Kóczán Mór 1908-ban szerzett a pápai teológiai akadémián református lelkészi  oklevelet. 1912-ig Aranyoson segédlelkész volt, majd három és fél  évtizeden keresztül a szlovákiai Csilizradvány lelkésze volt.
.
1948-ban hazatelepült Magyarországra, s 1952-ig Alsógödön folytatta  egyházi szolgálatát.
.
A pápai református kollégiumban kezdett atletizálni nekifutásos  súlydobással. 1900-ban a Budapesti Torna Clubba igazolt, ahol áttért  a diszkoszvetésre és a gerelyhajításra. 1910 nyarán már a Ferencvárosi  Torna Club színeiben lépett pályára. 1909-11 között az akkoriban  kedvelt "végén fogásos" stílust alkalmazva gerellyel három alkalommal,  utoljára 60,64 méterrel nem hivatalos világcsúcsot állított fel.
.
Balszerencséjére a Nemzetközi Atlétikai Szövetség csak 1912-től tartja  nyilván az akkor már "középen fogáson" alapuló rekordokat. Az 1912-es  stockholmi olimpián - a hivatalos nevezési listán Kovács Miklós néven -  lett 55,5 méterrel bronzérmes. Svéd és finn vetélytársa mögött, ezzel  ő volt az első nem skandináv, aki olimpiai dobogóra állhatott  gerelyhajításban. A verseny során kétszer is túldobta a győztes svédet,  de a svéd bírák szerint mindkétszer kilépett. E versenyszámban 1911-14  között sorozatban négyszer, illetve 1918-ban is magyar bajnokságot  nyert. 1914-ben 59,71 méterrel angol bajnoki címet szerzett. 1919-től  a csehszlovák válogatottban, illetve 1920 és 1926 között a Sparta Praha  egyesületében folytatta pályafutását. 1971-ben - még életében - Göd  városa róla elnevezett Vándordíjat alapított, amit 1999-ben elevenített  fel az önkormányzat: minden esztendőben március 15-e alkalmából a  település legjobb sportolói közül Kóczán Mór Díjat adnak át egyéni női  és férfi, valamint csapat kategóriában.

2008 októberétől a magyar  tannyelvű csilizradványi alapiskola is az ő nevét viseli.
 

“Mondok neked néhány dolgot, felfogóképességednek megfelelően, hogy némiképpen megértsed, milyen diadalmas volt az égbe való ünnepélyes bevonulásom, és felmagasztalásom. Egyetlen emberi lélek sem képes azt úgy megérteni, amint valójában történt.”

- Ne felejtsétek el, hogy minden erényt gyakorolnotok kell, amit tanítottam nektek, miközben veletek voltam. Viseljetek el mindent türelemmel. Így megőrzitek lelketeket, és senki sem tudja elvenni a kegyelmet lelketekből.

Meghívjuk testvéreinket, hogy imádkozzanak velünk május 18 – 26 –ig, Pünkösd előtti szombatig, a Szentlélek ajándékaiért:
• Minden papért és a Klérusért
• Szeretett pápánkért, XVI. Benedek pápáért
• Szent Egyházunkért

A kapucinusok minden elmélkedni vágyó, a Szentlélek felé fordulni akaró hívőt várnak!

A keresztény halál: az élet kezdete
Gondolatok az elmélkedéshez
A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le.
A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta […]

"Egy test vagytok sokan!"
Gondolatok az elmélkedéshez
"Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben." /II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2./
Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, […]

Tekintsetek rá nagy szeretettel. Mindenben rendeljétek alá magatokat neki. Sok nagy kegyelmet kaptok rajta keresztül. Hirdessétek az egész világnak isteni Anyaságát és szűzi érintetlenségét.

Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

Szenvedélyes, forrófejű, csupa nemes érzelem, egy mély bukás terhével. Azt tagadta meg, Akiért később szörnyű kínok között adta az életét. Ő a mi első PÁPÁNK.

Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz…