Részlet: Dr. Glória Polo Ortiz tanúságtételéből
Szeretnék önöknek röviden erről a témáról mesélni valamit.
Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen, és ne hazudj. Márpedig én szakértővé tettem magamat ebben. Mindnyájan hallották?!? Mivel az ördög apjává tett. Mindnyájunknak van egy apja, ez pedig vagy az Úristen, vagy a Sátán, aki vitatja az apaságot.
Ha Isten a szeretet, és én tele vagyok gyűlölettel, akkor ki az apa? Nem nehéz megválaszolni, és könnyen érthető. Ha Isten a megbékélést és megbocsájtást hirdeti, ha ő arra szólít, hogy az ellenségeimet is és azokat is, akik nekem ártanak, szeressem, de nekem a fejemben csak gyűlölet van, akkor nekem az a mottóm, hogy „fogat fogért”. Akkor valóban ez volt az én világom és az elképzelésem.
Ki volt akkor az én apám? Még hozzátenném: Ő az Úristenünk maga az igazság, és a Sátán a hazugság hercege. Ki volt akkor az én apám? Önök már látják. Forgathatom, ahogy akarom, az eredmény mindig ugyanaz: Én választottam az életemben az ördögöt apámmá.
És azt én mondom nektek. A hazugságnak nincsenek kategóriái. Nincs sem rózsaszín, sem sötét sárga vagy fűzöld hazugság. Minden hazugság hazugság. És ugyanúgy nincs, ahogy az előbb a színekkel említettem, szükség-hazugság vagy szívesség-hazugság, vagy kegyes hazugság, vagy részvét-hazugság, és sok más, amiket a ravasz ember démoni sugallatra kitalált, hogy mellébeszéljen. Minden hazugság hazugság. Az ördög pedig minden hazugság apja, kezdetektől fogva a hazug.
A hazugságok, melyek ajkamat elhagyták, nagyon szörnyűek, egyszerűen borzalmasak voltak. Láthattam, hogy ezzel a lehető legmagasabbat dobtam.
A hazugság bármilyen, az hazugság marad. A legrosszabb az, amikor az ember a hazugságokat úgy forgatja, hogy a végén saját hazugságait igazságnak tartja. A legnagyobb hazugság, amikor valaki magát szentnek tartja. Azt mondja: nem loptam. Senkit nem öltem meg. Nincs Isten. Ha pedig mégis van Isten, akkor a mennybe jutok, mert én olyan jámbor és jó vagyok. Hová kerülnék én különben az áljóságomban? Ezek az úgynevezett élethazugságok.
Minden alkalommal, amikor beszélgetés közben, amit a világnak szántam, ha másokat kigúnyoltam, vagy ha könnyelműen valakinek gonosz gúnynevet találtam ki, ezt mindenkinek elmondtam, és minden alkalommal még gyűlölködő módon valakit nevetségessé is tettem.
Hány embert sértettem meg, betegítettem meg, tettem nevetségessé, és rágalmaztam meg. És mindezt embertársaimmal tettem. El sem tudják képzelni, hogy egy gúnynév hogy megsebezhet egy embert. Kisebbségi érzése lehet tőle, ami egész életén keresztül végigkíséri, és visszatérően fájdalmat okoz.
Egyik barátnőmet például, aki kicsit molett volt, egyszerűen csak a „Kövérnek” vagy „Zsíros Golyónak” neveztem. Soha többé nem tudott megszabadulni ettől a névtől, és örökké Zsíros Golyó maradt. Nagyon megviselte őt. Ez a csalódás csalódásevővé tette, ami természetesen megint a teste körfogatára ment. Ezért gyakran nem vitték magukkal, vagy nem hívták meg.
Amint látják, a szavak megfelelő tetteket is maguk után vonzanak - végül kellemetlenségek egész sorozata következik be. Mindezek könnyelműen világra kürtölt szavaknak a mérges gyümölcsei.
>> Felebarátod vagyonát ne kívánd - 31/36
| Nyomtatás 
