Register
A password will be e-mailed to you.

< Előszó
< Bevezetés

ELSŐ HÉT – Ismerjük meg önmagunkat!

(Montforti Grignon Szent Lajos Mária)
A tökéletes Mária-tisztelet
(228. cikkely)

Az első hét folyamán, azok, akik el akarják végezni ezt a felajánlást, minden imájukat és jócselekedeteiket abba fektetik bele, hogy állhatatosan kérik önmaguk megismerését, és a bánatot bűneik felett, és mindezt az alázat szellemében. Hogy ezt elérhessék, tetszés szerint elmélkedhetnek arról, ami rossz hajlamainkra vonatkozik, és hat napon át elképzelik, hogy ők most különböző rút lények, állatok: csigák, varangyok, kígyók, kecskék; vagy Szent Bernát szavairól gondolkozzanak: «Arra gondolj, ami voltál: egy kis sár; arra, ami vagy: egy szennyekkel teli edény; és arra, ami leszel: a férgek eledele.» Kérni fogják a mi Urunkat és a Szentlelket, hogy ezekkel a szavakkal gyújtsanak fényt a lelkükben: «Uram, add, hogy lássak!» (Lk 18,41), vagy ezzel: «Uram, hogy megismerjem önmagam!» (Szent Ágoston) avagy ezzel:«Jöjj, Szentlélek!»

Az olvasmány és az elmélkedés előtt:
A Szentlélek segítségül hívása
Lelkiismeret-vizsgálat. Bánat-ima…
A rózsafüzér – tanácsolt – napi elimádkozása

Az olvasmány és elmélkedés után:
Lorettói litánia
Magnificat


Első hét
ELSŐ NAP

A lelkiismeret vizsgálat egy imádság az Atyához, saját magunk megismeréséért Isten Igéjének fényében
(Egy gyakorlat életünk minden napjára)

Az erre a célra leginkább ajánlott szövegeket az evangéliumok erkölcsi olvasmányaiban és az Apostolok leveleiben találjuk: A hegyi beszéd; az apostolok tanításai (Róm 12-15; 1 Kor 12-13; Gal 5; Ef 4-5).

Szentírás
(Mt 15,10-20)
Ezután magához hívta a tömeget, és azt mondta nekik: «Halljátok és értsétek meg: Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a szájába, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert.» Akkor odamentek a tanítványai, és azt mondták neki: «Ugye tudod, hogy a farizeusok megbotránkoztak annak hallatára, amit mondtál?» Ő így válaszolt: «Minden növényt, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett, gyökerestől ki fognak tépni. Hagyjátok őket: vakoknak vak vezetői ők. Ha pedig vak vezeti a vakot, mindketten gödörbe esnek.» Péter akkor ezt mondta neki: «Magyarázd meg nekünk ezt a példabeszédet!»

Ő ezt felelte: «Még mindig értetlenek vagytok ti is? Nem értitek, hogy mindaz, ami bemegy a szájba, a gyomorba kerül, aztán meg az árnyékszékbe dobják? Az azonban, ami a szájból kijön, a szívből származik, és ez teszi tisztátalanná az embert. Mert a szívből származnak a rossz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, erkölcstelenségek, lopások, hamis tanúskodás, káromkodások. Ezek teszik tisztátalanná az embert. Az pedig, hogy valaki mosatlan kézzel eszik, nem teszi tisztátalanná az embert.»(Mt 7,1-6)

Ne ítéljetek, hogy el ne ítéljenek titeket! Mert amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak megítélni titeket is, és amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a saját szemedben meg nem veszed észre a gerendát? Vagy
hogyan mondhatod a testvérednek: engedd, hogy kivegyem a szemedből a szálkát, amikor íme, a gerenda ott van a te szemedben? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, akkor fogsz majd látni, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből! Ne adjátok a szent dolgokat kutyáknak, és gyöngyeiteket ne dobjátok a disznók elé, nehogy eltapossák azokat lábukkal, és megfordulva széttépjenek titeket.

Üzenet
(San Martino 86.1.16)
Dicsérjük az Urat, gyermekeim!
Amit kerestek, azt megtaláltátok.
Mondd meg apostolaidnak,
hogy semmi félelem ne legyen bennük!
Az Eucharisztia, Jézus az ő erejük!
Nem csupán itt, de minden templomban megtalálják Őt.
Jézus ott is várja őket,
hogy tanúságot tegyetek testvéreitek előtt.
Így tegyetek: mindenkinek mondjátok meg,
hogy a bűnöket meg kell gyónni!
Túl sokan vannak azok,
akik Jézust zavart szívvel keresik.
Mondjátok meg a papoknak is,
hogy tegyenek eleget küldetésüknek;
ők azok, akik feloldozhatnak.
Mondjátok, hogy Mária küld titeket.
Megáldalak benneteket!

Elmélkedés
(Montforti Grignon Szent Lajos Mária)
Levél a kereszt barátaihoz

(5-6. cikkely)
Valóban azok vagytok-e, ti, a kereszt drága barátai, amit nagy nevetek jelöl, vagy van-e legalább igaz vágy és őszinte szándék bennetek, hogy Isten kegyelmének segítségével a Kálvária keresztjének árnyékában és a Fájdalmas Anyával egyesülve azzá váljatok? Felhasználtatok-e ehhez minden szükséges eszközt? Ráléptetek-e már az élet igaz útjára, a keskeny és tövises útra, mely a Kálváriára vezet? Vagy talán anélkül, hogy észrevennétek, a világ széles útján jártok, mely a romlásba visz? Tudjátok-e azt is, hogy vannak olyan utak, amelyek egyenesnek és biztosnak tűnnek az embernek, de mégis a halálba vezetnek? Mondjátok meg nekem: különbséget tesztek-e az isteni kegyelem hangja, valamint a világ és természet csábító hívása között? Hallgattok-e Isten hangjára, jó Atyánkéra, aki a világnak és a testnek szolgálók miatti háromszoros kiáltása után «Jaj, jaj, jaj nektek a föld gazdagjai!» (Jel 8,13), szeretettel és kitárt karokkal kiáltja nektek: «szakadj el tőlük, én népem!», Fiam keresztjének drága barátai, szakadjatok el a világ fiaitól, kiket Felségem megátkoz, Fiam kizár (Jn 17,9) és a Szentlélek elítél (Jn 16,8-11). Óvakodjatok attól, hogy pestises katedrájukra lépjetek, és kövessétek tanácsaikat. Ne időzzetek útjaikon! Meneküljetek el a nagy, gyalázatos Babilonból, csak szeretett Fiam hangjára hallgassatok, és az Ő nyomában járjatok, mert Őt adtam nektek, hogy utatok, igazságotok, életetek (Jn 14,6) és példaképetek legyen: «Őt hallgassátok!» (Mt 17,5; Lk 9,35). Őt hallgassátok, ezt a szeretetreméltó Jézust, aki a kereszt alatt roskadozva kiált nektek: «Kövesetek engem!» (Mt 4,19). «Aki engem követ, nem jár sötétségben » (Jn 8,12). «Bízzatok, én legyőztem a világot!» (Jn 16,33).

(Krisztus követése 2/5 − 2/6))
A helyes önismeret öröme

Kell, hogy egy kevéssé tudjunk bizalmatlanok lenni önmagunk iránt, mert gyakran híjával vagyunk a kegyelemnek és a lelki érzékenységnek. Kevéske világosság van bennünk, és azt is egy-kettőre elveszítjük hanyagságunk miatt. Gyakran rá sem eszmélünk, hogy belül mily vakok vagyunk. Gyakran rosszat teszünk, s még rosszabbul mentegetőzünk. Olykor az indulat fűt, és buzgóságnak véljük. Másokat megrovunk apróságok miatt, magunkban a nagyobb hibát sem vesszük észre. Elég hamar észleljük és latra vetjük, amit másoktól szenvedünk, és oda se hederítünk arra, mit kell miattunk másnak elszenvednie. Aki a maga vétkét igazán, pontosan lemérné, az nem ítélne másról olyan keményen.

A lelki embernek − bármennyi gondja van −, a legfőbb gondja önmaga. Aki pedig lelkiismeretesen ügyel magára, annak mások megszólásától könnyű tartózkodnia. Sohasem válik belőled összeszedett, igazán lelki ember, ha nem tanulsz meg hallgatni arról, ami nem a te dolgod, és figyelmedet nem fordítod önnönmagadra. Ha egészen magadra és Istenre figyelsz, nem kavar majd föl, amit odakinn tapasztalsz. Hol vagy, ha belső jelenléted megszűnik? S bár ha mindent bejártál is, mire volt jó, ha elveszítetted önmagadat?

Békére és igaz belső azonosságra szól a rendeltetésed: kell, hogy minden mást kevesebbre tarts, és csak önmagadra ügyelj. Nagyon sanyarú helyzetbe kerülsz, ha valami mulandót nagyra becsülsz. A te szemedben semmi se legyen nagy, magasztos, kedves vagy kívánatos, csak Isten maga, vagy ami Istenre utal. Tartsd mind hiábavalónak, ami vigasztalást teremtmény nyújthat neked. Az Istent szerető lélek fölébe nő mindennek, ami Istennél alábbvaló. Egyedül Isten az örökkévaló és megmérhetetlen, a mindeneket betöltő, egyedül ő a lélek vigasztalása és szívünk igaz öröme. A derék ember dicsősége: a tiszta lelkiismeret. Legyen tiszta a lelkiismereted, és mindig jókedvű leszel.

A tiszta lelkiismeret sok mindennek elviselésére képessé tesz, és jókedvű a balsorsban is. A rossz lelkiismeret mindig félénk és nyugtalan. Nyugodtan alszol, ha szíved nem vádolhat. Különben ne örvendj, csak amikor helyesen cselekedtél. Soha sincs igazi örömük, sem belső békességük a gonoszoknak, mert «nincs békéjük az istenteleneknek» − mondja az Úr. Még ha azt mondják is: békében vagyunk, nem félünk semmi bajtól, ki merne ártalmunkra lenni! − ne higgy nekik! Mert hirtelen fölkél Isten haragja, és semmivé válnak tetteik, szándékaik pedig elenyésznek. Helyt állni a megpróbáltatásban nem nehéz annak, aki szeret: mert így helyt állni annyi, mint Krisztus keresztjében dicsekedni. Tünékeny dicsőség, amit emberek adnak, tőlük fogadunk. Az evilági dicsőséget mindig szomorúság kíséri. A jó emberek dicsősége lelkiismeretükben van, nem az emberek ajkán. Az igazak öröme Istentől ered és Istenben van, az igazságnak örvendenek. Aki az igaz és örök dicsőségre szomjazik, az nem fut az ideigvaló után. Aki pedig az ideigvaló dicsőséget keresi, vagy szívből meg nem veti, az a mennyeit bizonyosan nem becsüli eléggé.

Nagy szívbeli nyugalmat élvez, aki nem sokba veszi a dicséretet és a szidalmat. Könnyen elégedett és csöndes szívű lesz, akinek tiszta a lelkiismerete. Nem vagy szentebb, ha dicsérnek, sem hitványabb, ha szidnak, ami vagy, az vagy, és nem mondhatnak nagyobbnak, mint amekkora Isten előtt vagy. Ha arra figyelsz, mi vagy odabent, önmagad előtt, akkor nem gondolsz azzal, mit beszélnek rólad az emberek. Az ember a külsőt látja, Isten pedig a szívedben olvas. Az ember a tetteket méri le, Isten pedig a szándékokat. Aki mindig jót tesz, de ugyanakkor kevésre tartja önmagát, az alázatos lelkű ember. Aki semmi teremtett lénytől nem vár vigasztalást, az nagy tisztaságról és belső biztonságról tanúskodik. Aki semmi külső tanúságot nem keres a maga védelmére, arról nyilvánvaló, hogy egészen Istenre bízta magát. Mert azt mondja Szent Pál: «Nem az a kipróbált ember, aki magát ajánlja, hanem akit Isten ajánl.» A lelki ember állapota az, hogy bensejében Istennel járjon, és semmi külső vonzalom fogva ne tartsa.

130. zsoltár
A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
Uram, hallgasd meg szavamat!
Legyen füled figyelmes hangos esedezésemre.
Uram, ha a vétkeket számon tartod,
Uram, ki állhat meg előtted?
Hiszen tenálad a bocsánat,
hogy féljünk téged.
Benned bízom Uram.
Lelkem bízik az ő szavában;
várja lelkem az Urat, jobban, mint az őr a hajnalt.
Jobban, mint az őr a hajnalt,
várja Izrael az Urat,
mert az Úrnál van az irgalom,
és bőséges nála a szabadítás.
Ő megszabadítja Izraelt minden gonoszságától.

Katekizmus
„A bűn elsősorban Isten megbántása, a vele való közösség megszakítása. Ugyanakkor kárt okoz az Egyház közösségének is. Ezért a megtérés egyidejűleg hozza Isten bűnbocsánatát és a kiengesztelődést az Egyházzal, amit a bűnbánat és a kiengesztelődés szentsége liturgikusan kifejez és megvalósít.”

„Egyedül Isten bocsátja meg a bűnöket. Mivel Jézus az Isten Fia, önmagáról mondja: «az Emberfiának van hatalma a földön megbocsátani a bűnöket» (Mk 2,10), és Ő maga gyakorolja ezt az isteni hatalmat: «Bocsánatot nyertek bűneid!» (Mk 2,5, Lk 7,48). Sőt isteni tekintélye folytán átadja az embereknek, hogy az Ő nevében gyakorolják ezt a hatalmat (Jn 20,21-23).”

Imádság
(Szent Ágoston) – Vallomások (IX. 1,1; II.7,15)

Mi voltam és jaj, milyen voltam én?
Van-e gonoszság, melyet cselekedettel, vagy ha nem cselekedettel, szavaimmal, ha szavaimmal sem, legalább szándékkal el nem követtem? Te azonban Uram, jó voltál hozzám és kegyelmes. Megpillantottad halálom mélységét, és jobbod fenékig kiürítette szívem mocsarából romlottságom szennyét.

És mi volt e változás?
Az, hogy immár teljességgel elszakadtam mindentől, amihez azelőtt ragaszkodtam, és arra igazítottam akaratomat, amit te akartál! Jaj, hol volt annyi esztendőn keresztül akaratom szabadsága? Micsoda rejtett mélységes mélységből hívtad elő egy pillanat alatt, hogy szelíd igádba hajtsam vele nyakam, és vállamra könnyű terhedet vegyem, Segítőm, Megváltóm, Krisztus Jézusom? Szeretlek, Uram! Megköszönöm mindezt és dicsérem neved, mert megbocsátottad tengernyi gonoszságomat és elvetemült, undok tetteimet. Azt is csupán kegyelmednek köszönhetem, ha egyéb bűnöket el nem követtem. Mire nem lettem volna kapható, ha egyszer maga a bűn is annyira vonzott? Hirdetem, Uram, hogy mindent megbocsátottál, azt is, amit akaratom szerint végrehajtottam, azt is, amiben vezető kezed megakadályozott. Senki emberfia, ha csak egyszer is ráeszmél törékeny gyöngeségére, tisztaságát, ártatlansága kincsét nem tulajdoníthatja vakmerően a maga erejének, és nincs oka kevésbé szeretni téged, mintha nem volna teljes nagy szüksége a megtérő bűnösök bűneit megbocsájtó irgalmasságodra! … szeressen tehát Téged annyira, sőt sokkal jobban, mint én, mert megértheti, hogy akiben én ilyen nagy bűnök sorvadásából kimenekedtem, ugyanannak védelme alatt maradhatott ő mentes e nagy bűnök veszedelmétől.

Az olvasmány és elmélkedés után:
Lorettói litánia
Magnificat

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.