A katolikus egyház csütörtökön tartja Boldog Meszlényi Zoltán első emléknapját

Csütörtökön ünnepli először a Magyar Katolikus Egyház a tavaly boldoggá avatott Meszlényi Zoltán emléknapját – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága kedden.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az emléknap előestéjén, szerdán szentmise keretében helyezi el a vértanú püspök csontereklyéjét a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban és áldja meg a Meszlényi Zoltánról elnevezett oltárt.

A főpásztor az első hivatalos emléknapon, csütörtökön az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a kommunista diktatúra első boldoggá avatott magyar vértanújának tiszteletére.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. A római Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát, 1912-ben filozófia doktorátust szerzett. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. A teológiai doktorátus megszerzése után Komáromban volt káplán, majd a prímási kancellária hivatalában 1917-ben érseki levéltáros és szertartó lett. 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték ki, 1926. január 30-án pedig hercegprímási és érseki titkár lett. 1934-től az egri érseki jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben pedig a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést.

Meszlényi Zoltán 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934-től a Prímási Főszentszék zsinati bírója volt, majd 1937-ben Sinope címzetes püspökévé szentelték.

Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra, aki viszont nem sokkal később meghalt, így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője. Már 1946 szeptemberétől készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette. Meszlényi Zoltán 1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a püspökkari konferencián. Június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták.

Már halott volt, amikor 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba szállították, 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték, 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd földi maradványai az esztergomi bazilikába kerültek.

Erdő Péter indította el a boldoggá avatási eljárást 2004-ben.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában. Október 31-én Erdő Péter hirdette ki Meszlényi Zoltán boldoggá avatását az esztergomi bazilikában, ünnepi szentmise keretében.