Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Csütörtökön ünnepli először a Magyar Katolikus Egyház a tavaly boldoggá avatott Meszlényi Zoltán emléknapját – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága kedden.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az  emléknap előestéjén, szerdán szentmise keretében helyezi el a  vértanú püspök csontereklyéjét a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban és áldja meg a Meszlényi Zoltánról  elnevezett oltárt.

A főpásztor az első hivatalos emléknapon, csütörtökön az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a kommunista diktatúra első boldoggá avatott magyar vértanújának tiszteletére.


 
Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. A  római Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát, 1912-ben filozófia  doktorátust szerzett. 1915-ben Innsbruckban szentelték pappá. A  teológiai doktorátus megszerzése után Komáromban volt káplán, majd a  prímási kancellária hivatalában 1917-ben érseki levéltáros és  szertartó lett. 1920-ban az Esztergomi Érseki Főszentszék  jegyzőjévé, majd érseki titkárrá nevezték ki, 1926. január 30-án  pedig hercegprímási és érseki titkár lett. 1934-től az egri érseki  jogakadémia egyházjogi magántanáraként működött, 1940-ben pedig a  Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli  tanári kinevezést.
 
Meszlényi Zoltán 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja,  1934-től a Prímási Főszentszék zsinati bírója volt, majd 1937-ben  Sinope címzetes püspökévé szentelték.
 
Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán  letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos János került a kormányzói posztra, aki viszont nem sokkal később meghalt,  így a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi lett az egyházmegye vezetője. Már 1946 szeptemberétől készültek róla ügynöki jelentések. A  székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette. Meszlényi Zoltán 1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal  volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a püspökkari  konferencián. Június 29-én Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták.
 
Már halott volt, amikor 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba szállították, 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték, 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait  exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd földi maradványai az esztergomi bazilikába kerültek.
 
Erdő Péter indította el a boldoggá avatási eljárást 2004-ben.
XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot,  amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában. Október 31-én Erdő Péter hirdette ki Meszlényi Zoltán boldoggá avatását az esztergomi bazilikában, ünnepi szentmise  keretében.
 

 


Kérjük, támogasd munkánkat, mert

> a metropolita.hu önfenntartó
> és semmilyen külső támogatásban NEM részesül

Ft
Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.