A puszta szimbólikája

Tadeusz Dajczer: A hit fénye a harmadik évezred küszöbén – Tartalomjegyzék

A puszta (sivatag), mint földrajzi hely és mint egy bizonyos emberi helyzet szimbóluma, nem feltétlenül jelenik meg azonnal teljes formájában, jellegzetességében, karakterisztikus jegyeivel. A földrajzi sivatag fokozatosan tűnik elô. Egyre több lesz a homok és egyre kevesebb a fa, majd egyre gyakoribbá válnak a homokbuckák. Kezdetben felbukkan néha egy-egy oázis.

Hasonló a helyzet az emberi pusztával is. Lehet az teljes, jelentheti az ember tökéletes kiüresítését, kísértések viharát és Isten irgalmának rendkívüli jelenlétét, de lehet, hogy csak a puszta bizonyos elemei jelennek meg életedben. Minden nehéz helyzet jelenthet pusztaságot, lelki sivatagot a hit próbája értelmében, mely egyben felhívás is, hogy hit által élj. Ilyenek lehetnek például emberi kapcsolatainkból származó problémáink, lelki pusztaság lehet egy betegség, vagy a pszichikailag gyötrő magányérzet, vagy más hasonló nehéz helyzet. Igazi sivatagot jelenthetnek például a lelkiéletben megélt nehézségek, amikor úgy érzed, mintha Isten elhagyott volna, amikor nem érzed az Ő jelenlétét, s így egyre nehezebb hinned Benne.

A pusztát "rákényszerítheti” Isten az emberre, vagy valamilyen közösségre úgy, hogy Maga vezeti őket oda. De lehet önként is választani a sivatagot. Adódhat úgy, hogy magad keresed a pusztai helyzetet, amikor vágyódsz a csendre, a kiüresítésre, Isten jelenlétére. A pusztában találkozni fogsz az ellenféllel, de mindenekelôtt Istennel. Itt önmagad mélyére láthatsz, felfedezheted az igazságot önmagadról, de ugyanakkor felfedezheted azt is, ami a legfontosabb, az igazságot Istenről. Jézus nyilvános működése előtt legelőször a pusztába ment, mintha azt mondaná neked: Nézd, nem vagy egyedül, Én itt voltam elôtted. Negyven napig éheztem és nekem is nehéz volt. Soha nem vagy egyedül. Próbálj meg hinni az Én szeretetemben.

A puszta jellegzetességénél fogva lehet társadalmi vonatkozású, és átfoghat pl. egy egész nemzetet, de lehet individuális is. Egy biztos, ha oda belépsz, megváltozol. Az is biztos, hogy egyszer be kell oda lépned. Valamikor külső, vagy belső események nyomására Isten nehéz helyzet elé fog állítani, talán szélsőségesen nehéz helyzet elé, és akkor választanod kell. Akkor emlékezned kell majd arra, hogy ez kegyelem — a puszta kegyelme. Ha pedig most vagy ilyen pusztában, úgy hálásnak kell lenned érte Istennek. Köszönd meg, hogy nehéz a sorsod, hogy beteg vagy, magányos vagy, hogy nem értenek meg, hogy rettenetes az életed otthon, vagy a munkahelyeden, vagy saját magaddal nem tudsz zöld ágra vergődni. Az ilyen helyzetek a puszta elemei. Próbáld meglátni mindebben Isten jelenlétét, aki szeret téged.