Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Az erdélyi tudományosság úttörője, tudós-pedagógus, a Magyar Encyclopaedia szerzője: Apáczai Csere János 350 éve, 1659. december 31-én hunyt el.
.
A Brassó megyei Apácán született 1625. június 10-én, kisnemesi  szabad székely családban. A kolozsvári, majd a gyulafehérvári  kollégiumban folytatta filozófiai és teológiai stúdiumait, majd  1648-1653 között ösztöndíjjal holland egyetemeken, többek közt  Leydenben és Utrechtben tanult. A kultúra és a polgári jólét fogadta  őt Hollandiában, a kálvinista vallás áldásos hatásaival és a  gondolkodás szabadságával találkozott, s a csillagászattól a keleti  nyelvek tanulmányozásáig mindenre lehetősége nyílott. Számos nyelvet  elsajátított, a görögön, latinon, héberen, francián, angolon és  hollandon kívül hat keleti nyelvet is megtanult. 1651 áprilisában a  harderwijki egyetemen doktori címet szerzett a De primis hominis  apostasia című értekezésével, amely az első ember bűnbeeséséről  szólt. Ugyanebben az évben megnősült, felesége, Aletta van der Maet  Utrecht egyik előkelő családjának leánya volt.
 
1653-ban Gyulafehérvárra költöztek. Apáczai a poétikai osztály  rektora lett, székfoglaló beszédében kifejtette gondolatait a  tudományokról, vizsgálta a hazai elmaradottság okait. 1654-ben  jelent meg a gyermek I. Rákóczi Ferencnek ajánlott Magyar  logikácskája. Egy évvel később kiadták fő művét, a 412 oldalas, 11  részből álló Magyar Encyclopaediát, amelynek az volt a célja, hogy  magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes  tudományosságát. "Oly könyvet adnék a magyar ifjúságnak kezébe,  melyben anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat  olvashatna." – ajánlotta művét. A könyvben a természettudományos  ismeretek mellett helyet kapott a logika, a teológia, a történelem,  az etika, a neveléstudomány és a filozófia eredményeinek bemutatása  is.
 
A Magyar Encyclopaediát a kortársak nem méltatták, s Apáczainak  az oktatás minőségének javítását célzó reformtervei is süket fülekre  találtak. Nézetei miatt összetűzésbe került II. Rákóczi György  fejedelemmel, aki haragjában megfosztotta a gyulafehérvári  katedrától, de barátai és Lorántffy Zsuzsanna közbenjárásának  köszönhetően rábízta a kolozsvári iskola vezetését. Itt 1656  novemberében tartotta székfoglalóját, amelyben erős kritikával  illette az új szellemi és társadalmi törekvéseket gáncsoló, maradi  kortársait, s hazája szomorú műveltségi állapotát. Kolozsvárott  ugyanolyan hévvel és lelkesedéssel vetette bele magát a tanításba,  mint addig, s az ő közbenjárásának köszönhette a kollégium Lorántffy  Zsuzsanna református alapítványát. Ő intézte el azt is, hogy  fejedelmi támogatással tíz szegény tanuló ingyen tanulhatott.
 
Buzgalmát megtörte egyre súlyosbodó tüdőbaja, s 1659. december  31-én meghalt. Felesége és gyermeke nem sokkal élte túl, sírjaik a  kolozsvári Házsongárdi temetőben találhatók. Életéről Páskándi Géza  írt drámát Tornyot választok címmel, emlékét Áprily Lajos örökítette  meg A tavasz a Házsongárdi temetőben című versében.
 

 
Gondold el, hogy minden újságért fizetni kell, mi is várjuk a te önkéntes adományodat, ha meg tudod engedni magadnak :-)
> a metropolita.hu NEM ENGEDÉLYEZ reklámokat
> vannak terveink új oldalak létrehozására: kifejezetten a papi hivatásról, illetve imakampány oldal, ahova beírhatjátok sürgős szándékokat és válaszhattok imaszándékot (hasonlóan az adományoldalakhoz..)
> EGYETLEN anyagi forrásunk a ti adományotok
Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük adományozási szándékát

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Összes adomány: 1500Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.