Register
A password will be e-mailed to you.

Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 17-re esik.

A hamvazószerda a farsang és a húsvét közötti választónap: az  előtte lévő farsangvasárnapot farsanghétfő, majd húshagyókedd  követi. Ez a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első  napja, megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének  időszakáról. Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik),  utalásul arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell  megelőznie húsvétot, Jézus feltámadásának ünnepét.
 
A bűnbánati felkészülés a VII. századtól vált szokásossá. E  napon a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a  templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre  hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is  kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen  nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba.
 
Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa  elrendelte a hamvazkodást a hívek számára a bűnbánat látható  jeleként. Kezdetben a férfiak fejére hamut szórtak, a nőknek csak a  homlokukra rajzoltak hamuból keresztet; ma az utóbbiból áll a  szertartás mindkét nem számára. A templomban a mise után a pap az  előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, és azzal keresztet  rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél meg  ember, hogy porból lettél és porrá leszel". A hamuval hintés ősi  jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra  figyelmezteti az embert. Mivel a régi korokban nem csak a mulandóság  jelképe, hanem mosószer és a szappan alapanyaga is volt, ezért  egyszerre a gyász és a tisztulás jelképe.
 
Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy  aszalószerdának is nevezik. A II. vatikáni zsinat óta – a  nagypéntekkel együtt – szigorú böjti nap a katolikus hívek számára,  azaz ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad  jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán  kezdődik és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint  pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben  is gyakorolni kell.
 
A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat  az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A  hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve  "semmihét", "csonkahét" volt, egyes helyeken a hamvazószerda utáni  csütörtököt nevezték "kövércsütörtöknek" vagy "zabálócsütörtöknek",  amikor minden farsangi maradékot megettek, hogy elkezdhessék a  böjtöt. (Ez a név általában az egy héttel korábbi csütörtökre  vonatkozott, valószínűleg itt a két nap szokásai egybemosódtak.)


 
 
 
 

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.