El Padre Antonio y su Monaguillo Andres
Ruben Blades énekel

A dal címe magyarul:

Antonio atya és a ministránsa: Andres (spanyol szöveg a fordítás után)

Antonio Tejeira atya Spanyolhonból jött hozzánk,
új fogadalmakat kutatva járta be hazánk’.
A vadonba érkezett, püspökké lenni nem vágyott,
s a trópusi moszkitó-országban Krisztusról tanított.
A Vatikánban papírok közt csak fogta a fejét,
légkondi-hűs félálomban nem találta a helyét;
hát eljött inkább a semmi közepére,
kis falucskában celebrálni liturgiát,
azoknak kik még szomjazzák Isten Szent Fiát.

Andrés Eloy Pérez tíz éves fiúcska.
A "Simón Bolivar"-ról nevezett iskolában tanulta,
de még nem tudja a Hiszekegyet kívülről;
szereti a folyót, szeret focizni s lógni az elemiből.

Mégis megkapta a templomban a ministránsfiú szerepét,
hátha ez égi kapcsolat ráncba szedi a kölykét;
családja persze roppant büszke, úgy hiszik,
ha Isten egyikükkel kapcsolatba lépett, kapcsolatban áll mind a tízzel.

Szóljanak a harangok, egy, két, há’, négy,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Szóljanak a harangok még s még,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

A jó atya elítélte az erőszakot.
Az nem megoldás – szűrte le a tapasztalatot.
Isten szeretetéről s igazságáról prédikált,
minden szentbeszéde dobogó szívként kiált:

szóljanak a harangok, egy, két, há’, négy,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Szóljanak a harangok még s még,
hajrá Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Vasárnapi misén lelt az atyára a háborús dúlás,
ingujjban végezte épp az átváltoztatást.
A Miatyánk közepén lépett be a mészáros
s lelőtte őt, ez nem gyónási titok.
 Antonio felbukott, ostyával a kézben, és mellette
Andrés is holt lett, nem ismerve okát s Pelét;
csak egy meglepett kiáltás és az utolsó sóhaj:
a falon függő megfeszített Krisztus volt az?
Sosem ismerte fel a hóhér,
ki is volt Antonio atya s ministránsa, Andrés.

Azért is: szóljanak a harangok még s még,
Antonio atyaért s Andrés ministránsért.

Szóljanak a harangok,
s a föld megremeg;
szóljanak a harangok
a mi Amerikánkért;
szóljanak a harangok,
ó Szűzanya
ki most is megmentsz minket;
szóljanak a harangok
Antonio-ért és Andrés-ért;
szóljanak a harangok,
gyere s hallgasd még;
szóljanak a harangok
Közép-Amerikában;
szóljanak a harangok
anyaföldemért;
nézz ide s lásd:
szól a harang
s a világ megváltozik.

A hetvenes években történt valós esemény óta Padre Antonio-t egész Közép-Amerikában a nép szentként tiszteli.

EL PADRE ANTONIO Y SU MONAGUILLO ANDRÉS / Rubén Blades  El Padre Antonio

Tejeira vino de España, buscando nuevas promesas en esta tierra. Llegó a la selva sin la esperanza de ser obispo, y entre el calor y en entre los mosquitos habló de Cristo. El padre no funcionaba en el Vaticano, entre papeles y sueños de aire acondicionado; y fue a un pueblito en medio de la nada a dar su sermón, cada semana pa’ los que busquen la salvación.  El niño Andrés Eloy Pérez tiene diez años.
Estudia en la elementaria "Simón Bolivar".
Todavia no sabe decir el Credo correctamente;
le gusta el río, jugar al fútbol y estar ausente.

Le han dado el puesto en la iglesia de monaguillo
a ver si la conexión compone al chiquillo;
y su familia está muy orgullosa, porque a su vez se cree
que con Dios conectando a uno, conecta a diez.

Suenan la campanas un, dos, tres,
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Suenan la campanas otra ves
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

El padre condena la violencia.
Sabe por experiencia que no es la solución.
Les habla de amor y de justicia,
de Dios va la noticia vibrando en su sermón:

suenan las campanas: un, dos, tres
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Suenan la campanas otra ves
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Al padre lo halló la guerra un domingo de misa,
dando la comunión en mangas de camisa.
En medio del padre nuestro entró el matador
y sin confesar su culpa le disparó.
Antonio cayo, ostia en mano y sin saber por qué
Andrés se murió a su lado sin conocer a Pelé;
y entre el grito y la sorpresa, agonizando otra vez
estaba el Cristo de palo pegado a la pared.
Y nunca se supo el criminal quién fue
del Padre Antonio y su monaguillo Andrés.

Pero suenan las campanas otra ves,
por el Padre Antonio y su monaguillo Andres

Suenan las campanas
tierra va a temblar
suenan las campanas
por nuestra amërica
suenan las campanas
oh; virgen señora
quien nos salva ahora
suenan las campanas
de antonio y andres
suenan las campanas
ven y oyela otra ves
suena la campana
centroamericana
suena la campana
por mi tierra hermana
mira y tu veras
suena la campana
el mundo va a cambiar
    

  1. Cañizares bíboros: Nyelvre és térden állva áldozzunk!

Meghívjuk testvéreinket, hogy imádkozzanak velünk május 18 – 26 –ig, Pünkösd előtti szombatig, a Szentlélek ajándékaiért:
• Minden papért és a Klérusért
• Szeretett pápánkért, XVI. Benedek pápáért
• Szent Egyházunkért

A kapucinusok minden elmélkedni vágyó, a Szentlélek felé fordulni akaró hívőt várnak!

A keresztény halál: az élet kezdete
Gondolatok az elmélkedéshez
A halál olyan esemény, mely az egész embert érinti, mint természetében, mind személyében. Az ember értelmetlenül áll a halál kikerülhetetlen ténye előtt. Csak a hit ad eligazítást, amikor a halált az emberiség erkölcsi katasztrófájából vezeti le.
A halált úgy is fel lehet fogni, mint amiben az ember testi mivolta […]

"Egy test vagytok sokan!"
Gondolatok az elmélkedéshez
"Az Egyház azért van, hogy Krisztus országát az Atyaisten dicsőségére a föld végső határáig elterjessze, és így minden embert részesítsen a megváltásban és az üdvösségben." /II.Vatikáni Zsinat, A világiak apostolkodása 2./
Ezt a feladatot az egész Egyháznak vállalnia kell, tehát nemcsak azoknak, akik különleges elhivatottságuk által erre rendeltettek. A világiaknak is, […]

Tekintsetek rá nagy szeretettel. Mindenben rendeljétek alá magatokat neki. Sok nagy kegyelmet kaptok rajta keresztül. Hirdessétek az egész világnak isteni Anyaságát és szűzi érintetlenségét.

Annak az esélye, hogy egy tanár, edző vagy más olyan személy, akire a gyermeket rábízzuk molesztálja a fiatalt, hatvanszor nagyobb, mint az, hogy egy pap.

Szenvedélyes, forrófejű, csupa nemes érzelem, egy mély bukás terhével. Azt tagadta meg, Akiért később szörnyű kínok között adta az életét. Ő a mi első PÁPÁNK.

Ó Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,
Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz…

Pio atya kortársa… 51 évig élt stigmatizálva, alvás, evés és ivás nélkül, ismeretlenül egy kis francia tanyán. Óriási lélek.

Honnan tudhatod, hogy Isten papi szolgálatra hív?

METROPOLITA KÖZÖSSÉG



Ha elfelejtetted a jelszavad, katt ide!

Regisztrációhoz kérjél meghívót az email címed megadásával!


Meghívó kérése
 
 
A Fórumozáshoz jelentkezz be az oszlop tetején!
"Ne másokhoz mérd magadat! Saját magadhoz képest legyenek a tetteid megítélhetőek!"
 
Cikkeinket a következő oldalak szemlézik:
RSS24    Hirlapom