A papság és a Szentmise

Mauro Gagliardi: Teológiai jegyzetek a papok különleges szerepéről

Vianney Szent János a papság kiváló példája volt, és hirdette a papság méltóságát és az Egyház szolgálatában betöltött központi szerepét. XVI. Benedek is idézte az Ars-i plébános szavait: „Milyen óriási a pap szerepe!… Ha egy pap ezt megértené, talán bele is halna…Isten engedelmeskedik neki: csak néhány szót szól, és a hangjára az Úr leereszkedik a mennyből, és egy kicsiny ostyába rejtőzik.” és tovább: „Az Egyházi Rend szentsége nélkül az Úr nem lenne közöttünk. A pap helyezi el a tabernákulumba. A pap üdvözli lelkünket életünk kezdetén. A pap táplálja lelkünket, és erőt ad az úthoz. A pap készíti fel lelkünket arra, hogy megjelenjünk Isten előtt, ő tisztítja meg lelkünket Jézus Krisztus vérével. A pap menti meg a lelket a bűntől, ő adja vissza nyugalmát és békéjét. A pap Isten után következik. Csak a mennyországban tudja meg igazán, hogy ki is ő.”
.
Vianney Szent János tehát kiváltságos szerepet tulajdonít a papoknak, mert ő közli a szentségeket Jézus Krisztus nevében.  Ezért írta XVI. Benedek, hogy Vianney Szent János meggyőződése szerint a Szentmise van papok életének középpontjában. „Mélyen sajnálatra méltó minden pap, aki figyelmetlenül, rutinszerűen mondja a szentmisét.”

Érdemes elmélkednünk tehát a papok, a szentmisét celebráló, a szentségeket Jézus Krisztus nevében közlő papok jelentőségéről a Papság évében.

Gondoljunk arra is, hogy VI. Pál pápa 40 éve léptette életbe a Második Vatikáni Zsinat utáni új Római Misekönyvet.
2010-ben lesz két évforduló, amely a közvetlenül kötődik az Eucharisztiához. 40. évfordulója lesz az új Római Misekönyv hivatalos szövege megjelenésének, és 440. évfordulója lesz annak, hogy 1570-ben megjelent az a misekönyv, amit ma a „régi”-nek ismerünk és elismerünk.

A két misekönyv ugyanannak a latin rítusú egyházi imádságnak a két formája. XVI. Benedek kinyilvánította, hogy a VI. Pál által közzétett Római Misszálé a régi imádságnak a kifejezése, és ezért nem lehet ketté, új és régi rítusúra választani az egységes, hívő Egyházat. Lényegében ugyannak a római rítusnak két használati módjáról van szó.

A Római Rítus két formája harmonikus együttélésének lehetőségét hangsúlyozta a Szentségi Imádás és Fegyelem Kongregációjának utóbbi időben kiadott közleményében.

A két évforduló is készteti a teológus szakembereket a papok és az Eucharisztia ünneplése témájának elemzésére. Tanulmánysorozat keretében vizsgálják és mutatják be a papok szerepét a Szentmise egymást követő részeiben, mind az új, mind a régebbi misekönyv szerint. Ez lehetőséget ad a papoknak arra, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak a Szentmisére, az „ünneplés művészetére.” Segíti ugyanakkor a többi hívőt, papnövendékeket, világi híveket is, hogy mind nagyobb vallásos tisztelettel ünnepeljék az Eucharisztia misztériumát.

  1. A szentmise értéke

“Mondok neked néhány dolgot, felfogóképességednek megfelelően, hogy némiképpen megértsed, milyen diadalmas volt az égbe való ünnepélyes bevonulásom, és felmagasztalásom. Egyetlen emberi lélek sem képes azt úgy megérteni, amint valójában történt.”

- Ne felejtsétek el, hogy minden erényt gyakorolnotok kell, amit tanítottam nektek, miközben veletek voltam. Viseljetek el mindent türelemmel. Így megőrzitek lelketeket, és senki sem tudja elvenni a kegyelmet lelketekből.

Meghívjuk testvéreinket, hogy imádkozzanak velünk május 18 – 26 –ig, Pünkösd előtti szombatig, a Szentlélek ajándékaiért:
• Minden papért és a Klérusért
• Szeretett pápánkért, XVI. Benedek pápáért
• Szent Egyházunkért

A kapucinusok minden elmélkedni vágyó, a Szentlélek felé fordulni akaró hívőt várnak!

A keresztény halál: az élet kezdete
Gondolatok az elmélkedéshez
A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le.
A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta […]

"Egy test vagytok sokan!"
Gondolatok az elmélkedéshez
"Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben." /II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2./
Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, […]

Tekintsetek rá nagy szeretettel. Mindenben rendeljétek alá magatokat neki. Sok nagy kegyelmet kaptok rajta keresztül. Hirdessétek az egész világnak isteni Anyaságát és szűzi érintetlenségét.

Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

Szenvedélyes, forrófejű, csupa nemes érzelem, egy mély bukás terhével. Azt tagadta meg, Akiért később szörnyű kínok között adta az életét. Ő a mi első PÁPÁNK.

Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz…

METROPOLITA KÖZÖSSÉG



Ha elfelejtetted a jelszavad, katt ide!

Regisztrációhoz kérjél meghívót az email címed megadásával!


Meghívó kérése
 
 
A Fórumozáshoz jelentkezz be az oszlop tetején!
"A férfi és a nő olyan, mint a tűz. Ha közöttük van az Örökkévaló, egyesülnek. Ha nem, fölemésztik egymást."
Talmud
 
Cikkeinket a következő oldalak szemlézik:
RSS24    Hirlapom