Boldoggáavatás előtt II. János Pál pápa!

90 éve, 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében Karol Józef Wojtyla, aki II. János Pál néven 1978 és 2005 között a 264.    római pápaként ült Szent Péter trónján.

A képen fent: A kis Karol Wojtyla szüleivel

Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a  második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában,  majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba.
 
1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett  teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a  krakkói Szent Flórián templom káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrára vitte a fiatalokat. A  teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban  és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.
.
< Munkásként egy építkezésen
.
Aktívan vett részt az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni  zsinat munkájában, bebizonyítva: tisztában van az új egyházképpel,  amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás  helyébe az igehirdetés lépett. 1978. október 16-án, a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál utódául – általános meglepetésre – a viszonylag ismeretlen Wojtylát választották meg. Ő volt 455 év  óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 58 évével 132 év óta a legfiatalabb pápa.
 
> VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki
.
II. János Pál arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli  egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert  vezetett be. Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a  munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze  túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.
 
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene, 1981. május  13-án csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.
.
< Szeretett kirándulni, sportolni
.
A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült  nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.
 
II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául,  angolul, spanyolul, németül, olaszul, a hívőket rendszerint  anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a "pápai többes szám" helyett az egyes szám első személyt használta.
 
Pontosan két évvel halála után zárult le boldoggá avatásának  egyházmegyei szakasza, s tavaly decemberben XIV. Benedek pápa a tiszteletreméltó címmel ruházta fel – boldoggá avatásához már csak arra van szükség, hogy igazoljanak egy neki tulajdonítható csodát.