Discorsi e Radiomessagi, 11 mart. 1942: 3,385-39)

A feleség a család napsugara

Minden családnak megvan a maga tündöklő napja, és ez a feleség. Halljátok, mit mond, és mit tart erről a Szentírás: "A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét. A szemérmes asszony igen nagy kegyelem. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának." (Sir 26,16)

Valóban, egy feleség és anya olyan, mint a család napja. A napfény nagylelkűségével, a maga áldozatos iparkodásával, szakadatlan szorgoskodásával, mindenben tanusított éber és gondos gyöngédségével férje és gyermekei életét békéssé és derűssé teszi. Állandó fényt és meleget áraszt maga körül. Úgy szokták mondani, hogy a házasság akkor boldog, ha mindkét házastárs nem a saját maga, hanem a másik boldogítását és jólétét keresi. Ez a nemes lelki tulajdonság és jóakarat - bár kétségtelen, mindkettőjüket kötelezi - mégis leginkább az asszony erénye. Teremtésénél fogva ugyanis az anyai természet van megáldva a szívnek azzal a bizonyos benső ösztönével és bölcsességével, amelynek köszönhető az, hogy ha megbántották is, csak derűs jókedvvel válaszol, vagy hogyha gyalázat éri, azt is csak tiszteletet parancsoló méltósággal viseli el éppen úgy, mint a nap, amely a reggeli felhős eget a hajnal ragyogásával teszi derültté, és napnyugtakor is aranyló sugaraival vonja be a fellegeket.

A feleség a család tündöklő napja, aki megjelenésének és beszédjének lángoló hevével ragyog fel előttünk. Szemének édes sugara és hangja átjárja a lelkeket; érintgeti, hajlítgatja, fölemeli, de el is űzi a szenvedélyek kusza zavargását. A jól végzett munka örömére hangolja, és a családias beszélgetés meghittségébe vonja férjét, miután az legtöbbször egész nap szakadatlanul dolgozott a műhelyben vagy a mezőgazdaságban, avagy talán kereskedelmi ügyeivel, illetve hivatali teendőivel foglalkozott.

A feleség a család napja a maga természetes, kristálytiszta közvetlenségével, komoly egyszerűségével, tiszteletet parancsoló keresztény méltóságával. Gondolkodása mély, lelkülete minden jóra kész, viselkedése és öltözete illendően választékos, mert lebilincselő szemérmetesség ékesíti egész erkölcsi személyiségét. Lelkének finom rezdülései, arcának ünnepélyességet sugárzó vonásai, hallgatása és minden fullánktól mentes mosolya, valamint minden jóra való készsége az egyszerűségében is pompás virágnak a báját kölcsönzi neki, amely a szivárvány színeiben pompázik.
.
Bárcsak megtudnátok, hogy a feleségnek és az édesanyának ez a képe a szeretetnek és háládatosságnak milyen mély érzéseit kelti fel az édesapa és a gyermekek szívében, és mennyire belevésődik ez a lelkükbe mindenkorra.

“Mondok neked néhány dolgot, felfogóképességednek megfelelően, hogy némiképpen megértsed, milyen diadalmas volt az égbe való ünnepélyes bevonulásom, és felmagasztalásom. Egyetlen emberi lélek sem képes azt úgy megérteni, amint valójában történt.”

- Ne felejtsétek el, hogy minden erényt gyakorolnotok kell, amit tanítottam nektek, miközben veletek voltam. Viseljetek el mindent türelemmel. Így megőrzitek lelketeket, és senki sem tudja elvenni a kegyelmet lelketekből.

Meghívjuk testvéreinket, hogy imádkozzanak velünk május 18 – 26 –ig, Pünkösd előtti szombatig, a Szentlélek ajándékaiért:
• Minden papért és a Klérusért
• Szeretett pápánkért, XVI. Benedek pápáért
• Szent Egyházunkért

A kapucinusok minden elmélkedni vágyó, a Szentlélek felé fordulni akaró hívőt várnak!

A keresztény halál: az élet kezdete
Gondolatok az elmélkedéshez
A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le.
A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta […]

"Egy test vagytok sokan!"
Gondolatok az elmélkedéshez
"Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben." /II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2./
Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, […]

Tekintsetek rá nagy szeretettel. Mindenben rendeljétek alá magatokat neki. Sok nagy kegyelmet kaptok rajta keresztül. Hirdessétek az egész világnak isteni Anyaságát és szűzi érintetlenségét.

Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

Szenvedélyes, forrófejű, csupa nemes érzelem, egy mély bukás terhével. Azt tagadta meg, Akiért később szörnyű kínok között adta az életét. Ő a mi első PÁPÁNK.

Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz…