Register
A password will be e-mailed to you.

Az erdélyi tudományosság úttörője, tudós-pedagógus, a Magyar Encyclopaedia szerzője: Apáczai Csere János 350 éve, 1659. december 31-én hunyt el.
.
A Brassó megyei Apácán született 1625. június 10-én, kisnemesi  szabad székely családban. A kolozsvári, majd a gyulafehérvári  kollégiumban folytatta filozófiai és teológiai stúdiumait, majd  1648-1653 között ösztöndíjjal holland egyetemeken, többek közt  Leydenben és Utrechtben tanult. A kultúra és a polgári jólét fogadta  őt Hollandiában, a kálvinista vallás áldásos hatásaival és a  gondolkodás szabadságával találkozott, s a csillagászattól a keleti  nyelvek tanulmányozásáig mindenre lehetősége nyílott. Számos nyelvet  elsajátított, a görögön, latinon, héberen, francián, angolon és  hollandon kívül hat keleti nyelvet is megtanult. 1651 áprilisában a  harderwijki egyetemen doktori címet szerzett a De primis hominis  apostasia című értekezésével, amely az első ember bűnbeeséséről  szólt. Ugyanebben az évben megnősült, felesége, Aletta van der Maet  Utrecht egyik előkelő családjának leánya volt.
 
1653-ban Gyulafehérvárra költöztek. Apáczai a poétikai osztály  rektora lett, székfoglaló beszédében kifejtette gondolatait a  tudományokról, vizsgálta a hazai elmaradottság okait. 1654-ben  jelent meg a gyermek I. Rákóczi Ferencnek ajánlott Magyar  logikácskája. Egy évvel később kiadták fő művét, a 412 oldalas, 11  részből álló Magyar Encyclopaediát, amelynek az volt a célja, hogy  magyar nyelven, iskolai használatra összefoglalja korának teljes  tudományosságát. "Oly könyvet adnék a magyar ifjúságnak kezébe,  melyben anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat  olvashatna." – ajánlotta művét. A könyvben a természettudományos  ismeretek mellett helyet kapott a logika, a teológia, a történelem,  az etika, a neveléstudomány és a filozófia eredményeinek bemutatása  is.
 
A Magyar Encyclopaediát a kortársak nem méltatták, s Apáczainak  az oktatás minőségének javítását célzó reformtervei is süket fülekre  találtak. Nézetei miatt összetűzésbe került II. Rákóczi György  fejedelemmel, aki haragjában megfosztotta a gyulafehérvári  katedrától, de barátai és Lorántffy Zsuzsanna közbenjárásának  köszönhetően rábízta a kolozsvári iskola vezetését. Itt 1656  novemberében tartotta székfoglalóját, amelyben erős kritikával  illette az új szellemi és társadalmi törekvéseket gáncsoló, maradi  kortársait, s hazája szomorú műveltségi állapotát. Kolozsvárott  ugyanolyan hévvel és lelkesedéssel vetette bele magát a tanításba,  mint addig, s az ő közbenjárásának köszönhette a kollégium Lorántffy  Zsuzsanna református alapítványát. Ő intézte el azt is, hogy  fejedelmi támogatással tíz szegény tanuló ingyen tanulhatott.
 
Buzgalmát megtörte egyre súlyosbodó tüdőbaja, s 1659. december  31-én meghalt. Felesége és gyermeke nem sokkal élte túl, sírjaik a  kolozsvári Házsongárdi temetőben találhatók. Életéről Páskándi Géza  írt drámát Tornyot választok címmel, emlékét Áprily Lajos örökítette  meg A tavasz a Házsongárdi temetőben című versében.
 

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.