Register
A password will be e-mailed to you.

<< A Megtestesülés

Miután az Igével egyesült Lelkem leszállott, hogy az anyaméh szűk terében lakjék és Testemet éltesse, abban a pillanatban azonnal éreztem mindazt a fájdalmat és szomorúságot, amelyet egy érett ítélőképességű és teljes ismerettel bíró személy ilyen "lakásban", ilyen korlátozottságban érezne. Drága jegyesem /Jézus itt Baij Mária Cecília apátnőt szólítja meg – a szerk./ Én éppúgy be voltam zárva Anyám méhébe, mint más anyák gyermekei, akik azonban ítélőképességeiktől természetszerűleg ott meg vannak fosztva. Én azonban, mint Isten, minden tudás és öntudat birtokában voltam, és Lelkem gyötrelmet érzett ebben a kényelmetlen helyzetben.

JÉZUS EMBERSZÍVÉNEK ELSŐ DOBBANÁSAI

Emberi természetemmel történt egyesülésem után nyomban mennyei Atyám imádásába merültem. Megköszöntem Neki az emberiségnek nyújtott jótettét, mert Engem, egyszülött Fiát az emberi nem megváltására ajándékozott. Imádtam Őt, és hálát adtam Neki minden értelmes teremtménye nevében. Ettől kezdve Testvérüknek nyilvánítottam ki Magamat.

Kijelentettem, hogy mindazt, amit földi életem idején tenni és szenvedni fogok, testvéreimért akarom tenni és szenvedni. Kárpótlást akartam nyújtani ezzel Atyámnak, mert ők hibákkal és hanyagsággal vannak tele.

Az első imádás és hálaadás után különös kegyet kértem Anyám számára szeretett örök Atyámtól. Ez a következő volt: ahányszor anyai méhében tartózkodása alatt megmozdulok, ő növekedjék egy-egy fokkal a megszentelő kegyelemben. Ezt a kegyelmet azért kértem, hogy még ebben a földi  életében százszoros jutalmat kapjon azért, amiért embertestemet legtisztább szívéből táplálta. Atyám a kérésem iránt nagy kegyelmesen tetszését nyilvánította. Egyidejűleg szeretett Anyámmal is tudattam ezt, hogy annál nagyobb legyen az öröme, és még nagyobb lelki gyönyörűséggel adjon Nekem, szeretett "Fiának" szállást.

Miután Atyám teljesítette kérésemet, ANyámmal egyesülve mondtam köteles köszönetet érte. De Anyámnak is köszönetet mondtam. És Istenember létemre köszönetem felette értékes és kedves volt mennyei Atyám szemében.

AZ ELSŐ GYÖTRELMEK ÉS GYÖNYÖRŰSÉGEK

Jegyesem, leírhatatlan gyötrelmet és egyidejűleg gyönyörűséget is éreztem e szorongatott helyzetemben. Tudtam, hogy Atyám akaratát teljesítem. Egy teremtmény méhében tartózkodtam, akit végtelenül szerettem, és akiben minden gyönyörűségemet találtam. Elégtételül ajánlottam fel Atyámnak azt a szenvedést, amit a szűk anyaméhben kellett nekem, az Istennek, elszenvednem, felajánlva ezt azért a szabadosságért, amellyel – Atyám akarata ellenére – annyi testvérem él.

Azokért, akiket bebörtönöztek, mert szerettek Engem, előre részvéttel viseltettem. Megígértem nekik támogatásomat és segítségemet. De az anyaméhbe beszorított állapotom szenvedését elégtételül ajánlottam fel Atyámnak, mindama szabadosságért, amelyben az emberek élnek, miközben ide-oda kószálnak a világban: hajtják a meg nem engedett élvezeteket és szórakozásokat, miközben megsértik a mennyei Atyát.

Ezt a szenvedést azokért a szerzetesekért is felajánlottam, akik unalomból hagyják el a klauzúrát, és teljesen megvetik a szabályokat. Azokért is felajánlottam szenvedéseimet, akik tetteikkel vagy vágyaikkal hágják át a szabályokat, és ama hiú és veszélyes szabadság után epednek, melyet valaha annyira megvetettek – most azonban vágyódnak rá, mert lelkük elerőtlenedett és lelkesedésük megszűnt. Kértem Atyámat, hogy korlátozottságomért és szorongatásomért legyen irgalmas hozzájuk, és ha tévedésük beismerése után helyreállítják az első lángbuzgalmukat és újból alávetik magukat a klauzúra szűk határainak és a kolostori fegyelemnek, bocsásson meg nekik.

Szorult helyzetemet különösképpen azokért a gonosztevőkért ajánlottam fel, akik hibáik miatt bírói ítélettel részesültek büntetésben, akik börtönben és bilincsek között kell sínylődniük, akiknek szűk és sötét helyiségben kell tartózkodniuk. Kértem Atyámat, hogy tekintettel szorultságomra, adja meg nekik a kegyelmet, hogy gonosztetteik engeszteléséül türelemmel viseljék el büntetésüket. Atyám mindezt elfogadta és megígérte, hogy megadja e kegyelmet, de azzal a feltétellel, ha a rabok az Ő isteni ösztönzésének és kegyelmeinek nem állnak ellent, és merevségüket, nyakasságukat és igazságos büntetőikkel szembeni bosszúvágyukat elnyomják magukban.

Láttam azokat az embereket, akik a múltban éltek, akik akkor voltak és akik az évszázadok folyamán a világ végezetéig lesznek. Láttam minden tettüket és tevékenységüket, mind a külsőket, mind a belsőket. Láttam a bűnöket, melyeket az emberek valaha elkövettek, azokat, melyeket éppen akkor követtek el, és azokat, melyeket a világ végezetéig el fognak követni. Láttam az emberek összes tökéletlenségét, hibáit, fogyatékosságait, és Isten szolgálatában való restségüket. Szomorúság és fájdalom járt át minden emberért. Felajánlottam Atyámnak életemet, és szorult helyzetemből fakadó gyötrelmeimet.

>> A szemek szenvedése

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

19 hozzászólás

  1. Sári

    Nagyon izgalmas dolog, én is gondoltam már rá, vajon Jézus mennyire volt tudatában Istenségének – mennyire volt kisbaba, és Isten.
    Ezek szerint teljes mértékben!

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.