A dal címe magyarul: Antonio atya és a ministránsa: Andres (spanyol szöveg a fordítás után)

Antonio Tejeira atya Spanyolhonból jött hozzánk,
új fogadalmakat kutatva járta be hazánk’.
A vadonba érkezett, püspökké lenni nem vágyott,
s a trópusi moszkitó-országban Krisztusról tanított.
A Vatikánban papírok közt csak fogta a fejét,
légkondi-hűs félálomban nem találta a helyét;
hát eljött inkább a semmi közepére,
kis falucskában celebrálni liturgiát,
azoknak kik még szomjazzák Isten Szent Fiát.

Andrés Eloy Pérez tíz éves fiúcska.
A "Simón Bolivar"-ról nevezett iskolában tanulta,
de még nem tudja a Hiszekegyet kívülről;
szereti a folyót, szeret focizni s lógni az elemiből.

Mégis megkapta a templomban a ministránsfiú szerepét,
hátha ez égi kapcsolat ráncba szedi a kölykét;
családja persze roppant büszke, úgy hiszik,
ha Isten egyikükkel kapcsolatba lépett, kapcsolatban áll mind a tízzel.

Szóljanak a harangok, egy, két, há’, négy,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Szóljanak a harangok még s még,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

A jó atya elítélte az erőszakot.
Az nem megoldás – szűrte le a tapasztalatot.
Isten szeretetéről s igazságáról prédikált,
minden szentbeszéde dobogó szívként kiált:

szóljanak a harangok, egy, két, há’, négy,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Szóljanak a harangok még s még,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Vasárnapi misén lelt az atyára a háborús dúlás,
ingujjban végezte épp az átváltoztatást.
A Miatyánk közepén lépett be a mészáros
s lelőtte őt, ez nem gyónási titok.
 Antonio felbukott, ostyával a kézben, és mellette
Andrés is holt lett, nem ismerve okát s Pelét;
csak egy meglepett kiáltás és az utolsó sóhaj:
a falon függő megfeszített Krisztus volt az?
Sosem ismerte fel a hóhér,
ki is volt Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Azért is: szóljanak a harangok még s még,
Antonio atyaért s Andrés ministránsért.

Szóljanak a harangok,
s a föld megremeg;
szóljanak a harangok
a mi Amerikánkért;
szóljanak a harangok,
ó Szűzanya
ki most is megmentsz minket;
szóljanak a harangok
Antonio-ért és Andrés-ért;
szóljanak a harangok,
gyere s hallgasd még;
szóljanak a harangok
Közép-Amerikában;
szóljanak a harangok
anyaföldemért;
nézz ide s lásd:
szól a harang
s a világ megváltozik.

A hetvenes években történt valós esemény óta Padre Antonio-t egész Közép-Amerikában a nép szentként tiszteli.

EL PADRE ANTONIO Y SU MONAGUILLO ANDRÉS / Rubén Blades  El Padre Antonio

Tejeira vino de España, buscando nuevas promesas en esta tierra. Llegó a la selva sin la esperanza de ser obispo, y entre el calor y en entre los mosquitos habló de Cristo. El padre no funcionaba en el Vaticano, entre papeles y sueños de aire acondicionado; y fue a un pueblito en medio de la nada a dar su sermón, cada semana pa’ los que busquen la salvación.  El niño Andrés Eloy Pérez tiene diez años.
Estudia en la elementaria "Simón Bolivar".
Todavia no sabe decir el Credo correctamente;
le gusta el río, jugar al fútbol y estar ausente.

Le han dado el puesto en la iglesia de monaguillo
a ver si la conexión compone al chiquillo;
y su familia está muy orgullosa, porque a su vez se cree
que con Dios conectando a uno, conecta a diez.

Suenan la campanas un, dos, tres,
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Suenan la campanas otra ves
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

El padre condena la violencia.
Sabe por experiencia que no es la solución.
Les habla de amor y de justicia,
de Dios va la noticia vibrando en su sermón:

suenan las campanas: un, dos, tres
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Suenan la campanas otra ves
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Al padre lo halló la guerra un domingo de misa,
dando la comunión en mangas de camisa.
En medio del padre nuestro entró el matador
y sin confesar su culpa le disparó.
Antonio cayo, ostia en mano y sin saber por qué
Andrés se murió a su lado sin conocer a Pelé;
y entre el grito y la sorpresa, agonizando otra vez
estaba el Cristo de palo pegado a la pared.
Y nunca se supo el criminal quién fue
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Pero suenan las campanas otra ves,
por el Padre Antonio y su monaguillo Andres

Suenan las campanas
tierra va a temblar
suenan las campanas
por nuestra amërica
suenan las campanas
oh; virgen señora
quien nos salva ahora
suenan las campanas
de antonio y andres
suenan las campanas
ven y oyela otra ves
suena la campana
centroamericana
suena la campana
por mi tierra hermana
mira y tu veras
suena la campana
el mundo va a cambiar
    

1. Elektronikus misekönyv iPad-re
2. Padovese püspök féltette a Pápát - mártír lett
3. Sombrero, Tequila és a különleges kaktuszok hazája: Mexikó

A család értékeinek felmutatása, intézményének erősítése érdekében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tematikus évet hirdet, amely a szent család ez évi ünnepétől, azaz december 26-tól 2011. december 30-ig tart.

A templomi adományoknak köszönhetően több mint 255,5 millió forint segéllyel támogatták a katolikus hívők a települések újjáépítését.

,Ez a szerzetes - írta neki Teréz anya - Istennek nagy szolgája és már annyira meggyengült a történtek miatt, melyeket el kell szenvednie, hogy féltem az életét.”

Metropolitások! Kívülről megtanulni! :-)

“Ha Te halálig szerettél engem,
én is Érted akarok élni és meghalni,
Jézus!” - Lisieux-i Szent Teréz gondolatai

“Drága papjaim, öltsétek fel a szentség palástját, és tegyétek boldoggá a magányosakat. Világosítsátok meg azok lelkét, akik a sötétségben ülnek, és nem találnak rám a tátongó bizonytalanságban!…”

“Minden ember, aki élt, él vagy élni fog, könnyekbe kerül Máriának.” - tanítja Jézus Valtorta Márián keresztül.

Egy elgondolkoztató mondat.

Pintér Béla és a Csemeték énekelnek :-)

Robert Sarah érsek szerint inkább “a relativizmus, a hit iránti figyelem hiánya, a vallás gyengesége és a szentség iránti közömbösség” az, ami “az igazi veszélyt jelenti Európa számára,” és “termékeny talajt biztosít ahhoz, hogy az iszlám a jövőben esetleg egész Európában elterjedhessen”.”