Register
A password will be e-mailed to you.

Keresztes Szent János (1542-1591)
.
Lektorálra és szerkesztette: Arató László Budapest, 1994
.
Itt mondok köszönetet Mátéffy J. Brúnó kármelita atyának, aki tanácsaival segített, majd vállalta könyvem szakmai lektorálását.
..
=============================
Tartalomjegyzék

Gyermekkora
Tanulóévei és a novíciátus
Salamancában
Így kezdődött
Durvelo
János, mint lelkivezető
János, mint gyóntató
Viharfelhők

Fogságban
Szökése
Káptalan Almodovarban
Calvario, a XV. századi szerzetesek életmódja
Zárda alapítás Baezában
Éhezés, ördögűzés, nevetés és a józan paraszti ész
Granadában, azaz János, az előljáró
Mozgalmas évek és tanulságos útitörténetek
Segoviában

Keresztes Szent János életének utolsó évei
Tűzpróba
Penyuelában és Ubedában
Utolsó napjai
Külső megjelenése
Írásai
Függelék

Bevezető gondolatok

A legújabb kor felvilágosultnak nevezett embere egyre távolabb kerül – s így idegenkedik is – a titkoktól, Isten titokteljes létének s a Hozzá vezető útnak ésszel megközelíthető, de csak hittel elfogadható valóságától. A titok, a misztérium s az abban való elmélyülés, a misztika által való megközelítése Istennek s a vele való természetfeletti szimbiózis útja a mai emberek, még a keresztények előtt is ismeretlen, homályba tűnt jelenség, lehetőség. Ugyanígy válik – vált – az Isten misztikus életében való egyre tökéletesebb részesedéshez vezető út, az aszkézis, a gyakorlás is fölöslegesnek tartott, sôt bigottnak mondott felfogássá, életelemmé.

XI. Pius pápa 1926-ban avatta a misztika doktorává a Juan de Yepes y Álvárez néven a spanyolországi Fontiverosban, 1542-ben született, s később Szent Mátyásról nevezett János, majd Juan de la Cruz, azaz Keresztes Szent János néven a reformált, eredeti szigorúságot vállaló sarutlan kármelita rend tagját és megújítóját.

1675-ben X. Kelemen pápa boldoggá, 1726-ban XIII. Benedek pápa szentté avatta. Amikor 1767-ben pappá szentelik, találkozik a történelem egyik
legnagyobb nőalakjával, Avilai Teréz anyával, a sarutlanok nôi ágának reformálójával, a későbbi egyházdoktorrá avatott szenttel, a misztika másik, lenyűgöző példát és isteni tudást sugárzó egyéniségével.
.    
Klemm Nándor könyve pontos adataival, a tényekhez ragaszkodó realitással, dicséretes rendszerességgel, jól tagolt szerkesztéssel, időrendben tárja elénk s közelíti napjaink gondolkodásához Keresztes Szent János életét és művét. Abban a korban, amelyben a reformáció és annak körülményei, következményei oly szerencsétlen irányba fordultak s fölbolygatták Európát, s a megújulás jelei, a szeretet és igazságosság helyett véres harcok lángoltak föl, Keresztes János megértette Isten-sugallta hivatását s életével, tanításával, nevelő tevékenységével és műveivel minden időkre utat mutatott a szemlélődő, vezeklő életre, amely nem a kegyetlen önsanyargatást, hanem a mindenről való lemondás készségét, az élet szenvedéseinek, nehéz helyzeteinek elfogadását hirdeti. Lángoló istenszeretetében és mélységes emberszeretetében, teljes önátadásában és irgalmas józanságában példaként, tanulságként áll ma is előttünk.

                                                          Dékány Endre
========================================================================
Előszó

Isten időnként egy-egy embert választ ki magának, s azt oly mértékben elhalmozza kegyelmével, hogy az illető ,,jellé” válik kortársai számára.

Ilyen ,,jel” volt a XVI. században Keresztes János, ez a teljesen egyszerű családból kiválasztott sarutlan kármelita szerzetes.

Számára Isten léte kézzelfogható valósággá vált. Olyan bensőséges kapcsolatba került vele, hogy gyakran egy-egy Istenre, Jézus Krisztusra emlékeztető fizikai tárgy (feszület, kép stb.), vagy néha már csak az Isten jóságára, szentségére megfogalmazódott gondolat is az elragadtatás állapotába emelte. Ilyenkor megszűnt számára a teremtett világ. Nem látott, nem hallott, nem érzett, mert az Isten lefoglalta egész énjét. Elmerült Isten szépségének szemlélésében olyannyira, hogy gyakran a teremtett világ fizikai törvényei is megszűntek körülötte. Elragadtatásában sokszor felemelkedett a földről és lebegő állapotban maradt. Máskor, a környezete által is látható fényjelenségek kísérték Istennel való szoros kapcsolatát.

Olykor a jövőt jelen időben látta, és ezt el is mondta, amit a jelenben élők gyakran csak a jövendölés beteljesedésekor értettek meg. Hiszen ők
csak a saját állapotuknak megfelelő szituációt ismerték. Előfordult, hogy betegeket, szerencsétlenül jártakat gyógyított, többnyire szánalomból – ezzel azonban akaratlanul is önmagát hitelesítette.

Istenélményeiből fakadt a legnagyobb kegyelem: felismerte a szenvedés értelmét. A világot Jézus Krisztus szenvedésével és kereszthalálával megváltotta, de az emberek tömegének bűnös élete folyamatosan sérti Isten szentségét. A szenvedéssel az Őt szeretők engesztelhetnek és vezekelhetnek. De a megromlott emberi természet is uralkodni akar a lélek felett – kényelmével, érzékiségével, a táplálkozás mértéktelenségével, lustaságával, önzésével, hatalomvágyával. A tökéletességre vezető út velejárója, a test ösztönösségével szemben kivívni az Istent szerető lélek uralmát önfegyelemmel és önmegtagadásokkal. Ezek is szenvedést jelentenek.

A tökéletességre való törekvés megvalósításának jó kerete lehet egy szerzetesi közösség, ahol a hasonló felismerésre jutott emberek, az önkéntes szegénység, tisztaság és engedelmesség vállalásával, egymást segítve, a világ dolgaitól magukat távol tartva, az Isten szeretetétől sürgetve élhetnek együtt. Az alapítók által kitűzött célok azonban – az emberi gyarlóság eredményeként – időnként elhomályosodnak, s szinte észrevétlenül lopja be magát a szigorú szabályok közé a kényelem, a lazaság, az evilági szemlélet. Isten helyett a maga javát kezdi keresni az ember.

Ha az Úr ilyenkor kiválaszt és meghív valakit azzal a feladattal, hogy állítsa vissza az alapító szándéka szerinti szigorú életmódot, az igen gyakran háládatlan feladatra kap megbízást. Nincs nehezebb, mint a magukat jónak tartott, sokszor álszent embereket visszavezetni olyan körülmények közé, melyek valóban az életszentségre segítik őket.

Keresztes János már fiatalon ezt a hivatást kapta meg. A reformot saját magán kezdte. Bátorította őt a nálánál sokkal idősebb Avilai Szent Teréz példája, aki a kármelita apácák megreformálásán dolgozott, páratlan bölcsességgel és okos szigorral.

János kitűnô tehetségű, Isten szeretetétől lángoló, igaz ember volt. Az önsanyargatás terén olyan messze ment, ami a polgári kényelemhez szokott, mai mentalitásunk előtt alig magyarázható. De vajon Jézus megkínzása és keresztrefeszítése beleillik-e a mai, géppisztollyal mindent elintéző világképünkbe?

A Szent egészen elégő áldozatra adta oda magát. Az önsanyargatáson kívül vállalta a szellemi-lelki megaláztatások sorozatát is. Halálos betegen azt a kolostort választja, ahol – jól tudja előre – a perjel kicsinyes bosszúból még utolsó heteit is meg fogja keseríteni mindenben. Ezek a döntések hitelesítik, a kezdetben maga választotta, majd később az Istentől kapott és nagylelkűen elfogadott fizikai szenvedéseit.

Felmerül a kérdés: mitől jött korunkban újra divatba ez az önsanyargató, misztikus, ragyogó intellektualitással rendelkező szent?

Szent az, aki legjobban ellentmond korának. A mai jóléti társadalom az anyagi javak minél korlátlanabb megszerzését, önmegvalósítás jelszava alatt a szabad szexualitást, az élvezetek gátlástalanságát, mások kíméletlen félresöprését tűzi zászlajára. Mindezekben való kiábrándultságában és a környezetüktől fuldokló jószándékú emberek vigasztalanságában feltűnik Keresztes Szent János egyénisége. Élete megdöbbentő egészével igazolja, hogy tragikus, rossz úton jár ez a kor, amíg csak a mának él. Még egy nagy aktualitása van János atya életének.

Az Egyház emberek közössége. Még a jószándékú, a tökéletességre törekvő emberek is – akaratlanul, de osztanak maguk körül sebeket. De mit szóljunk, amikor egyes – másokért vagy talán sokakért felelős – egyházi vezetők mindennapi életét, mentalitását és egyes döntéseit nem a józan emberiesség, nem a keresztényi szeretet, hanem a felszított indulatok, a gőg és a hatalomvágy vagy éppen a bosszú irányítja. Amikor a vezetők ezen méltatlan motívumai okoznak az egyszerű embereknél kísértést, hogy összeomoljon bennük a hit, a remény és a szeretet. S így kifosztva, maguk is áldozattá váljanak az őket elnyomó, elgáncsolni akaró és üldöző – az Egyházon belül támadó – gonosznak.

Keresztes Szent Jánosnak bőven kijutott az ilyen kísértésekből. De ő ezen körülmények között is óriásnak bizonyult. Kitartott az Egyház tökéletességét szolgáló elvei mellett. A legmegalázóbb és egészségét tönkretevő kínzó rabsága közepette is – melyet az őt meg nem értő, a nyárspolgári szerzeteséletet féltő rendtársaitól és egyes elöljáróitól kapott – hűen megőrizte tökéletességre törekvő elhatározását. Ekkor is csak azért imádkozott, hogy a Szentlélek világosítsa meg őt az Isten szándékáról és akaratáról, mert minden fenyegető és csábító körülmény ellenére – kizárólag az Ő útján akart járni. Ebben a drámai szituációban is egyedülálló módon mutatott példát.

Keresztes Szent János élete és tanítása a hívő ember számára ma aktuálisabb, mint valaha. Nem lehet közömbösen elmenni mellette. Klemm Nándor atya a világirodalomban legújabban megjelent Keresztes Szent János életrajzok figyelembevételével írta meg könyvét. 

                                                         Arató László

>> Gyermekkora

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.