Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Beszámoló a jubileumi évről – Magyar Gergely tartományfőnökkel folytatott beszélgetés alapján (képünkön)
.
Az idén 800 éves ferences rend Magyarországon a lelkipásztorkodáson túl nem csak oktatással, neveléssel foglalkozik, de szociális, egészségügyi és jótékonysági tevékenységgel is. Annak ellenére, hogy közfeladatokat vállalnak át, egyre bizonytalanabb a szerzetesrend ezekre a célokra történő állami finanszírozása – mondta Magyar Gergely, a rend tartományfőnöke a jubileumi évet értékelve.
.
Az 1209-ben III. Ince pápa által szóban jóváhagyott  szerzetesrend már három éve készült a kerek évforduló  megünneplésére. A jeles alkalomból a ferences család – amelybe  beletartoznak a ferenceseken kívül a minoriták, a kapucinusok, a  klarisszák és további tizenegy szerzetesi közösség, valamint a  ferences világi rend – tájékoztató kiadványokkal szolgált az  érdeklődőknek. A magyarországi rendtartomány megjelentette A  ferences család Magyarországon című kötetét annak érdekében, hogy a  közvélemény is részletesebben tájékozódjon a barátok munkájáról,  tevékenységéről. Ezen kívül kiadták az Élhető regula a ferences  családban című könyvüket is, ami a szabályzatukon kívül tartalmazza  annak magyarázatát és az ehhez kapcsolódó tanúságtételeket. Megjelentek egy DVD-vel is, ami ismerteti a ferencesek nemzetközi misszióját.
 
Rendeztek konferenciákat is a szerzetesrendről, az ELTE-n és a  Pázmány Péter Katolikus Egyetemen művészettörténeti, a Sapientia  Szerzetesi Főiskolán ferences teológiatörténeti szimpóziumot  tartottak. A kerek évforduló ünnepségsorozatának csúcspontja  kétségtelenül a december közepén a Művészetek Palotájában (Müpa) tartott hangverseny volt, amelyen olyan zeneszerzőktől mutattak be műveket, akiknek volt valamiféle kötődésük a ferencesekhez. Ilyen volt Liszt Ferenc, aki úgynevezett konfráter, azaz a világi rend tagja volt, a pesti Ferenciek terén pedig kórust is vezetett a szerzeteseknek. Tőle az Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak című művet játszották.

A koncerten elhangzottak Speyer Julián  gregorián dallamai, egy moldvai Mária-köszöntő ének és Kájoni János XVII. századi erdélyi ferences zeneszerző és orgonaépítő népzenei feldolgozásai. Az esten felcsendült Draskóczi László átdolgozásában Kodály Zoltán Naphimnusza is.


 
A tartományfőnök elmondta, hogy szociális otthonaikban – egyebek mellett a Gondviselés Házában – időseket látnak el, ezenkívül a szépkorúakkal foglalkoznak otthoni gondozás keretében, és lehetőség van napközi otthonos ellátásra is.
 
Különleges feladatot lát el az autista gyermekekkel foglalkozó gyöngyösi központjuk. Az ottani kolostoruk egyik épületszárnyában képzésre és fejlesztésre befogadtak ebben a betegségben szenvedőket, és a szüleiknek is van lehetőségük egy közeli átmeneti otthonban lakni, nekik tanácsadással is szolgálnak. A gyermekeknek háromfős osztályokat indítottak, egy csoporttal legalább két felnőtt gyógypedagógus foglalkozik, munkájukat pedig szociális és pedagógiai asszisztensek is segítik.
 
Azoknak, akik "kinőttek" a képzésből, munkalehetőséget és lakást nyújtanak a Gyöngyöshöz közeli Karácsondon, az úgynevezett Boróka-majorságban. Ezt a területet a magyarul Borókának hívott, állítólag szintén autizmusban szenvedett itáliai ferencesről nevezték el, aki Assisi Szent Ferenc társa volt. A majorságban a csökkent munkavégző-képességhez mért tevékenységet bíznak rájuk, így például zöldséget termesztenek, feldolgozzák és el is adják azokat. Az autista gyermekek felkarolása sokszor erőn felüli teljesítményeket vár el a ferencesektől, a fent említett koncertet is azért szervezték, hogy anyagilag támogassák ezt a komplex munkát – mesélte Magyar Gergely.
.
A tartományfőnök úr kitért arra is, hogy az állami normatívából  meglehetősen kevés pénzt kapnak az autista gyermekeket felkaroló, összesen 50 fős intézményük támogatására, amiből nem lehet ezt a tevékenységet ellátni, ezért különböző helyeken pályáznak. A cél az, hogy éves szinten mintegy 40 millió forintot szerezzenek a hiányt pótlandó.
 
Emlékeztetett arra, hogy 1950 és 1990 között mindössze két gimnáziumuk lehetett, ma már az esztergomi és a szentendrei középiskolájuk mellett beindították a budapesti Szent Angéla Általános Iskola és Gimnáziumot, valamint a mohácsi óvodájukat és általános iskolájukat is. Azt azonban először el sem akarták hinni, hogy az idei zárszámadási törvényben az egyházi fenntartású közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának korrekciójára nem különítettek el egyetlen fillért sem. A kormányzat állítólag jövő év első félévében két részletben rendezné tartozását, amit kormányrendelettel szabályoznak majd.
 
Gergely atya úgy véli, hogy "Magyarország öngyilkosságba rohan, amikor nem hajlandó az oktatásra áldozni", holott az adózó állampolgárok
 gyermekeit tanítják ezekben az intézményekben is. Eközben viszont ingatlanjaik amortizáltak, a felújításukra pedig nincs erejük.
 
A Sapientia Szerzetesi Főiskola 2000 januárjában kezdte meg működését, amit a bencés és a piarista rendekkel közösen tartanak fenn. Itt tanulhatnak férfi és női szerzetesnövendékek, illetve a leendő világi hitoktatók. Pécsett és Szombathelyen pedig berendeztek egy-egy 100, illetve 70 diák elszállásolására alkalmas kollégiumot. Kulturális tevékenységük fejlesztésére célul tűzték ki, hogy a több száz éves Magyar Ferences Könyvtár és Levéltárat nyilvánossá tegyék, ami ma még csak a tudományos kutatók számára nyitott. A művelődést szolgálja a pasaréti közösségi, illetve művelődési házuk is – folytatta.
 
< A híres rapper szerzetes: Father Stan Fortuna ferences
.
A szerzetesrendek közötti együttműködés jó példája a  Servitor Kft. megalapítása. Ennek keretében a piaristák, a  jezsuiták, a bencések és a ferencesek vállalták, hogy együttesen,  nagyfogyasztókként lépnek fel az immáron liberalizált  energiahordozó-piacon, így a gáz- és villanyszolgáltatóknál. Ezzel elérték, hogy olcsóbban jussanak ezekhez a szolgáltatásokhoz, hiszen minél nagyobb egy fogyasztó, annál olcsóbban kapja ezeket. A legutóbbi három hónapban, amióta ez az összefogás megvalósult, összesen 15 millió forintot takarítottak meg.
.
Azt is megtudtuk, hogy Magyarországon 4 budapesti és számos vidéki településen van rendházuk. A fővárosban a Margit körúton működik a központjuk, de van Pasaréten, a Ferenciek terén és a rózsadombi Tövis utcában is egy-egy közösségük. A vidéki települések, ahol van ferences rendház: Szombathely, Zalaegerszeg, Sümeg, Esztergom, Szentendre, Gyöngyös, Szeged, Mátraverebély-Szentkút, Szécsény és Nagyszőlős. Ez utóbbi már Kárpátalján található, de ez a régió is hozzátartozik a magyar rendtartományhoz, amit úgy hívnak, hogy Magyarok Nagyasszonya  Ferences Rendtartomány.
.
Jelenleg 115 tagja van a rendtartománynak, fiatalok és idősek egyaránt találhatók közöttük. A ferences családba tartozó, ennek a lelkiségnek a kötelékében élő szerzetesek és világi rendi tagok száma azonban közel 800-ra tehető. Ellátnak a ferencesek plébániai szolgálatot is, ám ez a szolgálat nem mehet a szerzetesi közösség építésének rovására. Főállásban 13-an plébánosok, de a többi testvér is ellát lelkipásztori feladatot rendházaik templomaiban. A szerzetesek közül 88-an rendelkeznek teológiai végzettséggel, illetve ennyit szenteltek pappá, a többiek laikus testvérek.
 
Speciális helyzetben van a lelkipásztorok száma szempontjából a rendtartomány kárpátaljai része, ugyanis itt volt olyan időszak, amikor 200 ezer magyarra csak 8 pap jutott (közülük ma már csak ketten élnek). Ezért ez a régió missziós terület, ahol "égetően nagy paphiányt" kell pótolni az itteni magyar lakosság számára. A Magyarországról érkezett ferencesek most 10 plébániát látnak el Kárpátalján.

 

 


Kérjük, küld támogatást Te is, mert
> a metropolita.hu önfenntartó
 > NEM engedélyez reklámokat


Ft
Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.