Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Aki a rózsafüzért imádkozza, királynő előtt hajlik meg, és az uralkodás mindenkori jelképét, a koronát nyújtja Máriának.

A rózsafüzér – latinul sertum rosarium, corona rosarum – rózsákból készített koszorú/korona, mely Máriának a mennyek országában betöltött hivatalára utal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a rózsa ősidők óta a virágok királynője és az új élet, a megújulás virága, egészen bizonyos számunkra, mennyire kedves Isten Anyjának, az új Élet ajándékozójának ez az imádság.

A Boldogságos Szűz Mária királynöi méltóságának tisztelete (lásd augusztus 22-én) bizonyíthatóan a 10–11. századra vezethető vissza. A rózsafüzért azonban ennél sokkal korábban, a 4–5. században is imádkozták, mint az ismétlődő – szüntelen – imádság legkedveltebb formáját. Valószínű tehát, hogy Mária királynőként való tisztelete is sokkal korábbi. A rózsafüzér – mint szüntelen imádság (Lk 18,1; vö. 21,36) – Isten állandó jelenléte tudatosításának is egyik legalkalmasabb eszköze.  Miközben a kéz a nagy (öreg) és apró szemeket morzsolja, s a Miatyánkot és Üdvözlégyet mondja, Mária szemével szemléli Jézus életét és misztériumait. Ezért mondható, hogy a rózsafüzér nem más, mint egy iskola, ahol Jézus tanítványait a legtökéletesebb tanítvány, a Boldogságos Szűz Mária tanítja az üdvösség titkaira. E titkok foglalata a szeretet Isten és a felebarát iránt. Ebben az iskolában szeretni tanulunk, mégpedig magától Isten Anyjától, akinek egész életét meghatározó szeretetét a Szentháromság koronázta meg.
.
Ez a Királynő a történelem folyamán mindig megmutatta a betegségek, a rossz és a szenvedés fölötti hatalmát. Így a törökkel vívott háborúkban is: amikor Szent V. Pius pápa (lásd április 30-án) 1571-ben, a lepantói győzelem után bevezette a Rózsafüzér Királynőjének ünnepét, ezt ismerte el és nyilvánította ki az Egyház nevében, hivatalosan. Október hónapot XIII. Leó pápa (1878–1903) a rózsafüzér hónapjává tette. XXIII. János pápa (1958–63) a Rózsafüzér Királynőjének oltalmát kérte a II. Vatikáni Zsinat összehívásához, s az egész világot fölszólította, hogy e Királynőtől kérjék imádságban a Zsinat sikerét. II. János Pál pápa 2002. október 16-tól 2003. október végéig külön évet szentelt a Rózsafüzér Királynjének. Megnyitására külön levelet írt a rózsafüzérről Rosarium Virginis Mariae kezdettel. *

Prohászka Ottokár csaknem 110 évvel II. János Pál pápa levele előtt, 1895-ben mondta a Szent olvasó Királynéjáról szóló prédikációjában:  
„A szent olvasó a hitnek imádsága. Szent Jakab az ő levelében, melyen az egyház és a világ küzdelme visszatükröződik, beszél nekünk hitről és hitből fakadt imádságról, gyógyulásról, betegségről, szív-vidulásról: oratio fidei salvabit infirmum. És jóllehet szavait a theológiában elsősorban az utolsókenetről kell érteni, nem vethetjük meg azt a gyönyörű értelmet, mely bennük lappang; azt, hogy a hit imája gyógyítja  a beteg, a sebzett, a megzavart, elsötétült emberi lelkeket. Nemcsak gyógyítja, hanem naggyá, erőssé, szépekké teszi: alleviat; és azáltal, hogy a beteg lélek az ifjúságnak és erőnek teljébe áll, imája által maga körül másokra is kegyelmet esd: az imából lelki tavasz virul. Hitből fakadt ima kell, hogy a lelkek éljenek. – Azért ajánlja a Boldogságos Szent Szűz Szent Domonkosnak az oratio fidei-t a beteg XIII. század meggyógyítására; azért ajánlja a Szent Szűz Bernadette-nek az oratio fidei-t a hitetlen XIX. század enyhítésére; azért ajánlja a pápa is a hitből fakadt erős imát, kiváltképen a szentolvasóban. És az olvasó alkalmas is arra, hogy a hitnek imája legyen, mert oly szerény, alázatos, igénytelen; egyszerűségén, alázatán meglátszik, hogy semmi sincs rajta látszatból, világból, hanem, ha van valami rajta: ez az Isten ereje. Megvetettsége alkalmas arra, hogy az Isten ereje nyilvánuljon benne, akinek kedve telik abban, hogy ami gyenge volt, azt erőssé tegye, és ami csúnya volt, azt széppé tegye, és ami oktalan volt, azt bölccsé tegye. De kiváltkép azért a hit imája az olvasó, mert a hit imájának előnyei tűnnek föl rajta.  – A hit imáján nyilvánul a hit ereje, amelyről az apostol mondja, hogy: argumentum non apparentium, a hit oly erő, mely a lelkeket, az értelmeket megragadja, és sodorja a láthatatlan világ felé; argumentum, logikai erő, non apparentium, a valóságban, melyet nem látnak; a hitben a láthatatlan hat reánk. Az argumentum non apparentium által mi egy más világhoz közeledünk, mely túlvilági színekben, alakokban vonul el lelkünk előtt. Mi ezekkel az alakokkal beszélgetünk, szépségükön gyönyörködünk, arcukról néhány sugárt s ruhájuk illatát magunkkal visszük az életbe.

A hitnek ezen imáján beteljesül, amit Bálám mond: Videbo eum, sed non modo, intuebor eum, sed non prope; látok valamit, ami nincs közel, hanem messze, behatolok egy világba, mely előttem inkább álom, de azt mégis kiveszem, hogy ez az álomkép örök valósággá változik. A hit imáján beteljesül a próféta szava: Effundam spiritum meum super omnem carnem et juvenes vestri visiones videbunt; a ti ifjaitok látnak új világot, behatolnak egy világba, mely láthatatlan. 
.
Ha ez a hitnek ereje, és ha a hitnek ereje nyilvánul a hitnek imáján, akkor azt kell mondani, hogy az olvasó imádsága igazán a hitnek imádsága. Az olvasóban szintén oly világba kell elmélyednünk, mely láthatatlan; világba, mely gyönyörű, kedves, vonzó alakjaival, káprázatos színeivel, illatával, fényével hat az emberi lelkekre. Az ember az olvasóban elmélyed elmélkedésben; nem fenséges eszmék, hanem egyszerű megfontolás vezeti őt gondolatról gondolatra, érzelemről érzelemre; lélekben olvas – hiszen olvasóról van szó – és miből olvas? A Szent Szűz szíve az a könyv, melyből olvasunk. A Szent Szűz lelkéből, erényességéből, fenségéből tizenöt szép keretes kép jelenik meg, mint megannyi vizió lelkünk előtt. Mikor az ember az olvasót mondja, annak a Szent Szűznek lelkén és szívén át nézi azt a betlehemi gyermeket, azt a názáreti fiút, azt a Messiást, azt a prófétát, azt a nagy szenvedőt, azt a halottat, azt a megdicsőültet, míg végre felmegy a Szent Szűz maga is az égbe koronázásra. Mikor az ember az olvasót mondja, a Szent Szűz szívébe kell tekintenie és kiolvasnia, hogy mit kell nagyot, mit kell az Úr Jézusról szépet gondolnia, hogyan kell vele melegen éreznie. Az olvasó imádsága a biblia pauperum, s benne a Szent Szűz gondolatai azok, melyeket a szegény, ki esetleg könyveket olvasni nem tud, forgat; e szent gondolatok által minden, ami különben fakó, kedvessé és vonzóvá lesz, mert Szűz Máriának szívéből van merítve.  
.
A Boldogságos Szűz Mária érzelmei a keret, a Boldogságos Szűz Mária lelke a fény, maga a Boldogságos Szűz, Jézussal való öröme, fájdalma pedig a kép, melyet folyton nézünk. – Az örvendetes olvasóban a Boldogságos Szűz az áhítat pírjában és a tavasz kellemében nyiladozó virág, melyre leszáll az Isten lelke. Azután mint élő, járó-kelő monstrancia, mint az Úr hordozója, a nagy Christophora vonul el előttünk. A harmadik tizedben a Boldogságos Szűzzel le kell térdelnünk a szalmára Betlehemben; azután fel kell mennünk a templomba és látnunk azt a hevülő, átszellemült arcot, mellyel a Boldogságos Szűz, mint az Isten első papja, bemutatja Istennek áldozatát, hogy azután megint elrejtőzzék Názáretben, hogy csendben, titokzatosságban keresse, szeresse, élvezze az Úr Jézust.
.
– A fájdalmas olvasóban foglalkozunk a Szent Szűzzel egy éjjel, egy nappal és egy este; véres verejtékes éjjel, félelmes, fájdalmas nappal, és azután a pietának estéjén, mikor a Boldogságos Szűz Mária a kereszt alatt az Úr Jézussal ölében meghozza a szívnek legfenségesebb hódolatát a kiszenvedett Úr Jézusnak.  – A dicsőséges olvasóban a Boldogságos Szűz Mária első húsvétjának leheletét kell élveznünk; azután lelkével az Úr Jézust a mennybe kisérnünk; a Szentlélek összes kegyelmeit fogadnunk, hogy végre a Szent Szűztől elbúcsúzva lábnyomát megcsókoljuk és áldását vegyük. mikor az égbe megy. (…)  

A Boldogságos Szűz Mária azt mondta a kis Bernadette-nek: »Ha az olvasót mondod, nézz reám!« Nézni kell a Boldogságos Szűzre. Mi az olvasó imájának a titka? A szent vizió, melyben az ember nézi folyton ezt a Boldogságos Szüzet, és úgy nézi, hogy folyton hajtogatja: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, nagy hálával felfohászkodik az Istenhez: Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto. Hála neked, szent Isten, hogy nekünk ezt a Szüzet, ezt a szívet, ezt a lelket, az Úr Jézust szerető, az Úr Jézust gondozó, az Úr Jézus örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet adtad!
.
»Nézz reám« – ez az olvasó imádságának első regulája; akkor azok a képek, azok a titkok, melyek különben fakók, melyek különben nem vonzanak, melyek különben talán oly sokszor hidegen hagyták szívünket, meleg színt öltenek. Akkor az a tizenöt kép művészi kép lesz, melyet nem lehet festeni, hanem melyet látni lehet a hit viziójában. A hitnek ez az ereje,  mint látjuk, az olvasó imádságának ereje; azért mondtam, hogy az olvasó-ima a hitnek imája.  
.
De a szegények zsoltárának van még más előnye is. A hit imájában van az az erő, mely nemcsak ésszel és hittel láttat, hanem egyszersmind megpróbálkozik a szívvel. Az ima a szívet melegíti, a szívet minden jóra ráveszi, vagyis a hit imája az erény iskolája. Mikor a szívek felmelegednek az imában, akkor lehet reájuk vezetni azokat a lelki, szellemi vonásokat, melyeket Istenből merítünk. Már most, ha valamely ima igazán a hitnek imája azért, mert az erény iskolája, úgy valóban az olvasó a hit imája. (…) Szent Erzsébetről azt mondja a legenda, hogy mikor ő, mint kis árva – hiszen elszakadt szüleitől – elment Türingiába, a Boldogságos Szűz lett az ő mestere, az ő dajkája és édesanyja. Ó, jól tud nevelni a Boldogságos Szűz! A kis Erzsébetből az egyháznak és keresztény szeretetnek hősies alakja lett. Az ember megirígyli tőle ezt az anyát és azt mondja: »Boldogságos Szűz Mária, nevelj
te engem is, neveld az én szívemet! Én is elszakadtam a földi érzelmektől, fogadj el engem, légy dajkám, mesterem, édesanyám !«  

Az arsi plébános életében olvassuk, hogy az édesanya formálja az embert, és az édesanyának érzelmei, gondolatai tejével átszivárognak a gyermekekbe. És Rousseau mondja, hogy az emberek mindig olyanok lesznek, mint anyáik. Ha ez igaz, akkor nem kell másra törekednünk, mint hogy a Boldogságos Szűz Mária iránt való szeretetünk és gyengédségünk minél elevenebb, minél élénkebb legyen; mert ez a Boldogságos Szűz iránt való szeretet fog minket az Isten gyermekeivé és hőseivé nevelni.  Azért tehát buzgón mondjuk el azt az olvasó-imát; tanuljuk meg az olvasóban kiolvasni a Boldogságos Szűz szívéből és lelkéből a hitnek titkait; nézzük ezt a tizenöt képet, ezt a tizenöt viziót a Boldogságos Szűznek érzelmeivel. Nézzünk a Szent Szűznek lelkén és szívén át az Úr Jézusra, a keresztre, a feltámadásra és mennybemenetelre. Hajlítsuk szíveinket a Boldogságos Szűz vonzó, kedves benyomásai alatt azon erényekre, melyeket rajta visszatükrözni és visszasugározni látunk. Mondjuk az olvasót azzal az alázattal és benső vággyal, mint akik a hitnek titkaiba és erejébe be akarunk hatolni, azzal a vággyal, mely
bennünket visszasodor a hitben erős századok felé, a középkorba, melynek imája a biblia pauperum, az oratio fidei, a szegények zsoltára volt.”

A Metropolita Egyesület többféle céljához adományokat gyűjtünk, hogy újabb keresztény médiafelületeket hozhassunk létre. Tervünk egy papi hivatásról szóló oldal, egy online imaközösségi felület létrehozása, és szeretnénk a nagy keresztény misztikusokat hangoskönyvben elérhetővé tenni. Ebben kérjük anyagi segítségeteket.

Az adományt paypal-on keresztül (ha a linkre kattintasz) és közvetlen utalással is be tudjuk fogadni.

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük!!!

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Összes adomány: 5000Ft

Hasonló bejegyzések

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.