2010. május 22-én, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezik meg a hagyományos csíksomlyói búcsút, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
Az erdélyi búcsújáró helyen már a XV. században összegyűlt a környék népe Mária-ünnepeken. A mai kegytemplom helyén először a bencések építettek román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, segítsenek a templomépítésben, viszonzásul búcsút engedélyezett az adakozóknak. A gótikus stílusban épült templom főoltárának dísze a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székely leányarcú Mária szobor volt, Csíksomlyó legértékesebb műkincse: a közel 2,5 méteres alkotás Máriát "Napba öltözött asszonyként" ábrázolja, karjában Jézussal, lába alatt a Holddal
.
Az első búcsújárásra a legenda szerint 1567-ben került sor, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A székelyek István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón, kérve Szűz Mária segítségét, majd a Tolvajos hágóban győzelmet arattak. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A templom túlélte a tatár és török dúlást az 1600-as években, majd 1664-ben építették újjá. Csíksomlyó a székelyek egyik gazdasági és kulturális központjává fejlődött: a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templom az omladozó régi templom helyén épült 1838-ban, a szabadtéri oltár a közelmúltban Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
Évről évre több százezren gyűlnek össze a legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen. A szombati nagymisét annak a széles hágónak a gyepén tartják, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035 méter magas Nagysomlyó erdős hegye közé mélyed be. Máriát dicsőítő énekszóval, körmenettel érkeznek a hívők, először mindig a gyergyóalfalusi "keresztalja", azaz búcsúős közösség, majd csatlakoznak hozzájuk a máshonnan érkezők, így lesz a menet fokozatosan több kilométer hosszú.
A kegytemplom után a kettévált menet egyik ága Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában megy fel a hegyre. Amikor a menet középpontjában, a körmenetet vezető főpapság előtt hordozott labarum (a nép által labóriumnak nevezett győzelmi jelkép) a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé ér, eléneklik az "Egészen szép vagy Mária" éneket. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét és megkezdődik a mise. Az idei, 443. búcsú miséjének szónoka Böjte Csaba dévai ferences szerzetes lesz, a program mottója "Most segíts meg, Mária". Első alkalommal zarándokol a csíksomlyói búcsúra ferences generális, azaz a világ ferenceseinek legfőbb vezetője, José Rodriguez Carballo. Két különvonattal, az úgynevezett Székely gyorson és a Csíksomlyó expresszen mintegy 16 ezer látogató érkezik Csíksomlyóra.
| Nyomtatás 
