Tadeusz Dajczer: A hit fénye a harmadik évezred küszöbén - Tartalomjegyzék

< Előző rész: Lelki anyaság

1985. május 25-én Rómában II. János Pál pápa a Szent Péter téren bíborosi kalapot helyezett Andrzej Maria Deskur fejére. Megrázó és megdöbbenést kiváltó rendkívüli konzisztórium volt ez. Miért nevez ki a pápa bíborosnak egy béna embert? Hiszen a bíborosi méltóság nem cím,
vagy elismerés a püspöki munkáért. A bíborosok a pápa legközvetlenebb tanácsadói és munkatársai, nagyon fontos szerepük van az Egyházban.
Mire való az, hogy egy embert, aki szenvedése következtében már nem alkalmas a munkára, bíborosnak neveznek ki?

< A kerekesszékben ülő Andrzej Maria Deskur bíboros
.
A titkot a konzisztórium napjának estéjén II. János Pál diszkréten kifejtette a lengyel zarándokokhoz intézett beszédében, amikor Deskur kardinálisról azt mondta: ,,Különösen kötődöm hozzá, ez a kapcsolat még egyetemi éveimre nyúlik vissza, majd késôbb folytatódott a szemináriumi éveim alatt, papi szolgálatom idején, számos római találkozásom során, de különösen az utolsó, a konklávé elôtti találkozásunk által. Akkor érintette meg az Isteni Gondviselés ezzel a súlyos rokkantsággal Deskur püspököt, melyet a mai napig magán visel. A mai napon kinevezett püspökök közül ô volt az egyetlen rokkant, akit betegsége tolókocsihoz köt, aki ezt a kollégiumot rendkívüli jeggyel, a szenvedés jegyével gazdagítja, mely az áldozat stigmája. Nem ismerjük Isten útjait, s nem ismerjük Isten titkait sem, de nekem személy szerint nehéz ellenállnom annak a meggyőződésnek, hogy ennek az érseknek — aki ma már Andrzej bíboros - áldozata kapcsolatban volt az 1978. október közepén lezajlott konklávéval.”

A Szentatya Andrzej Deskur bíboros szenvedésében látja mintegy az árát annak, hogy Ő, Wojtyla bíboros Krisztus helyettesévé válhatott. Tudjuk egyébként, hogy a pápaválasztás után az új pápa első útja azonnal a Gemelli klinikára vezetett, ahol lebénulva, betegen feküdt Andrzej Maria Deskur, akinek a pápa - saját meggyőződése szerint - sokat köszönhet, akinek a legjobb rész jutott, az, hogy szenvedésével segítse őt. Ez a rész nehéz, de egyben a leghatékonyabb, amint minden szegény eszköz. Az a tény, hogy Andrzej Maria Deskur bíborosi méltóságot kapott, mintegy közvetve, II. János Pál által rámutat a szegény eszközök értékére.

Deskur bíboros előzőleg a Pápai Tömegkommunikációs Bizottság elnöke volt. Tehát az Egyházban a gazdag eszközök terjesztésével, működtetésével foglalkozott, és ezen a területen nagyon sokat tett. Nagyban hozzájárult azoknak az egyházi dokumentumoknak az előkészítéséhez, melyek a katolikus tájékoztatási eszközök működési irányát meghatározták. A pápa azonban ezeket az érdemeit - azt, milyen sokat tett a tájékoztatási eszközök fejlődéséért - szinte meg sem említi. Ez azt a benyomást kelti, mintha ily módon a szegény eszközök értékét akarná hangsúlyozni, azt, hogy általa a bíborosi kollégiumba a szenvedés, mint jel került be.

Andrzej Maria Deskur június elsején délután foglalta el ünnepélyesen a bíborosi titulushoz járó templomát a Palatínuszon, a San Cesareo templomot. Ugyanazt, amelyet 1967-ben Karol Wojtyla kapott bíborosi címéhez. A bíboros ülve, a szenvedés magasztosságában mutatta be szentmiséjét. A bíborosi trón helyett tolókocsi állt az alacsony oltár mellett. A betegségtől megbénult keze nehezen tudta megtartani a pásztorbotot. Sajátos paradoxon, hogy a gazdag eszközökkel foglalkozó pápai tanács vezetője a szegény eszközök bélyegével lett megjelölve.

A szegény eszközök doktrínájának összefüggésében kell értelmeznünk II. János Pál azon szavait is, melyekkel a saját élete ellen elkövetett merényletrôl szól. Az eseményt különös kegyelemnek nevezi. 1981. október 14-én a Szent Péter téren a zarándokok ezreihez intézte a nyilvános audiencián ezeket a sokatmondó szavakat: ,,Isten megengedte nekem az elmúlt hónapokban, hogy megtapasztaljam a szenvedést. Megengedte az életveszély megtapasztalását. Megengedte ugyanakkor világosan és mélyen megértenem, hogy ez az Ő rendkívüli kegyelme, nekem, mint egyes embernek. Ugyanakkor tekintettel a szolgálatra, melyet mint Szent Péter örököse töltök be, kegyelem ez az Egyház részére is. Krisztus megadta nekem azt a kegyelmet, hogy szenvedéssel és a saját életem, s egészségem veszélyeztetése közepette tegyek tanúságot az Ő szeretetérôl. Ezt rendkívüli kegyelemnek tartom, melyért különleges köszönetemet fejezem ki a Szentléleknek és a Szűzanyának.”

Vajon a szegény eszközök, s a szenvedés nélkül - mellyel II.János Pál élete meg van jelölve - vezethetné-e ilyen eredményesen az Egyházat, magával ragadhatná-e így a tömegeket? A pápa a merénylet drámai napjához 1981. november 4-én, névnapján még egyszer visszatér: ,,A május 13-i események hatására sok mindent át kellett gondolnom. Ez az esemény rákényszerített, hogy ezt az emberi és keresztény életemet még inkább az Evangélium fényében lássam, azon magról szóló igéknek a fényében, melynek el kell halnia, hogy termést hozhasson.”

> Tadeus Daiczer tanításának folytatása: III.rész: A hit megvalósulása: a keresztség szentsége

1. Közszemlére teszik a II. János Pál pápa vérét tartalmazó fiolát
2. Csak a II. János Pál pápa által megáldott olajfa hozott gyümölcsöt
3. Boldog II János Pál pápa: Szeressétek az öregeket
4. II. János Pál vérét ereklyeként használják majd
5. Mert úgy szerette Isten a világot… (János 3:16)

“Mondok neked néhány dolgot, felfogóképességednek megfelelően, hogy némiképpen megértsed, milyen diadalmas volt az égbe való ünnepélyes bevonulásom, és felmagasztalásom. Egyetlen emberi lélek sem képes azt úgy megérteni, amint valójában történt.”

- Ne felejtsétek el, hogy minden erényt gyakorolnotok kell, amit tanítottam nektek, miközben veletek voltam. Viseljetek el mindent türelemmel. Így megőrzitek lelketeket, és senki sem tudja elvenni a kegyelmet lelketekből.

Meghívjuk testvéreinket, hogy imádkozzanak velünk május 18 – 26 –ig, Pünkösd előtti szombatig, a Szentlélek ajándékaiért:
• Minden papért és a Klérusért
• Szeretett pápánkért, XVI. Benedek pápáért
• Szent Egyházunkért

A kapucinusok minden elmélkedni vágyó, a Szentlélek felé fordulni akaró hívőt várnak!

A keresztény halál: az élet kezdete
Gondolatok az elmélkedéshez
A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le.
A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta […]

"Egy test vagytok sokan!"
Gondolatok az elmélkedéshez
"Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben." /II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2./
Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, […]

Tekintsetek rá nagy szeretettel. Mindenben rendeljétek alá magatokat neki. Sok nagy kegyelmet kaptok rajta keresztül. Hirdessétek az egész világnak isteni Anyaságát és szűzi érintetlenségét.

Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

Szenvedélyes, forrófejű, csupa nemes érzelem, egy mély bukás terhével. Azt tagadta meg, Akiért később szörnyű kínok között adta az életét. Ő a mi első PÁPÁNK.

Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz…