Az apostolkodás kötelezettsége

Tadeusz Dajczer: A hit fénye a harmadik évezred küszöbén – Tartalomjegyzék
<< Előző rész: Az Egyház iránti szeretet

A Krisztus iránti szeretet, amely a hit által mélyül el, vágyat szül bennünk, hogy Krisztusról tanúságot tegyünk. A te életszentségre szóló meghívásod és az Egyház iránti szereteted is szorosan összekapcsolódik az apostoli működésre szóló küldetéssel. II. János Pál, emlékeztetve a keresztények azon kötelességére, hogy Krisztusról tanúságot tegyenek, a következőket mondta: ,,Egyedül az Egyház iránti mélységes szeretet képes megtartani a buzgóságot a tanúságtétel terén. A Krisztushoz való hűség nem választható el az Egyházhoz való hűségtől.”

A keresztények, "akiket a keresztség Krisztus titokzatos testébe oltott, a bérmálás pedig a Szentlélek erejével megerősített, azokat maga az Úr rendeli az apostolkodásra. […] Apostoli tevékenységüket hitben, reményben és szeretetben végzik, s ezeket az erényeket a Szentlélek árasztja szét az Egyház minden tagjának szívébe. Sőt a szeretet, az Úr legfőbb parancsa sürgeti Krisztus híveit, hogy dolgozzanak Isten országának eljöveteléért, általa Isten dicsôségéért és minden ember örök életéért, hogy megismerjék az egyetlen igaz Istent, és akit küldött, Jézus Krisztust”. (A II. Vatikáni Zsinat APOSTOLICAM ACTUOSITATEM kezdetű dekrétuma a világi hívek apostolkodásáról, 3) Mindannak tehát, amit teszel, Isten országának építését és terjesztését kell szolgálnia.

Kincset kaptál és rendkívüli ajándékot, melyet nem tarthatsz meg egyedül saját magadnak, mert ez a kincs elásását jelentené. Neked ezt a felbecsülhetetlen kincset tovább kell adnod másoknak is, meg kell osztanod másokkal. Tanúskodnod kell arról, amivel megajándékoztak, amit felfedeztél, amit szeretsz és arról, amit a Szentlélek végrehajtott benned. Minél fogékonyabbá válsz a Szentlélek működésére, annál jobban kiformálódik benned Krisztus képmása, és annál inkább mélyül el szívedben az Egyház iránti szeretet, s aminek következtében hűséges leszel hivatásodhoz, az apostolkodáshoz.

II. János Pál egykor megkérdezte Franciaországtól: ,,Hűséges vagy-e keresztséged kegyelméhez?” Ez a kérdés rád is vonatkozik: Hűséges vagy-e a keresztség kegyelméhez? Hűséges vagy-e a bérmálás kegyelméhez? Növekszik-e benned a felelősségtudat Egyházad, egyházmegyéd és plébániád arculata és életereje iránt?

A bérmálás szertartása a Krisztusról való tanúságtétel konkrét formájához kapcsolódik, amelynek mindig hitből és szeretetből kell fakadnia. Hiszen Arról kell tanúságot tenned, aki érted meghalt és feltámadott, aki meghalt és feltámadt azokért is, akik között te tanúságot teszel Őróla. Apostolkodásodnak a Szentlélek által megerősített szolgálatnak kell lennie mások iránt. Kérned kell a Szentlélektől az erősség kegyelmét is, mely annyira fontos a hit védelmében és abban is, hogy vállalni tudjuk az apostolkodás nehézségeit.
.
A bérmálás szentsége elrejtett szentség marad számodra, amíg nem fedezed fel a Szentlelket, ha nem ismered fel azt, hogy Ő az, aki folyvást megtisztít és megújít téged, hogy Ő az, aki az Atya iránti gyermeki magatartásodat formálja, és imádkozik benned ezzel a gyermeki szóval: ,,Abba – Atya”. Ha ezt felfedezed, akkor viszont Ő megajándékoz Krisztus békéjével, melyet a világ nem tud megadni neked.

De mindenekelőtt a szegények felé fogja irányítani a szívedet, hogy a segítségükre siess, nem csak anyagi, de lelki segítséggel is, hirdetve számukra az Örömhírt a megváltásról és Isten szeretetéről, melyet magad is egyre inkább meg fogsz tapasztalni.

II. János Pál hazájában tett elsô zarándoklata alkalmával Pünkösd ünnepélyes előestéjén így hívta a Szentlelket:
     ,,Szálljon le a Te Lelked
     Szálljon le a Te Lelked
     S újítsa meg a föld színét.
     E föld színét”…

A Szentlelket nem láthatod meg testi szemeiddel, de Ő mégis létezik. Csak a hit által láthatod meg és fogadhatod el az Ő megváltó működését. Ha nincs benned hit, ha nem igyekszel Őt hallgatni, hanem épp ellenkezőleg, elnyomod és eltompítod az Ő rendszerint csendes hangját, akkor megszomorítod Isten Szentlelkét. (Ef 4,30-31). Ez a magatartás az Ő szenvedését okozza, mert kiüresíti a Vele való kapcsolatod. Ő, aki Jézus feléd irányuló Lelke, az Atya és a Fiú Szeretete – folyton emlékezetedbe idézi Jézus szavait. Néha oly hevesen szól mint az orkán, de leggyakrabban oly gyengéden, mint a szellô suttogása. ,,Egyedül az Egyház iránti mélységes szeretet képes megtartani a buzgóságot a tanúságtétel terén. A Krisztushoz való hűség nem választható el az Egyházhoz való hűségtől.”

A hit, mely elengedhetetlen feltétele a Szentlélek működésének a bérmálkozó lelkében – két személy autentikus találkozása. A Szentlélek arra vágyódik, hogy szüntelenül elmélyítse ezt a találkozást, és ezáltal vezesse el a lelket a Krisztussal való egyre szorosabb egységre; a kontemplációra, az életszentségre, a szeretett Egyház szolgálatára.