker barátok.
.
Az elválaszthatatlan ikrek 2008-tól a Floridai Szent Antal-kolostorban éltek, és a szintén e ferences szent nevét viselő kórházban hunytak el, Julian testvér reggel, Adrian testvér pedig ugyanaznap este. A halál oka mindkettejüknél szívelégtelenség volt.

„Szinte mesébe illő, ahogy távoztak – mondta egyik rendtársuk –, de ilyen volt egész életük is. Elválaszthatatlanok voltak. Mindig mindent együtt csináltak.”

Julian és Adrian a rendi nevük, eredetileg Jerome és Irving volt a keresztnevük. Mikor 1919 márciusában megszülettek, családjukban már öt gyermek volt, valamennyien lányok. Az orvos édesapa sokat könyörgött azért, hogy a lányok után végre egy fia is lehessen, és olyan jól imádkozott, hogy egyszerre kettőt is kapott, mondta egyszer Adrian testvér.

Mindkettőjüket felmentették a katonai szolgálat alól, mert egyiknek a jobb szeme, a másiknak a bal szeme volt beteg. Külön cellájuk volt a kolostorban, de a telefon melléküknek ugyanaz volt a száma, vagyis ha valaki hívta őket, mindkét szobában kicsengett.

Rendtársaik szerint Adrian beszédesebb volt, Julian csendesebb és tekintélyt parancsolóbb. Soha nem árulták el senkinek, melyikük az idősebb. Ez már örökre titok marad. Julian nézett ki inkább „nagy” testvérnek. Az ő szava volt a döntő kettejük viselkedésében. Egyszer például egy rendtársukért kimenetek a repülőtérre, aki azzal akarta meghálálni a szívességet, hogy meghívja őket egy vendéglőbe. Adrián ekkor fivérére nézett és megkérdezte: „Elmegyünk vacsorázni?” Mire Julian azt válaszolta: „Nem, hazamegyünk.” Nem volt vita, hanem tényleg hazamentek.

A két testvér most végleg hazament.
 

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Add meg elérhetőségedet, ezzel is segíted a szervezet munkáját, így tudunk értesíteni a projekt megvalósulásáról.

• Támogatás rendszeressége*
  • Havi támogatás
  • Egyszeri támogatás
• Támogatás összege*
  • 1000 Ft
  • 3000 Ft
  • 5000 Ft
  • Egyedi összeg
• Támogatás összege*
  • 1000 Ft
  • 3000 Ft
  • 5000 Ft
  • Egyedi összeg
• Egyedi összeg*
• Egyedi összeg*

• Név*
  Vezetéknév Keresztnév
• Email*
• Személyes üzenet
• *
  • Elfogadom a Támogatási, adatkezelési, és adattovábbítási feltételeket
• Az Ön által adományozott összeg
  0 Ft
• Comments
  Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Δ

Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).

Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005