Regisztráció



A jelszavát emailben elküldtük.

Tadeusz Dajczer: A hit fénye a harmadik évezred küszöbén. – Tartalomjegyzék

<< előző rész: A radikalizmusra vezető megtérés

II. fejezet

     Isten a végtelen irgalom. Dávidnak megbocsátotta házasságtörését és gyilkosságát, megbocsátott a vámosnak, aki áruló és kapzsi volt, megbocsátott a latornak a keresztfán. Van azonban valami, ami képtelenné teszi Istent, hogy kiárassza rád irgalmas szeretetét, és amit az Úristen nem tud elviselni benned – ez a te rendíthetetlen komolyságod, hogy fontos valakinek érzed magad. Ekkor az Úristen mintegy tehetetlenül tárja szét a karjait. A te fontosságérzeted az Ő számára olyan valami, ami nevetséges, abszurd: "…az Úr kigúnyolja őket" (Zsolt 2,4). Ha a hitben tekintesz önmagadra, megláthatod, hogy a tekintélyre és elismertségre vonatkozó bármilyen igényed, mennyire nevetséges.


    
   Fontosságérzetünkkel nagymértékben szemben áll a humor "erénye". Ez az erény nagyon szükségesnek látszik ahhoz, hogy növekedjék bennünk a hit, mely által a világot megfelelő fényben és valódi arányaiban látjuk. A humor, a világnak az abszurditás és a képtelenség szemszögéből való meglátása. A humornak patrónusa is van, Morus Szent Tamás. Gazdag irodalmunk is van erről a témáról olyan szerzőkkel, mint G.K. Chesterton, C.S. Lewis, B. Marshal, F. Sheed és mások. E szerzők a komikum vallási értékéről írnak, a humorról, mint vallási módszerről a hit szolgálatában, a humor ,,teológiájáról”.

          1. A janzenizmus, mint a hit veszélyeztetője

     A hit számára a 17. században nagy veszélyt jelentett a janzenizmus eretneksége. Az eredeti bűn által – tanította a löweni Cornelius Jansen teológus – az emberi természet teljesen megromlott és a bűnre való hajlam áldozatává vált. Isten kegyelmeit csupán a kiválasztottaknak adja, míg a többieket örök kárhozatra rendeli. Ehhez az emberi természetre vonatkozó pesszimista nézethez társul az az állítása, hogy Krisztus nem mindenkiért halt meg kivétel nélkül, egyedül a kiválasztottakért.

    A janzenizmus leküzdhetetlen szigorúságot vezetett be, többek között a szentáldozás viszonylatában. Az áldozáshoz olyan állapot volt szükséges, mellyel egy átlagos keresztény általában nem rendelkezett. Mentesnek kellett lenni még a bocsánatos bűnöktől is, és Isten iránti tökéletesen tiszta szeretetet kellett elérni. A szentáldozás az erények jutalmává vált, a hitet és szeretetet megerôsítő eledel helyett. Azok a templomok, melyekben uralkodóvá vált a janzenizmus, szomorúságot, rettegést és irtózatot árasztottak. Az ember félni kezdett Istentôl. Szentáldozáshoz csak néha-néha mert járulni.
.    
   A janzenizmus központja a Port-Royal-i ciszterci apátság lett. Jól tükrözi az uralkodó lelkiséget, az egyik itteni nővér által szerkesztett, Rózsafüzér a Legszentebb Oltáriszentséghez c. mű. Ebben hangsúlyt kap mindaz, ami Istent az embertől elválasztja. Nem mint kegyelemteljes, szerető Atya, hanem mint elérhetetlen, szigorú, könyörtelen Úr jelenik meg. A janzenista tanok szerint a kereszténynek bűneiért kell vezekelnie, tehát az örömet nem engedheti meg magának. Életében a szomorúságnak kell dominálnia, mely onnan ered, hogy folyton bűneire emlékezik. Blaise Pascal nővére, a Port-royal-i leányinternátus főnővére, neveltjeinek előírt szabályzatban megtiltotta a nevetést, sőt, a mosolyt sem látták szívesen.
    
    Az Apostoli Szentszék a janzenizmust többször is elítélte, de hatását még Lisieux-i Szent Teréz is érzékelte, akinek a gyakori szentáldozáshoz, a főnővér speciális engedélyét kellett kérnie. Ugyancsak a janzenizmus hatása a mai keresztények életében is jelenlevő félelem Istentől, akiben egyedül az igazságos bírót látják. Pedig a keresztény hit legteljesebben az örömben fejeződik ki, mely Isten személyes szeretetének felfedezéséből fakad, olyan szeretet fölfedezéséből, melyre támaszkodni lehet, s melyre az ember rábízhatja magát.

Az így megélt hit, megszünteti a drámai fatalizmus érzetét saját vétkeink viszonylatában is, melyeket bűnbánatunk "szerencsés vétek"-ké változtathat át. A hitből fakadó keresztényi öröm mintegy Isten szeretetének kisugárzása. Ez a hit arra késztet, hogy rámosolyogj Istenre, hogy örülj az Ő szeretetének, túl komolyan vett önmagadra pedig tekints egy bizonyos távolságból; a humor perspektívájából. A humor erénye lehetővé teszi, hogy hatástalanítsd a szomorúság mérgező anyagát, melyet a Sátán próbál a lelkedbe csepegtetni, az önmagaddal való foglalkozást félretéve pedig lehetőséged nyílik arra, hogy hitből fakadó boldogságban élj.

>> következő rész: A humor, mint egzorcizmus
 

A Metropolita Egyesület többféle céljához adományokat gyűjtünk, hogy újabb keresztény médiafelületeket hozhassunk létre. Tervünk egy papi hivatásról szóló oldal, egy online imaközösségi felület létrehozása, és szeretnénk a nagy keresztény misztikusokat hangoskönyvben elérhetővé tenni. Ebben kérjük anyagi segítségeteket.

Az adományt paypal-on keresztül (ha a linkre kattintasz) és közvetlen utalással is be tudjuk fogadni.

Metropolita Egyesület
Nyilvántartási szám: 01-02-0016428
Adószám: 18876842-1-41
HUF Számlaszám: 10700598-69996096-51100005

Köszönjük!!!

Metropolita Egyesület
1024 Budapest
Ezredes utca 13.

Ft

Állítsd be mennyit szeretnél adományozni

Fizetési mód választása
Személyes adatok

Számlázás részletei

Összes adomány: 5000Ft

Hasonló bejegyzések

19 hozzászólás

  1. Piómikolaus8 adatlap-képe
    Piómikolaus8

    Ha egy elhagyatott kis templom mindig üres és sosem imádkoznak benne,akkor e templom egerei kezdenek el cincogni.És ha találnak
    misekönyvet,attól hízni.(A templomi egér szereti a misekönyvet. :( (?))

    Tehát jámbor lélek,kezdj el mindennap imádkozni!
    Ne hízlald a templom egereit!

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.