Register
A password will be e-mailed to you.

< Gyermekkor

János kilencedik évét töltötte be 1551-ben, mikor újra költözködtek. Ezt valószínűleg ismét csak megélhetési gondok indokolták. Új lakóhelyük Medina del Campo, a királyné városa lett. Ebben az időben Medina del Campo egyike volt Spanyolország legnevezetesebb kereskedő városainak. A spanyol kereskedőkön kívül megfordultak itt franciák, angolok, olaszok és fôképp hollandok. János látta a világ anyagi termékeinek szédületes tömegét, lelke azonban nem tapadt hosszabb időre hozzájuk. Medina del Campóban sikerült őt elhelyezni a ,,Doctrinának” nevezett intézetben. Ilyen árvaházszerű gyermeknevelő intézet volt akkoriban még néhány spanyol városban. Ezekbe szegény gyermekeket vettek fel. Lakóik ingyenes ellátásban és oktatásban részesültek. Ruházkodásukról is az intézet gondoskodott. Itt nem csak az elemi ismereteket szerezték meg, hanem a keresztény hitre is oktatták őket. Mesteremberek a fiatalok hajlamainak megfelelő szakmákra is tanítottak.
    
Erre az idôre tehető, hogy a kis Jánost ács, szabó, faszoborkészítô és festő mesterségre akarták kiképezni. Bár a gyermek belátta anyagi helyzetük aggasztó voltát, még meg is volt benne a törekvés, de rövidesen bebizonyosodott, hogy nem alkalmas ezekre a foglalkozásokra. Értelme a szellemiek iránt volt fogékony. Szemlélődő típus volt. Csakis az örök Bölcsesség gyakorolt rá vonzó hatást. Édesanyja már ekkor rajtakapta, hogy vezekel. Éjjelre venyigét rakott az ágyába és ezen aludt. A tanító nôvérek elcsodálkoztak a fiún, és sok jósággal halmozták el. Jóságukat János azzal viszonozta, hogy igyekezett kedvükre tenni. Alamizsnát kéregetett az iskola növendékei számára. Ebben okosnak és ügyesnek bizonyult. Ebből látjuk, hogy a gyermek János nem valami álmodozó típus volt, aki számára a külvilág nem létezett, mert ezen tevékenysége nem kis önmegtagadással járt még akkor is, ha testvéri szeretetből történt.

Édesanyjáról is feljegyezték, hogy ,,nagyon jószívű”, és Jánosunk valószínűleg örökölte ezt a jó tulajdonságát. A ,,Doctrina” intézetben való tartózkodása alatt eljárt a ,,Magdolnák” zárdájába, hogy sekrestyési teendőket végezhessen. Szeretett ministrálni, amit szívesen végzett más
templomokban is. Don Rodrigo de Duenas nemes lovag alapította a ,,Magdolna kolostort”, és a ,,Doctrina” intézetnek kötelezővé tette, hogy naponta négy növendéke segédkezzék a kolostor templomában a takarításban és a sekrestyési tennivalók ellátásában. Köztük volt János is.
    
Tizennégy éves lehetett, mikor egy baleset folytán az érdeklődés középpontjába került. Egyik alkalommal a ,,Doctrina” növendékei egy kórház udvarán játszadoztak. Az egyik fiú Jánost véletlenül belelökte egy mély kútba. Már azt gondolták, hogy belefulladt, mikor egyszer csak azt kérte, hogy eresszenek le egy kötelet, melynek segítségével kimászhat a kútból. Sokan a Szűzanya segítő kezét látták szerencsés megmenekülésében. Ő azonban tudta, hogy az mentette meg az életét, hogy a kútnak egy párkányán megvethette a lábát.
    
Jánost Medinában ismerte meg Alfonz Alvarez de Toledo, a ,,Szeplőtelen Fogantatásról nevezett” kórház igazgatója. Miután hallott a fiatalember jó tulajdonságairól, elhatározta, hogy felkarolja. Így kapott inasi állást, feltehetőleg a keléses betegek kórházában. Hármas feladata volt: ápolta a keléses és fertőző betegeket, alamizsnát gyűjtött a kórház fenntartására és tanulnia is kellett. Pártfogója – látva János buzgóságát – azt gondolta, hogy papnak neveli, aki majd ellátja a kórházlelkészi feladatokat. Ezzel a ,,kórházi gyakorlattal” nagyban magyarázható, hogy annyira együtt tudott érezni a nyomorultakkal. Ezek az évek arra is jók voltak, hogy megismerje az emberi test anatómiáját, ami később a festésnél és a szobrászkodásnál segítségére volt.
    
Amikor ezt a munkakört elvállalta, nyilván lelki beállítottságát követte. Medinának ugyanis – a források szerint – abban az időben több mint 15 plébániája és 20 kolostora volt. Amennyiben tehát csak kenyérkeresés céljából vállalt volna állást, úgy bizonyára felvették volna az egyik plébániára, vagy pedig buzgósága és értelmessége alapján az egyik szerzetbe novíciusnak.
    
Jánossal a kórházban annyira meg voltak elégedve, hogy engedték eljárni latin nyelvórákra. A Jézus Társasága 1551-ben alapított iskolája mindössze kettőszáz méterre volt a kórháztól. Tanulmányait – a források szerint – 1559-ben kezdte el. Édesanyja szerint éjjel, ha valamelyik beteg miatt keresték, ott találták a fáskamrában a könyv mellett. Nagy akaraterő és kitartás volt ebben a fiatalemberben. Középiskolás korában megtanulta a prózai és verses művek szerkesztését. Már ekkor kitűnt írói tehetsége. Bizonyos, hogy humanista képzését kiváló jezsuitáktól nyerte, de a Társaság novíciátusába nem lépett be. Bátyja tanúsága szerint János bejárt az iskola grammatikai óráira. Az azonban nem bizonyítható, hogy a középiskolát elvégezte volna. Hiszen állásban volt és csak igen kevés időt engedtek neki reggel és este a tanulásra. Följegyezték róla, hogy éles esze és jó emlékezőtehetsége volt. Ez abból is kiderül, hogy olyan jól meg tudta jegyezni a szentírási helyeket. Ferenc bátyja tanúsága szerint, rövid idő alatt sokat fejből megtanult. Így mint jó latinista és retorikában kiváló tanuló hagyta el az iskolát.
========================================================================
A novíciátusban
.
Mint már láttuk, János pártfogójának, a kórház igazgatójának tervei voltak a tehetséges és buzgó fiatalemberrel. Ezt nem is titkolta János előtt. A terv nagyon csábító volt, mert a javadalom biztosította volna János és édesanyja jövőjét. De Jánosnak mások voltak az elképzelései: ő teljesen és fenntartás nélkül akarta magát odaajándékozni Istennek. Elhagyni a világot és Istenbe merülni.
.
Ezért mondja az egyik tanú: ,,nagy titokban elment, hogy felvételét kérje abba a Rendbe, amely a Miasszonyunk szolgálatára és tiszteletére van alapítva.” Élettörténetének egyes korábbi írói, hivatását egy Jézustól kapott – állítólagos – sugallatra vezetik vissza. Ez azonban csak legenda lehet, mert az újabb kutatások rácáfolnak. Bizonyos, hogy Jánosnak bő választási lehetősége volt, mert – mint már említettük – Medinában több szerzetesrendnek is volt háza. Ezek mindegyike – ismerve János jó hírét – szívesen vette volna, ha velük osztja meg életét.
.   
János egy reggel titokban otthagyta kórházi állását és jelentkezett a kármeliták medinai Szent Anna kolostorába. A kápolnában az előírt formaságok szerint, fölvették novíciusnak a rendbe. Mire pártfogója, a kórházigazgató rájött, hogy nincs munkahelyén és kereste a kármelitáknál, ott már megkapta a tonzúrát. Neve mostantól kezdve: Szent Mátyásról nevezett János. Bevonulása a kármelitákhoz nem volt váratlan, hanem jól átgondolt terv megvalósításának része, mert pártfogóját ily módon kész tények elé állította. Beöltözésének éve és napja ismeretlen. Egyik változat szerint 1560, a másik szerint semmi esetre sem történt 1563 előtt.

János, aki természetes hajlamai szerint a remete élet felé vonzódott, ekkor még bizonyára nem tudott arról, hogy Stock Szent Simon generális alatt, 1247-ben a remete Kármel bevallottan apostoli Kármellé alakult át. Így a novíciátusi élet nem sok szabadidőt engedett magányvágya számára. Akik ismerték a ,,Doktrina gyermekét”, csodálattal beszéltek alázatosságáról és pontosságáról, mellyel tisztségeinek fárasztó kötelmeit teljesítette, ami pedig bőven akadt. A napirend igen szoros volt.

János ,,olyan mint egy angyal”, mondják a kéziratok. A novíciátusban amellett, hogy maga is tanult, tanított is. Tudjuk, hogy már akkor is foglalkozott versfaragással. János még ugyanebben az évben, 1564-ben, minden valószínűség szerint az év derekán, a Rend Vikárius Generálisának kezébe letette az örök fogadalmat.

> A Salamancai Egyetemen

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.