Register
A password will be e-mailed to you.

„A lelkét akarom eljegyezni…”

Valtorta Mária élete és írásainak létrejötte
<< Valtorta Mária: Jézus és a Nőtanítványok – Tartalomjegyzék
<< előző rész: Szolgálom az Üdvözítőt

Jézus a bárkával Kafarnaumból Magdalába megy. Vele van Mária Magdolna is, aki már megtért, valamint Jézus Anyja és az apostolok is. Péter feleségének, Porfireának jóságáról beszélnek, valamint Szalóméról és Bertalan, valamint Fülöp feleségéről. Fülöp megjegyzi:
– Ha leányaim nem lennének még olyan fiatalok, és ha feleségem nem törődne velük, hanem hagyná csatangolni őket, ők is követnének téged, Mester.
– Követnek engem lelkükkel. És ugyanígy szent szeretetükkel. Ide figyelj, Fülöp! A te nagyobbik leányodat el akarják jegyezni, nemde?
– Igen, Mester. Méltó házasság lesz, lányomból meg jó feleség. Nemde, Bertalan?
– Igen. Erről bztosíthatlak, mert ismerem a családot. Nem fogadhattam el a megtiszteltetést, hogy én közvetítsem a házasságot, de szívesen megtettem volna, ha nem lettem volna lekötve a Mester mellett. De nyugodtan mondhatom, hogy szent család lesznek.
– De a leány megkért engem, hogy mondjam meg neked, ne tégy semmit ezért a frigyért!
– Talán nem tetszik a jegyese? Pedig téved! De a fiatalok bolondok… Remélem, megjön majd az esze, és rájön, hogy semmi oka visszautasítani a jegyesét. Hacsak nem… Nem, az nem lehetséges! — mondja Fülöp.
– Hacsak nem?… fejezd be, Fülöp! — ösztökéli Jézus.
– Hacsak nem szeret valaki mást. De ez lehetetlen! Sose megy ki a házból, és otthon nagyon visszavonultan él. Lehetetlen!
– Fülöp, vannak szeretők, akik képesek behatolni még a legjobban bezárt házakba is. Beszélnek azokkal, akiket szeretnek, minden akadály és felügyelet ellenére is. Lerombolnak minden akadályt a legjobban őrzött özvegyek vagy fiatalok esetében is, és elveszik azt, akit akarnak. És vannak olyan szeretők is, akiket képtelenség visszautasítani. Mert akaratuknak nem lehet ellenállni. Csábításukkal legyőznek minden ellenállást, még az ördögét is. A te lányod ezek egyikét szereti. A leghatalmasabbat.
– De kit? Heródes egyik udvari emberét?
– Az nem hatalmas!
– Egyvalakit… a kormányzó házából, egy római nemest? Azt semmi áron sem engedem meg! Izrael tiszta vére nem fog tisztátalan vérrel érintkezni! Inkább megölöm leányomat! Ne mosolyogj, Mester! Mert én szenvedek!
– Azért, mert olyan vagy, mint egy megriadt ló. Sötétet látsz ott, ahol csak fény van. De légy nyugodt! Még a kormányzó is csak egy szolga, és szolgák az ő nemes barátai, és szolga a császár is.
– Csak tréfálsz velem, Mester! Meg akartál ijeszteni. Senki se nagyobb a császárnál, és nincs nála nagyobb úr.
– Itt vagyok én, Fülöp.
– Te? Te akarod feleségül venni leányomat?

– Nem. A lelkét akarom eljegyezni. Én vagyok az a Szerető, aki behatol a legjobban elzárt házakba és a még inkább elzárt szívekbe, amelyeket hét kulccsal zártak be. Én vagyok az, aki tudok beszélni minden akadályon és felügyeleten áthatolva. Én vagyok, aki lerombolok minden akadályt, és magamhoz veszem azt, akit akarok: a tisztákat és a bűnösöket, a szüzeket és az özvegyeket, a bűntől szabadokat és a bűnök rabszolgáit. És mindnyájuknak egyetlen és új lelket adok, amely újjászületett, megszépült és örökké ifjú. Ők az én jegyeseim. És senki sem tudja elvenni tőlem kedves zsákmányaimat. Sem az atya, sem az anya, sem a gyermekek, sőt még a Sátán sem. Akár egy olyan leány lelkéhez beszélek, mint amilyen a te leányod, akár egy bűnben elmerültéhez, akit a Sátán hét lánccal tart fogva, az a lélek hozzám jön. És semmi és senki sem tudja többé elszakítani tőlem. A világ vagyona, hatalma vagy öröme sem tesz oly tökéletesen boldoggá, mint amilyenek azok, akik eljegyzik magukat az én szegénységemmel, az én lemondásommal. Meg vannak fosztva minden szegényes jótól, és újra fel vannak öltöztetve minden égi jóba. Boldogok és nyugodtak, mert Istenéi, egyedül Istenéi. Ők a föld és az ég urai. Az elsőé, mert uralkodnak fölötte, a másodiké, mert meghódítják.
– De a mi Törvényünk sehol sem mondja ezt! — kiált fel Bertalan.
– Vetkőzzél ki a régi emberből, Bertalan! Amikor először láttalak téged, azzal üdvözöltelek, hogy tökéletes izraelitának mondtalak, akiben nincsen csalárdság. De most Krisztusé vagy, nem Izraelé. Légy az, minden csalárdság és minden kötelék nélkül! Öltözz fel ebbe az új felfogásmódba! Különben nem tudod majd felfogni a megváltásnak mindazt a gazdagságát és szépségét, amelyet az egész emberiség számára hoztam, amiért jöttem.
Fülöp közbeszól:
– És azt mondod, hogy te meghívtad az én leányomat? És mit fog most csinálni? Én biztosan nem szegülök ellen neked. De tudni akarom azért is, hogy segítsek neki abban, ami hivatása…
– Hogy a szűzi szeretet liliomait Krisztus kertjébe vigye. Oly sokan lesznek ilyenek a jövendő századokban!… Oly sokan!… Illatos virágágyak, amelyek ellensúlyozzák a bűn fertőit. Imádkozó lelkek, akik ellensúlyozzák az istentelenek káromlásait. Segítik az egész szerencsétlen emberiséget, és Istennek öröme telik bennük.

* * *

Johanna házában vannak az apostolok a nőtanítványokkal és Máriával együtt. Ott van Jaírus leánya és Annalia is, akik szüzességet fogadtak. Fülöp felesége felkiált, amikor meglátja Jézust, aki az imént érkezett:
– Ah, Uram! Aki elveszel, és aki adsz!… De ugyanúgy áldott légy!
– Kiről beszélsz, asszony? — kérdezi Fülöp.
– Most meg fogod tudni… Mily fájdalom, és mily dicsőség, Uram: Te megcsonkítasz és megkoronázol engem!
Fülöp, aki Jézus közelében van, megkérdezi:
– Mit mondasz? Kiről beszélsz? Te feleségem vagy, és ami veled történik, engem is érint…
– Ó, meg fogod tudni, Fülöp! Menj, menj a Mesterrel!
Jézus elbeszélget a többi asszonnyal, akik messze vidékről jöttek össze, hogy Jézust hallhassák. Mária Fia mellett áll. Fülöp most őt kérdezi meg:
– Anya, feleségem szokatlan módon beszél!… Mi történt? Miért mondta azt a feleségem, hogy megcsonkítva és megkoronázva érzi magát?
Mária kedvesen mosolyog, miközben nézi őt. Bizalmasan megfogja kezét, és megkérdezi:
– Képes lennél Jézusomnak adni a számodra legkedvesebb dolgot? Igazában véve, meg kellene ezt tenned… mert Ő az eget adja neked és az utat, hogy eljuss oda.
– Minden bizonnyal, Anya, ha tudnám… és főleg, ha boldoggá tenném Őt ezzel.
– Azzá teszed, Fülöp. Másik leányod is az Úrnak szenteli magát. Az imént mondta ezt nekem és anyjának, sok nőtanítvány jelenlétében…
– Te !? Te !? — kérdi Fülöp, elképedve, ujjával a gyengéd leányra mutatva, aki Máriához simul, mintha védelmét keresné. Az apostol nehezen tudja lenyelni azt a második csapást, amely mindörökre megfosztja őt reményétől, hogy unokái lesznek. Letörli izzadságát, amelyet a hirtelen hír váltott ki belôle… Megfordul, s végignéz a körülötte levő arcokon. Küzd… Szenved.
A leány nyögve kér:
– Atyám… bocsánatodat… áldásodat… – és lábához csúszik.
Fülöp gépiesen megsimogatja barna haját, s torkát reszeli, amely összeszorult. Végül megszólal:
– Azoknak a gyermekeknek bocsátanak meg, akik vétkeztek… Te nem vétkeztél, amikor a Mesternek szentelted magadat… és… és… és a te szegény atyád nem tehet mást, mint hogy azt mondja… mint hogy azt mondja: ,,légy áldott!”… Ah, lányom! Lányom!… Milyen kellemes és félelmetes az Isten akarata! — lehajol, felemeli, átkarolja, megcsókolja homlokán, haján, sírva… és utána, még mindig karjaiban tartva, Jézus felé. megy, és azt mondja neki:
– Íme! Én nemzettem őt, de te vagy az Istene… A te jogod több az enyémnél… Köszönöm!… Köszönöm, Uram… az örömöt, hogy… – nem tudja tovább folytatni. Térdre esik Jézus lábánál, lehajol, hogy megcsókolja lábát, nyögve:
— Soha, soha se lesznek unokáim!… Az én álmom!… Öregségem mosolya!… Bocsásd meg ezt a sírást, Uram… Egy szegény ember vagyok…
— Kelj fel, barátom! És örvendj annak, hogy az angyali virágágy első virágait adod. Jöjj! Jöjj ide, közém és anyám közé. Halljuk tőle, hogyan történt a dolog, mert biztosítalak arról, hogy részemről nem vagyok ludas benne, se nem az én érdemem.
Mária megmagyarázza:
— Én is keveset tudok csak. Mi, asszonyok beszélgettünk egymás között, és, mint gyakran megtörténik, kérdezősködtek szüzességi fogadalmam felől. Megkérdezték azt is, hogyan lesznek a jövőben a szüzek, mi lesz a feladatuk, milyen dicsőségben részesülnek szerintem. Válaszoltam nekik, ahogy tudtam… Jövőjüket illetőleg előre láttam, hogy életüket imában és az én Jézusom megvigasztalásában töltik, hogy enyhítsék szenvedését, amelyet a világ okoz neki. Azt mondtam: „A szüzek lesznek azok, akik fenntartják az apostolokat, akik megmossák a piszkos világot, tisztaságukba öltöztetve azt, illatossá teszik, angyalok lesznek, akik dicsérő énekükkel elfödik a káromlásokat. És Jézust ez boldoggá teszi, és kegyelmet ad a világnak, és irgalmaz neki, ezekért a bárányokért, akik szét vannak szórva a farkasok között…” és más egyebeket is mondtam. Akkor kért Jaírus leánya: ,,Adj nekem egy nevet, Anya, szűzi jövőm számára, mert én nem engedhetem meg, hogy egy férfi örvendjen a testnek, amelyet Jézus élesztett újra. Ez a testem egyedül az övé lesz, egészen addig, amíg a síré nem lesz, a lélek pedig az égé.” És Annalia azt mondta: „Én is úgy éreztem, hogy így kell tennem. És ma boldogabb vagyok a fecskénél, mert minden köteléktől megszabadultam.” Akkor történt, hogy leányod, Fülöp, azt mondta: „Én is olyan leszek, mint ti! Szűz mindörökké!” Az anya, aki íme jön, figyelmeztette őt, hogy ily nagy elhatározást nem lehet így tenni. De ő nem változtatta meg véleményét. Megkérdezték tőle, hogy régen gondol-e már erre. „Nem” – válaszolta. Arra a kérdésre, hogy miként jutottál erre az elhatározásra, azt mondta: „Nem tudom. Mint egy fényes nyíl érte a szívemet, és megértettem, mennyire szeretem Jézust.”

Fülöp felesége megkérdezi férjét:
– Hallottad?
– Igen, asszony. A test nyög… pedig dalolnia kellene, mert ez megdicsőíti. A mi nehézkes testünk két angyalnak adott életet. Ne sírj, asszony! Te mondtad az előbb: Ő megkoronázott téged… A királynő nem sír, amikor megkoronázzák..
De Fülöp is sír, és sírnak sokan a férfiak és az asszonyok között, akik körülveszik őket.

>> következő rész: A lányod Istené

* * *

Köszönjük, ha – bár kisebb összegű, de rendszeres – utalással segíted hittérítő munkánkat!

Etikus Adománygyűjtő Szervezet Logó
Evangelizálunk az online térben (Metropolita), evangelizálunk az utcán (Győztes Bárány Közösség), és mélyszegénységben élő családok között, akiket élelmiszerrel, tüzelővel és taníttatással segítünk (Nyitott Ajtók Misszió), valamint egyengetjük állami gondozott gyerekek sorsát (Legyél Nevelőszülő!).
Metropolita Egyesület 3600 Ózd, Pázmány utca 6.
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428 I Adószám: 18876842-1-05
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Egy válasz

  1. Marianna

    Szép, aki így szolgálja Mesterét. Nem mindenki marad szűzen, de érzem belülről, hogy milyen jó is, aki el tudja határozni magát szívből erre. Legalább is én személy szerint hasznosnak éreztem.

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.