Register
A password will be e-mailed to you.

<< Kit keres Jézus?

Részlet Natália nővér lelki naplójából:

Mivel igen tudatlan vagyok, Jézus éveken át okított. Amikor társaimhoz beszéltem, Jézus mindig mellettem állt. A beszélgetések közben sokszor megemlítettem: "Jézus itt van közöttünk!" Ekkor Jézus azonnal kijavított: "Nem, lányom, nem! Bennük vagyok! Nem mellettük vagyok, és nem köztük, hanem bennük!"

Később megmutatta nekem, hogyan él ő minden egyes lélekben. Így tanultam meg lassacskán, hogy az imádság alatt nem a felhők között kell keresni őt, hanem önmagamban. Közelebb van hozzánk, mint mi saját magunkhoz. És mivel ez így van, mi akadályozhatná meg, hogy szüntelen párbeszédben maradjak Jézussal? Ez a tanítás szárnyakat adott nekem a mindennapos oraison-on /imaidőben – szerk./, pedig azelőtt sokszor alig bírtam kivárni már, hogy vége legyen – minden édesség ellenére is, amit Jézus érezhető jelenléte nyújtott. Hiszen a belső imában épp ellenkezőleg, a szerelmes beszélgetés vagy csend a végtelenségig nyújtva sem válik unalmassá. Teljes szívemből ajánlom ezt az imamódot minden testvéremnek, akik a mély lelki életet keresik.

Jézus megtanította a szívemet arra, hogy bárki közeledik hozzám, mindenkit úgy fogadjak, mintha Édesanyja fogadná. Ezen a módon értette meg velem, hogy ő maga él felebarátaimban. Ha Neki örömet akarok szerezni, nincs más dolgom, mint örömet szerezni fivéreimnek és nővéreimnek.
.
"Jézusom, ha valaki halálos bűn állapotában van – ha ugyanígy járok el, akkor is örömet szerzek neked?"
.
Kérdésemre Jézus mutatott nekem egy ilyen lelket. Legnagyobb megdöbbenésemre Jézus nem hagyta el ezt a lelket. Benne élt, de hogyan? Olyannak láttam, őt, amint a Kálvárián láttam: meggyötörten, megtörten, kifacsarodva, kimerülve, felismerhetetlenül a rengeteg sebtől, nem volt egyetlen egészséges rész a testén, úgy nézett ki, hogy még az Édesanyja is alig ismerte fel a kereszttel a hátán, ahogy a Kálvária útján vonszolta előre magát. Mária nem ismerte fel, csak akkor, amikor ránézett – a tekintetéből ismerte fel a Fiát. A bűnös lelkében Jézus éppily felismerhetetlen. A sebei véreztek, fájdalommal teli tekintete könyörgött hozzám: "Segíts nekem! Imádkozz ezért a lélekért!"

Megértettem, hogy valójában ezt akarta mondani: "Hozz áldozatokat ezért a lélekért! Szenvedj érte! Szenvedj, hogy megválthassam őt!"
.
Jézus így mutatta meg nekem, hogy a bűnös lelkét olyan szeretettel vegyem körül, hogy ő maga az, aki szenved benne, hogy szeretetemmel a Megváltó Szívének nyújtok enyhülést.
.
Kértem Jézust, mutassa meg nekem, hogyan lehetne életem minden pillanata, minden találkozása a Vele való találkozás. Jézus a következőképpen magyarázta ezt el: "Drága gyermekem, a napod minden sikere után mondd ezt: "Köszönöm! Áldott legyél érte!" És a nap minden kudarca után mondd ezt: "Köszönöm! Áldott legyél érte!" Jogom van erre a köszönetre, mivel neked fogalmad sincs, mekkora kincshez jutsz, amikor kezeimből szenvedést vagy sikertelenséget kapsz. Ha valaki nyomorúságai és kínjai mélységéből áld engem, a legtöbbet teszi, amit emberi lény tehet. Ennél többet sosem várok el. Mert ennek a gesztusnak nagyobb értéke van, mintha egész álló nap ostorozta volna magát, vagy éles köveken a térdein járt volna. Mivel hozzám tartozol, ezért elégedj meg azzal, hogy boldogságod leled örömben, fájdalomban egyaránt, és hogy nekem mindig örömet szerzel azzal a felém való szolgálattal, hogy másoknak örömet okozol. Sok olyan lélek van, akik bár közel állnak hozzám, mégsem szolgálnak jól engem életük minden viszontagságában. Végül az öröm és a fájdalom is elválasztanak majd tőlem, ha nem tanulod meg, hogyan találkozz velem. Ha egyesülsz velem, és éppoly nyugodtan fogadod tőlem a szenvedést, mint az örömöt, többé már meg sem fogod különböztetni őket egymástól."


Magyar Katolikus Lexikon/ A Halálos bűn

A halálos bűn (lat. peccatum mortale): erkölcsileg rossz cselekedet, mellyel az ember tudva és akarva súlyos dologban nem engedelmeskedik Isten akaratának. Az Egyház egész hagyománya szerint a halálos bűn az a cselekedet, mellyel egy ember tudva és szabadon elutasítja Istent, az Ő törvényét, a szeretet fölkínált szövetségét, s Isten akarata ellenére inkább önmaga vagy valamely véges teremtmény felé fordul (conversio ad creaturam). Ez történhet közvetlen és formális módon (ateizmus, aposztázia, bálványimádás); de úgy is, hogy valaki súlyos anyagban engedetlen Isten parancsai iránt.
Föltételei: A súlyos dolog, a teljes tudatosság és meggondolt beleegyezés teszi a bűnt halálossá. A dolog súlyát Isten parancsolatai határozzák meg (Tízparancsolat), de a parancsolatok között is van különbség: a gyilkosság súlyosabb bűn, mint a lopás. Tekintettel kell lenni a sértett személy minőségére is: a szülők elleni erőszakos cselekmény súlyosabb, mint ha idegen ellen követik el. A teljes tudatosság föltételezi a cselekedet bűnös jellegének és Isten parancsával való ellenkezésének ismeretét. A meggondolt beleegyezéstől lesz a halálos bűn személyes döntés eredménye. A színlelt tudatlanság és a szív keménysége nem csökkenti, hanem növeli a bűn szándékosságát (Mk 3,5-6; Lk 16,19-31). A nem szándékos tudatlanság csökkentheti, sőt megszüntetheti a halálos bűn beszámíthatóságát; föltételezvén, hogy mindenki ismeri a természetes erkölcsi törvényt. Az érzéki ösztönök, a szenvedélyek, a külső kényszer és a betegségek szintén csökkenthetik a bűn szabad és szándékos jellegét. A rosszakarattal, a rossz szándékos választásával elkövetett bűn a legsúlyosabb (gonoszság).

A halálos és a bocsánatos bűn különbségét már a Szentírás jelzi (1Jn 5,16-17), a különbségtétel az Egyház hagyományában született meg, és azt az emberi tapasztalat megerősíti. A halálos bűn lerombolja az ember szívében a szeretetet, mert súlyosan megsérti Isten parancsát; elszakítja az embert Istentől azáltal, hogy valami részleges jót helyez Isten elé, aki végső célja és boldogsága az embernek. A bocsánatos bűn, bár sérti és sebzi a szeretetet, nem oltja ki. Mivel a halálos bűn az élet elvét, a szeretetet öli meg, Isten irgalmasságának új kezdeményezésére és a szív megtérésére van szükség, ami rendes körülmények között a kiengesztelődés szentségében valósul meg. Amikor az akarat olyan dologra irányul, ami önmagában ellentétes a bennünket a végső célhoz kapcsoló szeretettel, a bűn tárgya miatt halálos, akár Isten szeretete ellen van, mint a káromkodás, hamis eskü, stb., akár a felebarát szeretete elleni, mint az emberölés, házasságtörés, stb. Ha viszont a bűnös ember akarata néhányszor olyan dologra irányul, ami önmagában rendetlen, de nem ellenkezik Isten és a felebarát szeretetével, mint például a fölösleges beszéd, az alkalmatlan nevetés, stb., az ilyen bűnök bocsánatosak.

A halálos bűn következménye. A halálos bűn, mint maga a szeretet is, az emberi szabadság radikális lehetősége. Hatására elvész a szeretet és a megszentelő kegyelem, azaz megfoszt a kegyelem állapotától. Ha nem követi a megtérés és Isten bocsánata, a halálos bűn kizár Krisztus országából és a pokol örök halálába juttat; szabad akaratunknak ugyanis van hatalma végleges, visszavonhatatlan döntéseket hozni. Mindazonáltal – jóllehet meg tudjuk ítélni, hogy egy cselekedet önmagában nézve halálos bűn-e -, a személy fölötti ítélkezést rá kell bíznunk Isten igazságosságára és irgalmára.


>> Jézus egy paphoz
 

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.