Veres András püspök: Az isteni irgalomról

Veres András püspök, apostoli kormányzó az Isteni Irgalomról

A tanítás hanganyaga letölthető itt

Talán nem eléggé sokszor gondoltunk arra, hogy egész keresztény hitünk középpontjában az isteni irgalmasság áll, nem véletlen, hogy gyakran emlegették elődeink is, hogy Isten irgalma egyáltalán az, hogy élünk. Isten irgalma az, hogy az ember új életre születhet a keresztségben, a szentségek vételében. Mindegyik arra való utalás, ami Egyházunk központi tanítása, amire az egész húsvéti misztérium épül: Isten irgalma az Ő létének a megnyilvánulása.
.
Mi emberek törekedhetünk ennek az irgalmasságnak a megismerésére, legfőképpen azáltal, hogy igyekszünk a saját életünkben az irgalmasságot gyakorolni, az isteni irgalmasságra reflektálni, azt a magunk számára lelkileg úgy gyümölcsöztetni, hogy mások felé is igyekszünk irgalmasok lenni.
Gyakran szoktam emlegetni, hogy valójában az irgalmasság a keresztény élet legszebb virága. Miért? Azért, mert ebben sok minden kifejeződik. Egyrészt az ember tudatában van az Istentől való függőségének annak, hogy mindnyájan Isten szeretetéből, irgalmasságából létezünk.
.
Gyakran talán pietesztikus imádságoknak gondoljuk pusztán azt, amikor sokan úgy imádkoznak, hogy egyáltalán a mai nap, a mai óra az Isten irgalmasságának a csodája, hogy léteztünk, mert annyi bűnünk van. Nem szeretném ilyen sarkosan megfogalmazni, hiszen egyértelmű, hogy az ember nemcsak bűnt képes elkövetni, hanem jót is képes és kész tenni. Tehát egyértelmű, hogy Isten irgalmassága legfőképpen abban nyilvánul meg számunkra, hogy mindnyájan Isten létéből valami egészen sajátosat vagyunk képesek felismerni, vagyis hogy Isten nem a bűnös ember voltunkat tekinti, hanem az Ő szeretete kerül előtérbe, amely mindnyájunk számára éltető erőforrás, ami egyfajta új lendületet ad az ember számára, hogy törekedjen Isten szeretetében élni, Isten szeretetét valamiképpen megtapasztalni.

Nem utolsósorban azért is a keresztény élet legszebb virága az irgalmasság, mert azon túl, hogy kifejezzük Isten iránti szeretetünket, kifejeződik benne egyfajta alázat is, mégpedig annak a belátása, hogy ha csak a saját tetteink következményét kellene megtapasztalnunk, akkor bizony ezt az életet nagyon rosszá tudnánk élni. Ellenben Isten mégis irgalmas, és nemcsak a cselekedeteink következményeit kell nap mint nap megtapasztalnunk, hanem Isten szeretete, amely ezeket az esetlegesen rossz cselekedeteket is jóvá tudja tenni, tehát Isten szeretete képes a jelenünket, jövőnket szebbé formálni.

Az irgalmassággal kapcsolatban nagyon fontosnak érzem annak a hangsúlyozását is, hogy ha valóban Isten gyermekei akarunk lenni, akkor nekünk magunknak is egyre inkább hasonlatossá kell válnunk Istenhez. Jézus úgy fogalmazta ezt meg, hogy „legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes!” (Mt 5,48) A tökéletesség sajátos megnyilvánulása az irgalmasság, vagyis nekünk is ugyanazt az irgalmasságot kell gyakorolnunk embertársaink felé, amelyet Isten gyakorol felénk. Bizony erre – be kell látnunk – sokszor nem vagyunk képesek, hiszen az irgalmasság a keresztény ember számára sem magától értetődő magatartás. Lelkünkben sokszor éveken, évtizedeken keresztül hordozzuk sértődéseinket, töviseinket. Azért nem tudunk saját bűneink terhétől sem megszabadulni, mert nem vagyunk képesek a másik ember felé irgalmasok lenni.

Az irgalmasság tehát isteni tulajdonság, és ezt a tulajdonságot az Isten gyermekének, az embernek is valamiképpen el kell sajátítani, a saját életében életre kell váltani. Nem véletlen az, hogy az elmúlt egy-két évszázad Mária-jelenései, szinte kivétel nélkül mindegyik, az irgalmasságra is, az engesztelésre is felhívja a figyelmet. Egészen biztosan ebben az üzenetsorozatban kell látnunk az irgalmasság titkának is a korunkban való megjelenését, és biztos vagyok benne, hogy a szent életű II János Pál pápa nem véletlenül tette ezt az ünnepet éppen a Húsvét utáni vasárnapra. Mert, mint említettem, igazán a Húsvéthoz kapcsolódó gondolatról van szó. A Húsvét titkának megünneplése jó előkészület arra, hogy már egyre mélyebbre jussunk a lelki életben, és a Húsvét titkában felfedezzük azt a rendkívül nagy szeretetet, Isten irgalmasságát, aki által új emberré születtünk. És ezt Húsvét éjszakáján, a feltámadási szertartásban, azon belül pedig a keresztség kiszolgáltatásában, illetve a keresztségi fogadalmaink megújításában juttatjuk kifejezésre.

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Add meg elérhetőségedet, ezzel is segíted a szervezet munkáját, így tudunk értesíteni a projekt megvalósulásáról.

• Támogatás rendszeressége*
  • Havi támogatás
  • Egyszeri támogatás
• Támogatás összege*
  • 1000 Ft
  • 3000 Ft
  • 5000 Ft
  • Egyedi összeg
• Támogatás összege*
  • 1000 Ft
  • 3000 Ft
  • 5000 Ft
  • Egyedi összeg
• Egyedi összeg*
• Egyedi összeg*

• Név*
  Vezetéknév Keresztnév
• Email*
• Személyes üzenet
• *
  • Elfogadom a Támogatási, adatkezelési, és adattovábbítási feltételeket
• Az Ön által adományozott összeg
  0 Ft
• Name
  Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Δ

Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).

Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005