Register
A password will be e-mailed to you.

 < Keresztes Szent János szökése a fogságból

Az idő tájt sötét napok jártak a kármeliták ,,reform” irányzatára. Sega nuncius a védtelen sarutlanokat a sarusok kezére adta, Tostado vizitátor, a sarus kármeliták vikárius generálisa pedig keményen járt el velük szemben. Ebben a szükséghelyzetben a sarutlan kármeliták 1578. október 9-re Almodovarba káptalant hívtak össze. Bár bizonytalanok voltak abban, hogy eljárásuk jogszerű-e, úgy gondolták, hogy a szükség törvényt bont. A káptalanon jelen volt Keresztes János is. (A Toledóhoz legközelebb eső sarutlan kolostor Almodovar volt.)

Pedro de Mendoza kanonok már majdnem két hónapja tartotta házában János atyát, aki az átélt súlyos megpróbáltatások következtében még
mindig beteg és gyönge volt. Ezért jótevôjének szolgái elkísérték őt egészen Amodovarig. Érthető, hogy részt kívánt venni az üléseken, hiszen tíz hónapig el volt zárva társaitól. Az úttal kapcsolatban 1578 őszén Terézia ezeket írta Grácián atyának: ,,Úgy el van gyöngülve, hogy alig áll a lábán, összevert, fájós testtel, a börtönben viselt bilincsektől megdagadt lábakkal.” Majd így folytatja: ,,Nekem nagyon rosszul esett, hogy elengedték őt, annak ellenére, hogy annyira beteg. Adja Isten, hogy meg ne haljon mostanában.” A káptalan egyik döntése volt, hogy küldöttséget küldenek Rómába, a sarusoktól való elválasztásuk érdekében. Ugyanakkor Keresztes Jánost Calvarióba nevezték ki házfőnöknek, hogy rejtve legyen a sarusoktól.

Még vége sem volt a káptalannak, mikor megérkezett Madridból a sarusok mancerai házfőnöke, aki felhívta az atyák figyelmét arra, hogy milyen súlyos következménye lehet a szakadár-káptalan döntései kivitelezésének. Valóban, Sega nuncius a káptalan határozatait érvénytelennek nyilvánította és összes résztvevőjét kiközösítéssel sújtotta. Fülöp király közbelépésére azonban 1579 júliusában már a nuncius maga is a
sarutlanoknak a sarusoktól való szétválása mellett foglalt határozott állást. Közben, feltehetőleg 1578. október végén János atya útnak indult Calvario felé, hogy elfoglalja új állomáshelyét. Odaérkezése előtt még felkereste a Beas de Segura-i sarutlan nővérek zárdáját. Külseje szánalmat keltett a nővérekben. Még mindig gyenge, sápadt, sovány, csupa csont és bőr volt. Alig volt ereje a beszédhez.

A főnökasszony, aki korábbról ismerte őt, hogy felvidítsa, lehívatott a beszélő szobába két fiatal apácát, hogy énekeljenek neki néhány vidám vallásos dalt. János atya végtelen fizikai gyengesége folytán és átszellemülve a dal mondanivalójától, olyan lelki állapotba került, hogy nem tudott érzelmein uralkodni. Az elragadtatás előérzetében integetett, hogy hagyják abba az éneket, de azok nem értették meg őt. Képtelen volt beszélni. A könnyek, melyek sápadt arcán legördültek, minden beszédnél ékesebben szóltak. Mindkét kezével megkapaszkodott a rácsba, de teste fölemelkedett a földről. Egy óráig maradt így mozdulatlanul lebegve. Ezután kérte, hogy ne ütközzenek meg rajta, de a börtönben annyi megvilágosításban részesült a szenvedés értékére vonatkozóan, neki pedig oly kevés alkalma volt szenvedni Istenért!
 
>> Calvario, a XV. századi szerzetesek életmódja

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.