Tadeusz Dajczer: A hit fénye a harmadik évezred küszöbén - Tartalomjegyzék

<< Ajánlás a magyar kiadáshoz

     Lengyelország kiállva a szenvedés próbáit, a kommunizmus megdöntése után az Egyház életében meghatározó országgá vált: alkotó erők színhelyévé. Válaszul a mai idők szükségleteire — különösen a legmélyebb és leginkább lelki szükségletekre, mint az ima és az evangelizáció –, az országban sok mozgalom és közösség jött létre.

Így többek közt a Családok Családja Apostoli Mozgalom (1952), az Anyaszentegyház Segítőinek Apostoli Mozgalma (1972), a Fény és Élet (1973), az élet védelmét szolgáló mozgalmak: ,,Gaudium Vitae” (1979), ,,Pro familia” (1979), a Totus Tuus Családok Szövetsége (1981), s még sorolhatnánk tovább. Ezek közé tartozik a Názáreti Család Mozgalom.

     Ez a nemrég (kevesebb, mint tíz éve) jóváhagyott mozgalom jóval hosszabb múltra tekint vissza. A Varsói Katolikus Teológiai Akadémia professzora, a lelkivezetés karizmájával rendelkezô Tadeusz Dajczer atya körül a hetvenes években — tehát különösen nehéz időszakban — a hithez vezető utat kereső diákok tömörültek. 1985-ben kerül sor Jozef Glemp lengyel prímás jóváhagyásával a mozgalom hivatalos
megalapítására, amely már ekkor több, mint hatszáz tagot számlált.
    
Századunkat a családok súlyos széthullása jellemzi. Ezt az egyházi és állami statisztikák egyaránt kimutatják. Már a két világháború között így kiált fel André Gide: ,,Családok, gyűlöllek benneteket!”
.
Az uralkodó materializmus és erotizmus, a szélsőséges feminizmus és a homoszexualitás — melyben egy amerikai államférfi a túlnépesedés problémájának megoldását látja –, valamint a törvényhozás, szinte összeesküdtek annak érdekében, hogy alapjaiban robbantsák szét a családokat.
.
De Tadeusz atya ezekkel szemben nem indított sem harcot, sem vitát. Ami számára fontos volt, az az Istennel való kapcsolatból születő belső élet elmélyítése. Valóban ez az, ami felülmúlja és legyőzi a romboló erőket. Ily módon szolgálja Tadeusz atya a Szentatya gondolatainak megvalósítását, aki az Egyházat két alapvető és egymást kiegészítő intézményre és erőre akarja alapozni: a papságra és a családra.

A mozgalom arra törekszik, hogy a családokban (az Egyház és a társadalom alapsejtjeiben) és mindenki — a papok, szerzetesnővérek és az egyedülállók életében is egyaránt megvalósuljon az, amit Jézus
akart: ,,…hogy életük legyen, és bőségben legyen.” (Jn 10,10). A forrása maga Jézus Krisztus. Az Isten fia, hogy emberré váljék teljesen átadta magát édesanyjának és ráhagyatkozott. Minket is arra hív, hogy adjuk át magunkat a mi Édesanyánknak. A megtestesülésben megvalósult csodálatra méltó cserében, melyben az Isten magára vett minden emberit azért, hogy mi is részt vehessünk az Ő isteni életében.

Adjuk át magunkat Máriának, akinek anyai missziója szerint az a küldetése, hogy végsőkig véghezvigye Isten elgondolását, amit Jézus a keresztfa tövénél rábízott.

     II. János Pál ezt tökéletesen megértette, ennek bizonyítéka, hogy Máriás monogramjához Montforti Grignion Szent Lajostól merítette jelmondatát: ,,Totus Tuus” — Egészen a Tied.

     A Názáreti Család Mozgalom programja a szentté válás. Jézus vágyódik rá, hogy mindnyájan felfogjuk, mennyire szükséges, hogy az életszentség útján járjunk, hogy megértsük a lelkivezetés jelentőségét, mely lehetővé teszi a manapság annyira általános tévelygés elkerülését. Ebbôl fakad az evangelizáció rendkívüli dinamizmusa.

     A Tadeusz atya által vezetett csoportban számos karizma született. A mozgalom már több, mint tíz országban meggyökerezett. Az egyházi szervek jóváhagyták már Mexikóban, Kolumbiában, Spanyolországban és Portugáliában. Fejlődésnek indult Angliában, Olaszországban, Magyarországon, Németországban, sôt Franciaországban is, mely különösen nehezen fogadja be ma az ott meghonosodni próbáló, mélyebb lelkiséget képviselő mozgalmakat.

     Így például 1989. júniusában öt mexikói katolikus, akiket vonzott a mozgalom lelkisége, elutazott Varsóba, majd a következô évben hazájukban is megindították a mozgalmat. Ma már több mint tízezer tagot számlálhatnak: háromszor annyit, mint Lengyelországban.

     A mozgalom gyümölcsei mélyek, de ugyanakkor diszkrétek. Az evangelizációra ösztönöz, számos küldetés szülőhelye, ami ezt a szólást juttatja eszünkbe: ,,Le bruit ne fait pas de bien. Le bien ne fait pas de bruit.” — ,,A zaj nem eredményez semmi jót, s a jó nem eredményez zajt.” A mozgalom minden hangos reklám nélkül személyes példa által terjed.

     A mozgalom alapja a hit, aminek Tadeusz atya ezt a könyvet is szentelte. Először Mexikóban adták ki, majd Lengyelországban, ahol a sikere a valódi evangéliumi maghoz hasonlóan hozza bő termését.

     A megtérés útján vezet, felhívás a szentté válásra. A szövege egyszerű, bár elvárásokat támaszt az olvasóval szemben. Mindenkihez szól. Abból a természetes igazságból indul ki, hogy teljesen az Isten tulajdonává kell válnunk. Hiszen mindent, amink csak van, Tőle kaptunk. Késznek kell lennünk arra, hogy mindent visszaadjunk Neki. Ez felhívás a hit radikalizmusára. Ez a könyv tanít és megszólít. A tanító hangot gyakran a dialógus hangja váltja fel:
     – Ha megtörtént már veled, hogy valakit, akit igazán szerettél, egyszer csak elveszítette irántad való bizalmát, akkor megérted, hogy ez mekkora fájdalom. Akarnál-e ilyen fájdalmat okozni az Isten végtelen szeretetének?
    
Ez a pedagógia, mentes minden tapintatlan erőszakosságtól. Tadeusz atya ,,a százszoros termés” keresztényi tapasztalatához vezet, melyet Jézus már erre az életre megígért azoknak, akik mindenüket Neki adják és diszkréten hív. Megmutatja azt a boldogságot, amit az Istennel és az Istenben való élet jelent. Ezért hív a radikális hitre az evangéliumi felhívást követve: ,,Aki megtalálta életét, elveszíti azt, és aki elvesztette az életét énértem, megtalálja azt.” (Mt 10,39).
    
Nincs itt semmi a hamis, elferdített misztikából. Ez felhívás az életszentségre a mindennapi életben. A könyv annak tudatosítására szólít fel bennünket, hogy mire képes a hit az életünkben és annak átelmélkedésére, hogy Isten mit gondol rólunk az Ô szeretet-tervében. A könyv a belső élet teológiáján alapul, sokat merítve Keresztes Szent János, Lisieux-i Szent Teréz, és Maximilián Kolbe atya doktrínáiból. A Tadeusz atya által vezetett személyek megtapasztalják az ő sugárzó személyiségét.

     A könyv a hit útjának ,,útikönyve”. A szerzőnek a lelkivezetésben — melyre ideje nagy részét szenteli –, s a hitéletében szerzett valamennyi tapasztalata megjelenik könyvében.

A hit útjának három szakasza van:

     1. Az Isten meghív, hogy részt vegyünk az Ő isteni életében, s szeretettel vár bennünket — függetlenül a mi bűnös voltunktól.
     2. A hit dinamikus erő, de Isten szegény eszközök által mutatja meg jelenlétét, hatalmát, és serkent a megtérésre.
     3. Ehhez a dinamizmushoz tápláló étkekre van szükség, olyanokra, mint az Eucharisztia, Isten Igéje és a szív-imája.

     Ma, amikor annyi vallási eltévelyedés tanúi vagyunk, Tadeusz atya lényeges és egyszerű üzenete tiszta forrás, olyan üzenet, mely egyezik II. János Pál programjával, melyet a Lélek sugallata táplál. E komoly könyv szerzője ugyanakkor nem feledkezik meg a humorról sem — mely üdvös eszköz a sátán kísértésének és azon hiábavalóságoknak leküzdéséhez, melyeknek hálójába oly gyakran zuhanunk.

     Párizs, 1992. szeptember 20.

                                                          René Laurentin

>> Az olasz kiadás előszava
 

1. Ajánlás a magyar kiadáshoz
2. Viszonyulásunk Isten szavához
3. 2. rész: A hit dinamizmusa
4. Győzelem hit által
5. A humor, mint egzorcizmus

“Mondok neked néhány dolgot, felfogóképességednek megfelelően, hogy némiképpen megértsed, milyen diadalmas volt az égbe való ünnepélyes bevonulásom, és felmagasztalásom. Egyetlen emberi lélek sem képes azt úgy megérteni, amint valójában történt.”

- Ne felejtsétek el, hogy minden erényt gyakorolnotok kell, amit tanítottam nektek, miközben veletek voltam. Viseljetek el mindent türelemmel. Így megőrzitek lelketeket, és senki sem tudja elvenni a kegyelmet lelketekből.

Meghívjuk testvéreinket, hogy imádkozzanak velünk május 18 – 26 –ig, Pünkösd előtti szombatig, a Szentlélek ajándékaiért:
• Minden papért és a Klérusért
• Szeretett pápánkért, XVI. Benedek pápáért
• Szent Egyházunkért

A kapucinusok minden elmélkedni vágyó, a Szentlélek felé fordulni akaró hívőt várnak!

A keresztény halál: az élet kezdete
Gondolatok az elmélkedéshez
A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le.
A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta […]

"Egy test vagytok sokan!"
Gondolatok az elmélkedéshez
"Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben." /II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2./
Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, […]

Tekintsetek rá nagy szeretettel. Mindenben rendeljétek alá magatokat neki. Sok nagy kegyelmet kaptok rajta keresztül. Hirdessétek az egész világnak isteni Anyaságát és szűzi érintetlenségét.

Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

Szenvedélyes, forrófejű, csupa nemes érzelem, egy mély bukás terhével. Azt tagadta meg, Akiért később szörnyű kínok között adta az életét. Ő a mi első PÁPÁNK.

Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz…