Regisztráció


A jelszavát emailben elküldtük.

– vallja a második tanúságtevő.

<< 1. tanúságtétel
 
"A karizmatikus megújulás egyik hétvégi konferenciáján vettem részt, ahol Isten egészen különleges Jelenlétét lehetett tapasztalni. Vasárnap este egyedül voltam a kápolnában, és keserűen könnyeztem. Tisztán láttam a bűnt és a képmutatást saját életemben: külsőleg mintakeresztény voltam, katolikus, és mindössze húszévesen egy erősödő karizmatikus imacsoportot vezettem, gyűléseken mondtam beszédet… „De belül gyűlöltem magam. Több éve már aktív homoszexuális voltam. Sok vallásos elfoglaltságom ahelyett, hogy bűnbánatra indított volna, csak arra volt jó, hogy bűntudatomat növelje…”

Serdülőkorban felerősödtek és összezavarodtak szexuális vágyaim. Szexuális ösztöneimet énem rossz oldalával azonosítottam, és igyekeztem nem tudomást venni róluk. Az egyik nyáron a helyi strandról kiderült, hogy az a homoszexuálisok találkozóhelye. Kíváncsiságból szexuális kapcsolatra léptem egy férfival…
Röviddel azután a Lélek-keresztség tapasztalatának hatására újra felfedeztem azt az életet, amit Isten kínált nekem. Biztosra vettem, hogy megszabadultam homoszexuális vágyaimtól, de néhány hónap múlva újult erővel tértek vissza a kísértések. Úgy látszott, nem segít sem az imádság, sem a böjt, sem a számos egyéni lelki-gyakorlat. Új élményeket kerestem… de valahányszor kielégítettem a vágyaimat, utána napokig szégyelltem emberek közé menni. Egyre kényszeredettebben vettem részt az imaösszejöveteleken, és már az a terv foglalkoztatott, hogy az egyik szomszédos államban csatlakozom egy homoszexuális közösséghez. Ennek ellenére nem tudtam megtagadni az Evangélium fő üzenetének realitását: „Ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (2Kor 3, 17.)

Mindez rámnehezedett, ahogy ott ültem vasárnap este a kápolnában. Akkor belépett a konferencia egyik vezetője… Megérezte kínlódásomat, és néhány percnyi ima után Isten megértette vele, mi a baj. „Az Úr szabaddá akar tenni téged” – jelentette ki.
.
Egyre inkább beláttam, hogy a saját erőmből nem vagyok képes a bűnnek ellenállni. Egy keresztény közösségbe költöztem, ahol olyan emberek segítettek nekem, akikben megbíztam. Segítettek abban, hogy annak az embernek a vonásait viseljem, akivé Isten meghívott engem. Többórás beszélgetéseket folytattam azzal az emberrel, aki tanácsokat adott nekem és támogatott.
. 
De a változás nem ment magától… Egy ponton aztán megértettem, hogy annyira összekuszálódtak a gondolataim a homoszexualitásról, hogy nem bízhatok saját ítéleteimben ezen a területen. Túlságosan  könnyű volt racionalizálni – például azt feltételezni, hogy a homoszexuális vágyak ellenállhatatlanok, vagy hogy homoszexuális identitással lettem teremtve, így nem lehet ezzel semmit sem kezdeni. El kellett határoznom magam, hogy gondosan kerülöm a homoszexuális kultúrához kötődő helyeket, hogy nem megyek bele homoszexuális fantáziákba, és így tovább – hogy megszerezzem az uralmat a vágyaim felett. Ígéreteim betartásáért felelősnek éreztem magát Isten előtt – és az előtt  a testvér előtt is, aki tanácsokat adott neki. Egy idő múlva gyengültek és ritkultak a kísértések, már nem voltam kiszolgáltatva a szexuális vágyak játékának.

Így szexuális irányultságom ma, hat évvel a  konferencia után átalakulóban van. Arra készülődöm, hogy néhány éven belül megnősülök, ami azelőtt képtelenségnek tűnt számomra. Amikor annyian – homoszexuálisok és nem homoszexuálisok – bizonygatják, hogy a homoszexualitás egyszerűen adottság (vagy az valaki, vagy nem az), hogyan lehet az én tapasztalatom annyira más? Az Úr megmutatta nekem, hogy istengyermeki identitásomat arra kaptam, hogy ez meghatározza az életemet és eloszlassa férfi identitásomnak minden zavarát. Minden abból fakad, hogy új teremtmény vagyok Krisztusban. Egyszerű igazság ez, mégis  teljesen megváltoztatja a világot”.

Megjelent A Lélek Szava 2009/3. számában.

Támogatás

Kérjük, támogasd munkánkat, mert

> a metropolita.hu önfenntartó
> és semmilyen külső támogatásban NEM részesül

Ft
Személyes adatok

Számlázás részletei

Összes adomány: 1000Ft

Hasonló cikkek

22 hozzászólás

  1. Rutai István

    Jók ezek a tanúságtételek ebben a megzavarodott
    felfogású világban.Főleg sokat szenvedett Hazánkban!

    Válasz
  2. SarkCsillag adatlap-képe
    SarkCsillag

    Sziasztok!

    Az egyik cikkben a Metrolpolitan olvastam “egy meleg megtert”. Kb igy volt a ciime. Ugy gondolom, hogy azzal a cikkel nem segitetettek senkinek, hanem csak osszezavaritottatok a jou nepet. A metropolita egy eleg hires portal, ezert felelosegteljesebben kell atnezni, hogy mik azok a cikkek amiket megjelenitenek.
    A homoszexualitas BUNkent kezeli az Egyhaz, de en nagyon attol tartok, hogy mindenki ossze teveszti a szezont a fazonnal.

    En most azokrol a melegekrol beszelek, akik igy szulettek. Nem lehet meggyogyulni a Down Kortol, mert igy szuletett valaki. A autizmus is egy betegseg, abbot terunk meg, ugy mint a homoszexualitabol. Aki alitja, hogy megtert ebbol, az Hazugsagban el, es ugy mind tudjuk, hogy ki a Hazugsag Atyja… NEM?

    Válasz
  3. ranadam

    Kedves SarkCsillag!
    Hacsak nem vagy te is homoszexuális, akkor honnan tudod, hogy abból nem lehet megtérni? Ez csak a mai liberális felfogás HAZUGSÁGA, hogy megnyugtassa a homoszexuálisok lelkiismeretét, s ha azt elcsitította, már tényleg nem is lesz esélyük a megtérésre, mert nem bűnként kezelik azt, hanem természetesnek.
    Természetesen igazolni akarják saját cselekedeteik helyességét, s erre a legmegfelelőbb magyarázatnak ezt találták ki. Hasonlóan az abortuszhoz való joghoz: ha elég sokat szajkózzák, végül elhiszik, különösen aki el is akarja hinni, s onnantól már nem bűnként, hanem jogként kezelik, eszükbe se jut, hogy meg kellene bánni.
    És még valami. Kezembe került egy kb. 30 évvel ezelőtti könyv (vagy még régebbbi): Orvos a családban. A gyermekem lett beteg, sima kis vírus, gondoltam, megnézem régen mit ajánlottak az orvosk, majd tovább lapozgattam benne és a szexuális zavarok, perverziók között megtaláltam a homoszexualitást! Akkor a kommunista Magyarországra még nem tört be a liberális sajtó, s amit ma a liberális agymosás után sokan természetesnek tartottak, akkor még perverzió volt. A különbség: kb.30 év.

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.