Szent Erzsébet: az igazi nőiesség November 19-e Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231) liturgikus ünnepe. „Magyarország szép nemes csillaga” a középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentje. Évszázadok óta nagy tisztelet övezi, sok nemzet saját szentjeként tiszteli. „A női eszmény megtestesülése” – írta róla Sík Sándor. . „Szent László a férfiúi eszmény legszebb példája: Erzsébet a női eszmény megtestesülése. A férfiúi eszményről elmélkedvén, Szent László példájában az erőnek és a szolgálatnak kettős fővonásában találtuk meg a legjellemzőbbet: voltaképpen ugyanez a lényege a női eszménynek is, csak a kettőnek kifejlődési iránya fordított. A férfiúi eszmény az erőből indul ki, és az erő tisztul, finomodik addig, amíg odaadássá, szolgálattá nem szellemül át. A női eszmény lényege az odaadás, amelyben úgy kifejlődik a lélek ereje, hogy végül hősiességgé nő. Lényegében egy a kettő. Mind a kettő: erő” – írta Sík Sándor. * * * Magyarországi Szent Erzsébet Sárospatakon született 1207. július 7-én, II. András magyar király és merániai Gertrúd gyermekeként. A krónikák tanúsága szerint már kislányként gyakran és buzgón imádkozott a templomban; amit ajándékul kapott, abból mindig tizedet adott a szegény leányoknak, és buzdította õket, hogy gyakran imádkozzanak, Mária közbenjárását kérve. A gyermek Erzsébet Isten Anyját választotta példaképének és pátrónájának. . A kor szokásainak megfelelően nagyon korán, négyévesen eljegyezték Thüringia leendő grófjával, Lajossal. Erzsébet Wartburg várába került, ahol jóságával és kedvességével hamar megnyerte a vár népét; szintén gyermek vőlegénye, Lajos szívbõl megszerette. A temperamentumos és szenvedélyes leány szerette a vad lovaglást; teljesen egyenrangú társként bánt a legszegényebb gyermekekkel is. . Erzsébet tizennégy éves volt, amikor férjhez adták az ifjú őrgrófhoz. Házasságuk legendásan szép és boldog volt; kölcsönös, szerelmes hitvesi szeretetük sokak számára példaadó. A szentéletű asszony legbensõbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között. Egy krónikás megemlíti, hogy Erzsébet, férjét hazavárva, messzire elébe lovagolt; és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást. A fiatalasszony a vár alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Kedves és gondoskodó volt hozzájuk, anyjuknak érezték és szólították őt. Az udvar rosszallása ellenére Lajos támogatta felesége jótékony cselekedeteit. Az ifjú hitves hat év boldog házasság után özvegy lett: Lajos 1227-ben, egy szentföldi hadjárat során életét vesztette. Férje elvesztése után Erzsébet számára már nem jelentett otthont az udvar, gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, gúnyolták, elkergették; de béketűréssel viselte a megaláztatásokat. Később, rokonai segítségével, Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1231. november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor iktatta a szentek sorába IX. Gergely pápa; s a rákövetkező év májusának első napján „emeltettek oltárra ereklyéi”: templomot szenteltek sírhelye fölött. Egykori kérője, II. Frigyes német-római császár e szavakkal tett aranykoronát Erzsébet koporsójára: „nem koronázhattam meg császárnénak, most megkoronázom Isten országa halhatatlan királynéjának”. Ünnepét a római naptár november 17-ére tette, mi magyarok 19-én üljük meg. . Kultusza a XIII. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. Alakjához számos középkori legenda fűződik, az őt személyesen ismerők tanúvallomása alapján összeállított A négy szolgáló vallomása (Libellus de dictis quattor ancillarum) címet viselő életrajztól egészen a középkor legelterjedtebb legendagyűjteménye, az Arany legenda (Legenda Aurea) Erzsébet-életrajzáig. A szent nevéhez fűződő egyik legismertebb legenda az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ, s amely olyannyira elterjedt, hogy e történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává. Egy másik legenda szerint Erzsébet egyszer férje ágyába fektetett egy leprás koldust. Hazatérő férje, a szobába rontva, a megfeszített Krisztust találta az ágyban, és ekkor értette meg felesége „esztelen” szeretetét. Feljegyezték, hogy haldoklása idején egy kismadár vigasztalta csicsergésével, halála után pedig sok madár gyűlt köré, örömteli dalokat énekelve. Árpád-házi Szent Erzsébet a feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védõszentje. „Az emberszeretet eszményi példaképe” – írta róla Ünnepi kalendáriumában Bálint Sándor. Személye, élete sok művészt megihletett a századok során: számos festmény, zenemű, irodalmi alkotás őrzi alakját, cselekedeteit. Forrás: Magyar Kurír * * * Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat! Add meg elérhetőségedet, ezzel is segíted a szervezet munkáját, így tudunk értesíteni a projekt megvalósulásáról. Támogatás rendszeressége*Havi támogatásEgyszeri támogatásTámogatás összege*1000 Ft3000 Ft5000 FtEgyedi összegTámogatás összege*1000 Ft3000 Ft5000 FtEgyedi összegEgyedi összeg* Egyedi összeg* Név* Vezetéknév Keresztnév Email* Személyes üzenet* Elfogadom a Támogatási, adatkezelési, és adattovábbítási feltételeket Az Ön által adományozott összeg 0 Ft CommentsEz a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni. Δ Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!). Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6. Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05 HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005 22 hozzászólás drippi 2010-11-22 ezek a gondolatok is mind kiemelik Erzsébet nagyságát, és követendő példáját, amiről sokszor azt sem tudjuk, hogyan kezdjünk neki, hogyan fogjunk hozzá. Válasz eszterke1 2010-11-20 aztan ,amikor gyerekeiröl lemondva apaca lett,nagyon boldog volt,es alazattal nagy örömmel vegezte a legalantasabb munkakat is Válasz eszterke1 2010-11-20 hogy NE segitsenek neki,elnezest elirtam Válasz eszterke1 2010-11-20 En olvastam Szent Erzsbetröl,de teljesen mast,mint ami itt van. Nagyon sokat szenvedett,es maganyos volt Wartburgban.Azert,mert nem vette fel az ottani nagyzolast.Pl kisgyerekkoraban a templomban lerakta a koronajat,Megkerdezte anyosa ,miert? Azt mondta,egeti a fejet a korona,amikor latja,hogy Krisztus a kereszten nagyon szenved.Lenyegeben nagyon maganyos volt az udvarban,egy ket magyar lovag tamogatta,akit hazulrol vele küldtek,de kesöbb,miutan mindenkitöl engedte bantani magat,mar ök sem.Tehat nagyon maganyos volt,A szegenyeket tamogattamosztogatta a kincseket is,ezert tekozlonak tartottak az ottaniak.Majd miutan meghalt ferje,egyszerüen kiraktak a varbol,De ez meg semmi,mert megtiltottak a palotan kivülieknek,hogy segitsenek neki barmilyen modon. Igy szegeny vegülis mosonö lett 2 evig.Es akiknek segitett,sokan voltak.nem segitettek neki.Söt.Egyszer talalkozott egy öregasszonnyal,akinek etelt adott,es az ellökte a sok mosott ruhaval a folyoba,vagy sarba,mar nem tudom,es azt mondta,hogy nezzek csak,nem kellett neki az aranyruha,a fenyes palota. Es ö csak annyit valaszolt,ez a jutalmam,vagy egy masik törtenet: amikor etelt osztott a palota elött,megparancsolta a katonainak,hogy aki csal,tehat 2 x ker,vagjak le a hajat(nönel) es hallotta ,hogy egy lany nagyon zokogott.Odament,es kerdezte,mi törtent. Ö mondta,hogy a testverenek is akart vinni etelt,ezert allt sorba 2x,es nagyon sajnalta a hajat,mert gyönyörü hosszu volt,de kiderült,hogy emiatt nem lett apaca.A haja miatt,Es most mar az lehetett.Erre Erzsebet: ennek jobban örülök-mar hogy a lany apaca lesz-,mint ,hogy en vagyok a kiralyne. Válasz Válaszolj Válasz elvetéseAz e-mail címed nem publikáljuk.KommentelésNév* Email cím* Weboldal Δ
drippi 2010-11-22 ezek a gondolatok is mind kiemelik Erzsébet nagyságát, és követendő példáját, amiről sokszor azt sem tudjuk, hogyan kezdjünk neki, hogyan fogjunk hozzá. Válasz
eszterke1 2010-11-20 aztan ,amikor gyerekeiröl lemondva apaca lett,nagyon boldog volt,es alazattal nagy örömmel vegezte a legalantasabb munkakat is Válasz
eszterke1 2010-11-20 En olvastam Szent Erzsbetröl,de teljesen mast,mint ami itt van. Nagyon sokat szenvedett,es maganyos volt Wartburgban.Azert,mert nem vette fel az ottani nagyzolast.Pl kisgyerekkoraban a templomban lerakta a koronajat,Megkerdezte anyosa ,miert? Azt mondta,egeti a fejet a korona,amikor latja,hogy Krisztus a kereszten nagyon szenved.Lenyegeben nagyon maganyos volt az udvarban,egy ket magyar lovag tamogatta,akit hazulrol vele küldtek,de kesöbb,miutan mindenkitöl engedte bantani magat,mar ök sem.Tehat nagyon maganyos volt,A szegenyeket tamogattamosztogatta a kincseket is,ezert tekozlonak tartottak az ottaniak.Majd miutan meghalt ferje,egyszerüen kiraktak a varbol,De ez meg semmi,mert megtiltottak a palotan kivülieknek,hogy segitsenek neki barmilyen modon. Igy szegeny vegülis mosonö lett 2 evig.Es akiknek segitett,sokan voltak.nem segitettek neki.Söt.Egyszer talalkozott egy öregasszonnyal,akinek etelt adott,es az ellökte a sok mosott ruhaval a folyoba,vagy sarba,mar nem tudom,es azt mondta,hogy nezzek csak,nem kellett neki az aranyruha,a fenyes palota. Es ö csak annyit valaszolt,ez a jutalmam,vagy egy masik törtenet: amikor etelt osztott a palota elött,megparancsolta a katonainak,hogy aki csal,tehat 2 x ker,vagjak le a hajat(nönel) es hallotta ,hogy egy lany nagyon zokogott.Odament,es kerdezte,mi törtent. Ö mondta,hogy a testverenek is akart vinni etelt,ezert allt sorba 2x,es nagyon sajnalta a hajat,mert gyönyörü hosszu volt,de kiderült,hogy emiatt nem lett apaca.A haja miatt,Es most mar az lehetett.Erre Erzsebet: ennek jobban örülök-mar hogy a lany apaca lesz-,mint ,hogy en vagyok a kiralyne. Válasz
